Klasszikus

"Cziffra még tudott improvizálni"

2016.02.27. 12:33
Ajánlom
Február 25-én indult útjára az I. Cziffra-fesztivál. Szakcsi Lakatos Béla, aki egy gyermekkori koncertélményét osztotta meg velünk, február 28-án ad improvizációs estet.

- Már gyermekként hallott Cziffra Györgyről és fel is kereste őt. Hogyan találkoztak?

- Nyolc vagy kilenc éves lehettem, amikor elkezdtem zongorázni. Tudtam, hogy létezik egy Cziffra György nevű zseni, de nem láthattam, hallhattam, mert évente csak egyszer adhatott koncertet a Zeneakadémián, a politikai vezetés nem engedte érvényesülni. Egy alkalommal zeneakadémiai koncertje előtt elindultam, mert találkozni akartam vele. Beléptem a Liszt Ferenc téri épületbe, és Cziffra Györgyöt kerestem. Nevettek rajtam, de mégis a művészbejáróhoz irányítottak. Sosem felejtem el azt a hangulatot, amivel a művészszobáknál találkoztam, a zenészek már az öltözőben gyakoroltak. Ott is elmondtam, hogy én Cziffra Gyuri bácsihoz jöttem. Közölték, hogy még nem érkezett meg, de egy szikár, vékony embert keressek, barna bőrkabátban és kalapban.

Szakcsi Lakatos Béla

Szakcsi Lakatos Béla (Fotó/Forrás: Zeneakadémia)

Meg is érkezett egy férfi, akire illett a leírás, rögtön bement a szobájába, abba a művészöltözőbe, ahol azóta én is tartózkodtam már. Sokáig töprengtem, de végül bekopogtam és benyitottam. Ott volt ő és a felesége is, készülődtek, kedves volt, megkérdezte, miért jöttem. Elmondtam neki, hogy egy cigány származású fiú vagyok, egy éve kezdtem el zongorázni és hallani szeretném őt. Cziffra azonnal hívott valakit, megkérte, ültessenek be a koncertre. A rendezői jobbon az első sor szélére tettek nekem egy széket. Rettenetesen büszke voltam magamra.

- Hogyan emlékszik vissza a koncertre?

- Hatalmas teltház volt, önmagában félelmetes egy alig kilencéves gyerek számára. Közelről láthattam, ahogy „jár” a zongora, mindig hatalmas erőt vitt a játékába. A koncert első felében Grieg a-moll versenyművét játszotta, a másodikban egyedül zongorázott. Később húszévesen, 1963-ban voltam először igazi rock-koncerten, de csak ahhoz tudnám hasonítani, ami akkor a Zeneakadémián történt. A hangverseny második fele után gyakorlatilag megindult a közönség a színpad felé, virágokat dobáltak fel, őrjöngtek.

A koncert végén nehezen, de visszajutottam a szobájához, már kint volt a folyosón. Egy sarokban ült, folyt róla a víz, és egy pohár volt a kezében. Mindenki neki gratulált, végül úgy döntöttem, nem zavarom, hazamentem. Ez a találkozás nekem sokkal nagyobb élményt jelentett, mint amikor már világhírű lett Franciaországban.

- Mit jelent az ön számára Cziffra-művészete?

- Ő volt az utolsó zongoraművész, aki még tudott improvizálni, vagyis megőrzött valamit a 19. század zongoravirtuózi hagyományaiból. Ez a képesség, vagy inkább jelenség az 1920-as évektől valamiért elkezdett háttérbe szorulni, holott elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki igazán magas szinten művelje a zenét. Nem véletlen, hogy Dohnányi Ernő, aki egy hatalmas zongoraművész volt, csak úgy vett fel növendékeket magához, ha tudtak improvizálni. Őt nem érdekelte, hogy ilyen-olyan darabokat mennyire tökéletesen játszott el egy jelentkező, a szabad asszociációra helyezte a hangsúlyt. Cziffra, ha kényszerből is, de szalonzongoristaként tökéletesítette az improvizációs képességét, a technikája utánozhatatlan volt, de érzelmileg is sokat tudtam tanulni tőle.

hegedus-d-geza-OK

hegedus-d-geza-OK

Hegedűs D. Géza nyitotta meg az I. Cziffra Fesztivált:

"A munkák alatt többször szóba került Cziffra György személye, aki János számára fontos minta és inspirációs forrás. Sokat beszélgettünk róla, mivel közös könyvélményünk Cziffra önéletrajzi kötete, amit a fiával együtt vetett papírra az emigrációban. Fölkavaró, csodálatos mű, amely egy mélyből induló, a világ meghódításáig ívelő fantasztikus életutat ölel fel, sokszor óriási kanyarokkal és megpróbáltatásokkal."

"Egy öntörvényű ember volt, autodidakta, aki folyamatosan tanult és gyakorolt. Egyik felismerésem vele kapcsolatban, hogy ugyanaz a jótékonyság jellemezte, mint Liszt Ferencet, akihez hasonlóan sok koncertet adott ingyen. Cziffra György hirtelen került a világ tetejére..."

- Ön is részt vesz Balázs János kezdeményezésében.

- Ma az a gyakorlat, hogy mindenkinek magát kell dicsérnie, mert különben rejtve marad a tehetsége, hiszen nincsenek még hazánkban olyan menedzserek, vagy irodák, akik külső szemlélőként figyelnének fel a fiatal művészeinkre, akikből, hangsúlyozom, nagyon sok kitűnő van Magyarországon. Úgy vélem, az anyagi forrásokat inkább saját tehetségeinkre kellene fordítanunk a nagy külföldi sztárok meghívása helyett.

A magyar egy kevert nemzet, sváb, cigány, tót, ruszin, zsidó, magyar és még lehetne sorolni, mennyiféle nép beszél közös nyelvet, és ettől tudunk igazán nagy tehetségeket felmutatni. Cziffrára lehet mondani, hogy rossz korban és rossz időben született, mert csodagyerekként méltatlanul sokat szenvedett, de a kitartásának és egy kicsit a szerencsének is köszönhetően már életében megkapta az őt megillető helyet. A francia állam legalábbis minden tőle telhetőt megtett, és most rajtunk a sor. Az I. Cziffra Fesztivál pontosan azt erősíti, amit egy 1999-ben napvilágot látott dokumentumfilm (The Art of Piano) is elbeszél, hogy a 20. században a Rachmaninov és Horowitz által megkezdett sorban ott van a legnagyobbak között „George Cziffra” is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.