Kétévi kutatás és kísérletezés kellett a barcelonai Ramon Llull egyetem mérnökeinek, hogy megállapítsák: kivitelezhető a mediterrán északi szél, a tramontana által megszólaltatott hangszer. Két prototípusát már ki is próbálták.

„Mi építjük meg a történelem első szürrealista orgonáját” – lelkendezett az AFP-nek Josep Puig, annak a három Ampurdan tartományi vállalkozónak szóvivője, akik egymillió eurós költségvetéssel vágnak neki e zenei különlegesség létrehozásának.

Salvador Dalí (1904-1989) a 70-es években vetette fel egy olyan óriás orgona megépítésének ötletét, amelyet a szelek táplálnak. A művész vágya az volt, hogy Ampurdan lakói messziről hallják a koncerteket azokon a napokon, amikor vad északi szél fúj. A tramontanáról azt tartja a helyi hiedelem, hogy megbolondítja az embereket.

„Dalí megszállottja volt a tramontanának. Elképzelését technikai nehézségek és a szél rendszertelensége akadályozták” – magyarázza Puig. Éppen ezért a mérnökök olyan rendszert dolgoztak ki, amelyek „felhalmozzák a szelet” az orgona belsejében, majd egy nyomásszabályozóval adagolják a hangszer mintegy 500 sípjába. Így az orgonista nem lesz kitéve a szélerősség szeszélyeinek. Ugyanakkor a hangszer akár magától is megszólalhat, ha a szél is úgy akarja. Ha pedig szélcsend lesz, ventilátorok helyettesítik az igazi szelet. Azt mindenesetre előre bocsátják, hogy a szélorgona más hangon szólal meg, mint a klasszikus barokk orgonák.

A vállalkozóknak már csak egy ideális helyszínt kellett találniuk. Ezért vásárolták meg Quermanco X. századi erődítmény romjait Vilajuiga faluban, Dalí szülővárosa, Figueras mellett. Az erőd maradványainál, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogató elé a Földközi-tengerre és a Pireneusokra, gyakran fúj a tramontana, és maga Dalí is nagyon szerette. A festő meg is akarta vásárolni, hogy feleségének és múzsájának, Galának ajándékozza és azt tervezte, hogy a romok őre egy háziasított orrszarvú legyen. A művész eme óhaját az orgona építői valószínűleg mellőzik.

„Dalí imádta a gyönyörű naplementéket és azokat a legendákat is, amelyek elrejtett kincsekről és boszorkányokról szólnak” – idézte fel Puig, aki elmondta, hogy az orgona mellett egy nagy, Ampurdan népének szentelt kulturális központot is létre akarnak hozni.

Az erődítményt Napóleon serege lőszerraktárnak használta, majd 1814-ben felrobbantotta. A restaurációs munkálatok az idén nyár végén kezdődnek.

A szabadtéri orgonát olyan erős anyagból építik, amely ellenáll az időjárási viszontagságoknak és a madaraknak. Építője Albert Blancafort lesz, aki a híres montserrati apátság orgonáit is megalkotta. A nyitókoncerten, 2004. szeptember 16-án Wolfgang Seifen német orgonaművész lesz az első, aki játékával megvalósítja Salvador Dalí álmát.