Ritka alkalom, hogy koncerten hallható Debussy huszonkét évesen, 1884-ben komponált kantátája (A tékozló fiú), amellyel harmadik próbálkozásra végre elnyerte a Franciaországban kiemelkedő szakmai elismerésnek számító Római-díjat.
Ahogyan a Római Francia Akadémia fogalmazott indoklásában: "határozott költői érzékkel megírt kompozíció, briliáns, meleg színekkel, a zene élettel teli, drámai". De, hogy kerül Debussy mellé Csajkovszkij? A kapcsolat életrajzi jellegű, de nem tévednek, akik a zenei kapcsolatot sem zárják ki. Csajkovszkij mecénása, Nagyezsda von Meck asszony éppen a fiatal Debussyt kérte meg, kísérje európai és oroszországi utazásain, illetve tanítsa zongorázni, természetesen szintén bőkezű anyagi támogatás fejében - éppen a műsorban elhangzó kantáta megírása előtti években.
Csajkovszkij 1876. november 17-én bemutatott Szláv indulója a hazafias érzelmek óriási hullámait szabadította fel. 1876 júniusában Szerbia hadat üzent Törökországnak, s a háborúban orosz önkéntes csapatok is részt vettek. Moszkvában az Orosz Zenei Társaság a háborús sebesültek megsegítésére jótékonysági hangversenyt szervezett, és erre az alkalomra új mű komponálására kérte fel Csajkovszkijt.
A zeneirodalom egyik legnépszerűbb kompozíciójában, Csajkovszkij I. zongoraversenyében a voronyezsi születésű, de amerikai állampolgár Kirill Gerstein játékát csodálhatjuk meg. Gerstein tizennégy esztendősen az Egyesült Államok egyik legnevesebb jazziskolájába került, huszonkét évesen megnyerte a tel-avivi Arthur Rubinstein Zongoraversenyt, majd a rangos Gilmore Fiatal Művészek díját ítélték neki oda, pár évvel később pedig a Carnegie Hall Rising Star programjában vehetett részt. A Rados Ferenc által is tanított művész a stuttgarti zeneművészeti főiskola professzora.
hírlevél
