Klasszikus

Debussyvel ünnepel

2012.04.09. 09:02
Ajánlom
Idén lesz hatvanéves, de energiáit egy huszonéves is megirigyelné. Zongoristaként szerzett világhírt, de itthon már inkább egyszemélyes zenei intézményként tisztelik: vezényel, hangszerel, komponál, műsort tervez, elfelejtett műveket porol le és felfedezésre váró tehetségeket vesz a szárnyai alá.

- A kezdetek kezdetétől részt vett a Müpa megálmodásában, elsőként állt a hangversenyterem pulpitusára - miért szeretik az előadók ezt a termet?

- Óriási várakozás előzte meg a Müpa megépülését és a nem hivatalos nyitókoncerten úgy tűnt, hogy megszületett az a terem, amelyre igazán vártunk. A Müpa nagyterme egyértelműen azt a profilt testesíti meg, ami az alapcél is volt, hogy a Zeneakadémia után végre épüljön meg egy olyan terem, ahol nem kell szorongani, ahol Sosztakovics V. szimfóniájának a zongorája nem szorul a folyosóra, és ahol nem kell lebontani az orgonaülést az ütőhangszerek miatt, ha Ravel Daphnis és Chloéját akarjuk előadni. Ez maradéktalanul teljesült is, úgyhogy a Daphnis például zenekari árokban, vagy színpadon előadva is tökéletes élményt nyújt előadónak és hallgatónak egyaránt. A közönség részéről pedig már rég elhallgattak azok a hangok, amelyek a Zeneakadémiával való összevetésben hátrább helyezték a Müpát. Mindig is azt hangsúlyoztam, hogy senki se várjon valamiféle feljavított, vagy megnagyobbított Zeneakadémiát: ez egy tökéletesen más terem - ha nem is mindent tudó.

- Mire a legalkalmasabb a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem?

- Amire a mérete is predesztinálja: megalo- vagy gigantomán művek előadására. Schönberg Gurre-Liederjét is hallottam benne, vezényeltem Mahler VIII. szimfóniáját - mindezeknek tökéletesen megfelel a terem. Ezek azok a művek, ahol kifejezetten aranyban fizet a belmagasság - de ugyanezen okból szinte alkalmatlannak érzem zongora-szólóestre. E tekintetben a Russell Johnson-féle termek hasonlítanak egymáshoz: már a luzerni terem átadása kapcsán is megfogalmaztam annak idején kritikákat Mr. Johnsonnak, aki azt a meglepő kijelentést tette nekem, hogy tulajdonképpen nem is annyira fontos az, hogy mit gondolnak a zenészek egy teremről. Én pontosan az ellenkező véleményen vagyok: nagyon fontos, hogy mit gondolnak a muzsikusok, mert ha az előadó jól érzi magát, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ez a jóérzés a közönséget is a hatalmába keríti. Nem szabad elfelejteni, hogy még a legmonumentálisabbnak tűnő zongoraművek is szalonok számára készültek.

- Idén Debussy-évforduló van: mindig is kitüntetett figyelemmel fordult a 150 éve született francia mester műveihez, lemezre játszotta a zongoraműveit...

- ...bár sajnos nem az összeset, például a Danse bohémienne-t, a Maszkokat és az Etűdöket nem vettem föl. De ezeket is sokat játszottam koncerten, sőt, a Danse Bohémienne-ből átdolgozást is készítettem fúvósötösre és hárfára. Azt hiszem, hogy nem árt időről-időre az őt megillető helyre tenni egy olyan jelentős zeneszerzőt, mint Debussy, akinek életműve rettenetesen szenved a beskatulyázástól. Debussy esetében ugyanis nincs meg az a fajta egybeskálázás, amely például Beethovennél összefogja a műfajokat. Ha valaki Beethovenről beszél, egyformán beszél a vonósnégyesekről, a zongoraszonátákról, a szimfonikus darabokról és kórusművekről, míg Debussy esetében nagyon élesen elkülönül - időben is - a daltermése, az operája, és a késői zongoraművek, illetőleg szimfonikus kompozíciók. Nem is szólva arról a sajnálatos tendenciáról, amely Bartókot és számos más jelentős zeneszerzőt is sújt, hogy elintézik az egész oeuvre-t egy-két művel.

- Nem véletlen: a közönség igényli az ismerős dallamokat - a műsorszerkesztők pedig nem mernek szembemenni a közönségigénnyel.

- Ez így van, és ennek köszönhetően szerencsére nagyon gyakran játsszák a Tengert és a Faun délutánját, a Noktürnök közül is az első kettőt - de a harmadikat, a csodálatos Sziréneket már kevésbé, mert van benne egy tizenhat tagú nőikar. Fehér holló, ha az ember egy jó előadást talál az Ibériából, szinte soha nem hallható a Gigues és a Rondes de printemps, nem beszélve a Jeux-ről, amely tulajdonképpen a 20. század egyik legcsodálatosabban kidolgozott partitúrája - sajnos Stravinsky Tavaszi áldozatának az árnyékában már a maga korában sem aratott igazán sikert. A népszerűség hiányának itt praktikus okai vannak: rövid, nem tölt be egy félidőt, ugyanakkor hihetetlenül bonyolult zene, vagyis ha nagyritkán balettként műsorra is tűzik, őrült nehézségeket támaszt a táncosokkal szemben. De Debussy zongoraműveivel is ugyanez a helyzet: egyes Prelűdöket ugyan gyakran játszanak, de az Etűdöket már egyáltalán nem, az Images két füzetéből is csak úgy mazsolázgatnak a zongoristák. Akik ráadásul nem veszik figyelembe, hogy 1890 környékén Debussynek már egy egész csomó olyan műve állott készen, amelyben tökéletesen kimunkálva ott áll a Pélleas és Mélisande stílusa - ami még szintén nem az utolsó állomás, hiszen Debussy óriási stílusfejlődésen ment keresztül. Ritka izgalmas élet az övé: hogyan lett Nagyezsda von Meck házi zongoristájából először a Faun délutánja frissen felfedezett, a francia zenét megújító szerzője, majd a Pélleasszal hogyan lett próféta a saját hazájában, és milyen módon tudott újat hozni még betegen is, a legkésőbbi munkáiban? A kortársai, elsősorban Richard Strauss ezt az újítást nem tudták végbevinni. Sok évtizede foglalkozom Debussyvel - és kimeríthetetlen felfedezések forrása számomra még mindig.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Plusz

Ilyen volt a Sziget Fesztivál első két napja – Galéria

Szabadság, buli, önfeledt szórakozás, némi kultúrával megspékelve – a Sziget idén is hozza a formáját, a fesztiválozók pedig nagyon várták mindezt, főleg két év kihagyás után. Fura jelmezekbe bújt fiatalokból most sincs hiány, mindenki barátságos, és nagy csodálkozásunkra földön fetrengő fesztiválozókból is jóval kevesebbet láttunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Színház

29 éves korában elhunyt Uszléber Ádám színpadtechnikus

A Komáromi Jókai Színház munkatársát hosszú betegség után, tragikusan fiatalon érte a halál – tudatta Facebookon a teátrum.
Jazz/World

Cseh Tamás-emléknapot szerveznek Bakonybélen

Soha nem hallott dalok is elhangzanak augusztus 13-án Bakonybélen, az Énekmondók emlékezete című rendezvényen, amelyet Cseh Tamás zenész-énekes tiszteletére rendeznek meg. 
Vizuál

Elsőként Budapesten látható a rasszizmus elleni vándorkiállítás

A rasszizmus és a radikalizáció elleni harc fontosságára hívja fel a figyelmet egy bécsi vándorkiállítás, amely augusztus 23-tól lesz látható a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. Az Osztrák Történelem Háza (hdgö) tárlatát a nagy nemzetközi sikerre való tekintettel világkörüli útra indították. "A radikalizáció bécsi modellje. Ausztria és a Soá" című kiállítást elsőként Budapesten mutatják be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Tihanyban lép fel a világhírű Marmen Quartet

A brit vonósnégyes első Magyarországi koncertjét adja az Esterházy Magyarország Alapítvány meghívására, az esemény a Harmónia a Vizek Felett III. – Bencés Zenei Ünnep programsorozat részeként valósul meg, és egyben tiszteleg Joseph Haydn előtt születésének 290. évfordulója alkalmából.
Klasszikus ajánló

Mozarttal járja körül a Balatont a Concerto Budapest

A Jupiter szimfónia, a Varázsfuvola-nyitány, a Kis éji zene, a Serenata notturna, a klarinétverseny, az Üvegharmonika-kvintett, a D-dúr és az F-dúr divertimento is megszólal azokon a hangversenyeken, amelyeket a Concerto Budapest rendez augusztus 11-14. között, nyolc balatoni helyszínen.
Klasszikus ajánló

A Magyar Dal Napja a Pesti Vigadóban

A szeptember 11-i eseményen magyar költők kortárs zeneszerzők által megzenésített verseivel találkozhat a közönség. A Zeneművészeti Tagozat részvétele a Magyar Dal Napján lehetőséget ad arra, hogy a tagozat ösztöndíjasa, Nagy Márta bemutatkozzon mint fellépő zongoraművész, s mint a műsor szerkesztője.
Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.