Klasszikus

Debussyvel ünnepel

2012.04.09. 09:02
Ajánlom
Idén lesz hatvanéves, de energiáit egy huszonéves is megirigyelné. Zongoristaként szerzett világhírt, de itthon már inkább egyszemélyes zenei intézményként tisztelik: vezényel, hangszerel, komponál, műsort tervez, elfelejtett műveket porol le és felfedezésre váró tehetségeket vesz a szárnyai alá.

- A kezdetek kezdetétől részt vett a Müpa megálmodásában, elsőként állt a hangversenyterem pulpitusára - miért szeretik az előadók ezt a termet?

- Óriási várakozás előzte meg a Müpa megépülését és a nem hivatalos nyitókoncerten úgy tűnt, hogy megszületett az a terem, amelyre igazán vártunk. A Müpa nagyterme egyértelműen azt a profilt testesíti meg, ami az alapcél is volt, hogy a Zeneakadémia után végre épüljön meg egy olyan terem, ahol nem kell szorongani, ahol Sosztakovics V. szimfóniájának a zongorája nem szorul a folyosóra, és ahol nem kell lebontani az orgonaülést az ütőhangszerek miatt, ha Ravel Daphnis és Chloéját akarjuk előadni. Ez maradéktalanul teljesült is, úgyhogy a Daphnis például zenekari árokban, vagy színpadon előadva is tökéletes élményt nyújt előadónak és hallgatónak egyaránt. A közönség részéről pedig már rég elhallgattak azok a hangok, amelyek a Zeneakadémiával való összevetésben hátrább helyezték a Müpát. Mindig is azt hangsúlyoztam, hogy senki se várjon valamiféle feljavított, vagy megnagyobbított Zeneakadémiát: ez egy tökéletesen más terem - ha nem is mindent tudó.

- Mire a legalkalmasabb a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem?

- Amire a mérete is predesztinálja: megalo- vagy gigantomán művek előadására. Schönberg Gurre-Liederjét is hallottam benne, vezényeltem Mahler VIII. szimfóniáját - mindezeknek tökéletesen megfelel a terem. Ezek azok a művek, ahol kifejezetten aranyban fizet a belmagasság - de ugyanezen okból szinte alkalmatlannak érzem zongora-szólóestre. E tekintetben a Russell Johnson-féle termek hasonlítanak egymáshoz: már a luzerni terem átadása kapcsán is megfogalmaztam annak idején kritikákat Mr. Johnsonnak, aki azt a meglepő kijelentést tette nekem, hogy tulajdonképpen nem is annyira fontos az, hogy mit gondolnak a zenészek egy teremről. Én pontosan az ellenkező véleményen vagyok: nagyon fontos, hogy mit gondolnak a muzsikusok, mert ha az előadó jól érzi magát, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ez a jóérzés a közönséget is a hatalmába keríti. Nem szabad elfelejteni, hogy még a legmonumentálisabbnak tűnő zongoraművek is szalonok számára készültek.

- Idén Debussy-évforduló van: mindig is kitüntetett figyelemmel fordult a 150 éve született francia mester műveihez, lemezre játszotta a zongoraműveit...

- ...bár sajnos nem az összeset, például a Danse bohémienne-t, a Maszkokat és az Etűdöket nem vettem föl. De ezeket is sokat játszottam koncerten, sőt, a Danse Bohémienne-ből átdolgozást is készítettem fúvósötösre és hárfára. Azt hiszem, hogy nem árt időről-időre az őt megillető helyre tenni egy olyan jelentős zeneszerzőt, mint Debussy, akinek életműve rettenetesen szenved a beskatulyázástól. Debussy esetében ugyanis nincs meg az a fajta egybeskálázás, amely például Beethovennél összefogja a műfajokat. Ha valaki Beethovenről beszél, egyformán beszél a vonósnégyesekről, a zongoraszonátákról, a szimfonikus darabokról és kórusművekről, míg Debussy esetében nagyon élesen elkülönül - időben is - a daltermése, az operája, és a késői zongoraművek, illetőleg szimfonikus kompozíciók. Nem is szólva arról a sajnálatos tendenciáról, amely Bartókot és számos más jelentős zeneszerzőt is sújt, hogy elintézik az egész oeuvre-t egy-két művel.

- Nem véletlen: a közönség igényli az ismerős dallamokat - a műsorszerkesztők pedig nem mernek szembemenni a közönségigénnyel.

- Ez így van, és ennek köszönhetően szerencsére nagyon gyakran játsszák a Tengert és a Faun délutánját, a Noktürnök közül is az első kettőt - de a harmadikat, a csodálatos Sziréneket már kevésbé, mert van benne egy tizenhat tagú nőikar. Fehér holló, ha az ember egy jó előadást talál az Ibériából, szinte soha nem hallható a Gigues és a Rondes de printemps, nem beszélve a Jeux-ről, amely tulajdonképpen a 20. század egyik legcsodálatosabban kidolgozott partitúrája - sajnos Stravinsky Tavaszi áldozatának az árnyékában már a maga korában sem aratott igazán sikert. A népszerűség hiányának itt praktikus okai vannak: rövid, nem tölt be egy félidőt, ugyanakkor hihetetlenül bonyolult zene, vagyis ha nagyritkán balettként műsorra is tűzik, őrült nehézségeket támaszt a táncosokkal szemben. De Debussy zongoraműveivel is ugyanez a helyzet: egyes Prelűdöket ugyan gyakran játszanak, de az Etűdöket már egyáltalán nem, az Images két füzetéből is csak úgy mazsolázgatnak a zongoristák. Akik ráadásul nem veszik figyelembe, hogy 1890 környékén Debussynek már egy egész csomó olyan műve állott készen, amelyben tökéletesen kimunkálva ott áll a Pélleas és Mélisande stílusa - ami még szintén nem az utolsó állomás, hiszen Debussy óriási stílusfejlődésen ment keresztül. Ritka izgalmas élet az övé: hogyan lett Nagyezsda von Meck házi zongoristájából először a Faun délutánja frissen felfedezett, a francia zenét megújító szerzője, majd a Pélleasszal hogyan lett próféta a saját hazájában, és milyen módon tudott újat hozni még betegen is, a legkésőbbi munkáiban? A kortársai, elsősorban Richard Strauss ezt az újítást nem tudták végbevinni. Sok évtizede foglalkozom Debussyvel - és kimeríthetetlen felfedezések forrása számomra még mindig.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.