Klasszikus

Dekonstruált dalok

2023.01.31. 17:20
Ajánlom
Két egymás utáni napon is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott. A január 20-i est témája Schubert Winterreiséja volt, míg másnap a népdalok szolgáltatták a kiindulópontot.

Régi és új dalok – ezt a címet viselte a koncert, amelyen a fiatal bariton, Csölley Martin és Szabó Ferenc János zongoraművész, a Zeneakadémia énekszakának tanára adtak elő néhány részletet Schubert Winterreise című ciklusából, illetve annak különféle feldolgozásait is megszólaltatták. A műsoron szerepeltek zongoraművek, illetve a Schubert-dal műfaji jellemzőit mutató, vokális darabok, az eredeti művek átiratai, azokkal párbeszédbe lépő vagy egyes vonásait átvevő új művek, köztük egy ősbemutató is.

Az est összhatását tekintve olyan érzésünk lehetett, mintha mikroszkóp alatt láthattuk volna a dalokat,

néha egyes részeiket kiemelve, felnagyítva, máskor elemeikre bontva vagy éppen újraalkotva.

Két zenemű is feldolgozta Orbán Ottó Gyere, súgja Schubertnek a Halál című versét, ezek szinte keretbe foglalták az estet: elsőként és utolsó előttiként szólaltak meg. Kákonyi Árpád darabja mintha maga is a zeneszerző egy – fiktív – műalkotása lenne, az ének- és a zongoraszólam felépítése annyira jellegzetes stílusjegyeket mutat, ugyanakkor a halál közelségét egyfajta monotonitás érzékelteti.

A szöveg másik feldolgozása, Horváth Bálint darabja, a Der Leiermann című dalt idézte fel, így a ciklus hiányzó lezásáraként is szolgált.

A Winterreiséból ugyanis csak tizenegy rész hangzott fel eredetiben, a többit a különféle reflexióknak kellett pótolniuk. Természetesen így olyan értelemben nem kaptuk meg a dalciklus kész és teljes értelmezését, mintha az előadók mind a huszonnégy dalt megszólaltatták volna, ami talán okozott kisebb hiányérzeteket, ugyanakkor világossá vált, hogy egyértelmű elképzelésük van a mű sodrásáról, fő irányvonalairól. Csölley Martin szép hanggal rendelkezik, még ha az első dalokban a magasságai néha csorbát is szenvedtek, ugyanakkor nagy öröm hallani, amikor egy fiatal énekes ilyen jól bánik a tartott hangokkal, és képes felépíteni egy zenei frázist.

Dekonstrualtdalok1-170345.jpg

Csölley Martin (Fotó/Forrás: Kégl András Maci / BMC)

A ciklus két dala a 19. század során készült zongoraátiratokban hangzott el, Heller István az Irrlichtet dolgozta fel, afféle „téma és variáció” elv alapján, a mű nagyjából pontosan megszólalt, de a fő témák időnként egy-egy virtuóz kis futamban továbbszövődtek. Az azt követő, Liszt Ferenc-féle átirat viszont romantikusan kiszínezte a Mut! című kompozíciót. Rögtön erre a dalra reflektált a koncert ősbemutatója, Futó Balázs But’ című alkotása, amely mintha a nagyon energikus eredeti dalnak egyfajta kimerevítése lenne.

Rendkívül izgalmas volt Friedhelm Döhl Bruchstücke aus Winterreise című, 1985-ös zongoradarabja (Töredékek a Winterreiséból),

ezt a művet a szerző a balesetben elhunyt német bariton, Karl-Heinz Pinhammer emlékére írta, aki élete utolsó koncertjén épp Schubert ciklusát, valamint a komponista dalait énekelte. Ahogy a cím is mutatja, a műben hét dal épül le, törik szét, esik darabjaira, foszlik semmivé – drámai erővel mutatva meg, hogyan némította el a halál az énekest. Ezért a megrázó előadásért természetesen fontos ismét kiemelni Szabó Ferenc János nevét. A záródal ismét Kákonyi Árpád darabja volt, a rövid Schubert-szövegrészletre írt Was is Gebet? (Mi az imádság?) meglepő kis kompozíció,

ritka, hogy egy klasszikus komponista stílusjegyei ilyen hitelesen szólaljanak meg egy mai szerző művészetében.

A Winterreise reménytelenséget tükröző befejezéséhez képest ez a tűnődő hangvételű dal a hitet, vagy legalábbis valamiféle megnyugvás reményét mutatta fel, magával ragadóan szépséges muzsikával.

Dekonstrualtdalok2-170346.jpg

Szabó Ferenc János (Fotó/Forrás: Kégl András Maci / BMC)

Az ének és a zongora játszotta a főszerepet másnap is, némiképp eltérő relációban. A koncert három, ismétlődő szerkezetű részből állt, minden esetben először felvételről hangzott el egy népdal, mely a két előadó, az énekes Molnár Anna és a zongoristaként közreműködő Persányi Zsófi azt követő közös improvizációjának alapjául szolgált, majd egy-egy modern klasszikus zenemű következett. Előbb Luciano Berio énekhangra írt Sequenzája (a sorozat harmadik darabja), majd egy zongoradarab, az Improvizációk magyar parasztdalokra Bartók Bélától, végül pedig ismét Berio-mű, a Folks Songs, zongorakísérettel, illetve az énekes egyes dalokban néhány kisebb ütőhangszerrel is kísérte magát.

Az előadók bevezető ismertetőjéből kiderült, a koncert alapját egy közös munka érdekében végzett improvizáció adta, ebből alakult ki az esten elhangzó három blokknak egyfajta váza, miközben maradtak szabadon kitölthető helyek is. (Nem először dolgozott együtt a két fiatal művész, a Zeneakadémia zeneszerző szakos hallgatóinak koncertjén szereplő produkciójukról mi is beszámoltunk.) Az estet tehát úgy is fel lehetett fogni, mint lehetőségek tárházát, mi mindent is kezdhet egy zenész a népdallal: akár a saját zenei világát a magyar népzenén felépítő Bartók Béla, akár a különböző nemzetek énekeit feldolgozó Berio, akár a Bartók és Kodály utáni, hazai zeneszerző-nemzedék, akik közé Persányi Zsófi is tartozik.

Ez a fajta útkeresés már önmagában is izgalmas és figyelemre méltó, szinte függetlenül attól, hogy sikerül-e rátalálni egy újabb, jól járható útra.

(„A magyar szerzők valahogy ritkán képesek kilépni a népdalfeldolgozás kodályi hagyományából” – nyilatkozta lapunknak ezekről a kísérletezésekről a közelmúltban szintén népdalfeldolgozásokat író Balogh Máté.)

Dekonstrualtdalok3-171639.jpg

Molnár Anna (Fotó/Forrás: Kégl András Maci / BMC)

Berio Sequenzája persze egyfajta kivételnek tekinthető a koncert további darabjai között, erre az előadók szintén felhívták a figyelmet. Molnár Anna a darab improvizatív jellegét emelte ki, ugyanakkor a mű töredékességét illetően akár olyan érzésünk is lehetett, mintha korábban létező művek darabkái szerepelnének benne (ilyen szempontból – nagyon távolról – akár az előző napi Döhl-műre is asszociálhattunk, számos egyéb mű mellett, amelyben valamilyen módon szétesve, összekeveredve bukkannak fel zenei anyagok). Figyelemre méltó volt ugyanakkor, hogy mindez a látszólagos szabálytalanság milyen szépnek hatott az énekesnő előadásában,

egy ilyen mű esetében nem magától értetődő, hogy nemcsak a tudatunk, de a fülünk is zeneként érzékeli.

Ez a finom, mégis telt, fényes csengés hasonlóképpen kiteljesítette az élményt a Folk Songsban, ebben a stílusok és megkövetelt előadói magatartásformák határvidékén mozgó darabban. Mivel a műnek ilyen sokféle érvényes interpretációja létezik, szükségszerűen nagy teret ad az énekesnek, hogy egyéni adottságaira építsen. Ebben az esetben nem annyira a dalok szilajsága került előtérbe, hanem egy finom érzékenységgel rendelkező művész kaleidoszkópszerűen sokszínű produkcióját hallhattuk.

A két Berio-blokk közti Bartók-zongoraműben Persányi Zsófi fiatal kora ellenére sem maradt adós azzal az elemi erővel, amelyet a komponista művei gyakran megkövetelnek. A zongoraművészi szerep mellett ugyanakkor nem csupán az improvizációkban mutatta meg zeneszerzői oldalát, a Folk Songs is az ő átiratában hangzott el. Ehhez a zongora lehetőségeit igen széleskörűen aknázta ki,

a megszólaló verzió pedig pontosan adta vissza az eredeti mű hatását, egy kissé talán még transzparensebbé is vált a darab, mint eredetileg.

Sok különböző megközelítésen és látásmódon keresztül találkozhattunk tehát a népdalokkal, illetve a zenészeknek a népdalhoz fűződő viszonyával, és mint előző este, itt is azt tapasztalhattuk, hogy miközben a klasszikus formák lebomlani látszanak, a diribdarabokból valami új és szép épül fel.

Fejléckép: Persányi Zsófi és Molnár Anna (fotó/forrás: Kégl András Maci / BMC)

Ne féltsük a kortárs zenét!

Kapcsolódó

Ne féltsük a kortárs zenét!

Maratoni hosszúságú diplomakoncerten mutatkoztak be május 6-án este a Zeneakadémia harmadéves zeneszerzés és alkalmazott zeneszerzés szakos hallgatói. A rendkívül gazdag és sokszínű programban számos stílus és műfaj szerepelt.

„48 év múlva már tudni fogok kínaiul” – beszélgetés Balogh Máté zeneszerzővel

„48 év múlva már tudni fogok kínaiul” – beszélgetés Balogh Máté zeneszerzővel

Szándékosan posztmodern témákat választ, mondja Balogh Máté, minden művében az érdekli, hogyan lehet új köntösben, a személyes látásmódon keresztül megmutatni a régebbi korok formáit. A fiatal komponistával a készülő műveiről beszélgettünk, és arról is, miért tanul kínaiul.

Jeges döbbenet

Jeges döbbenet

Schubert Winterreise című dalciklusa nem kifejezetten az a darab, amit a milánói Scalában akarnak meghallgatni az emberek. Mégis jól tett, aki úgy döntött, részt vesz Markus Werba és Michele Gamba koncertjén, ahol a két előadó a zeneművet a megszokottnál is nyomasztóbb és kegyetlenebb színben tárta a hallgatóság elé.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

A mozdulatok költészete – kezdődik a Pastorale-sorozat

A Pastorale családi előadás-sorozat a 2023-as évadban is a Pesti Vigadó Dísztermében, a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésében valósul meg. A 2023-as sorozat nyitókoncertje A mozdulatok költészete címmel, a Táncművészeti Egyetem közreműködésével mutat be egy különleges zenei világot.
Klasszikus gyász

95. életévében elhunyt Párkai István kóruskarnagy

A Kossuth- és Liszt-díjas kóruskarnagy, a nemzet művésze, a Zeneakadémia karmester és karvezető tanszékének egykori tanszékvezető tanára 1963-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kamarakórust, amelynek harminc évig vezető karnagya volt.
Klasszikus hír

Fesztivállal és versennyel emlékeznek Tallér Zsófia zeneszerzőre

Tallér Zsófia elismert zeneszerző, tanár 2021-ben hunyt el, nagy űrt hagyva maga után a magyar kulturális életben. Emlékére idén tavasszal először szervezik meg hagyományteremtő céllal a Sofianetta Fesztivált.
Klasszikus interjú

„Ha csinálsz valamit, csináld jól!” – interjú Varga Gilberttel

Varga Gilbert március 24-én a Müpában, 25-én a pécsi Kodály Központban vezényli a Pannon Filharmonikusokat. A világhírű dirigenst Franciaországban értük utol.
Klasszikus interjú

„Csajkovszkij és Rahmanyinov sose támogatná ezt a háborút” – Interjú Oksana Lynivvel

Az ukrán karmester a Concerto Budapesttel lép fel március 17-én a Zeneakadémián, ebből az alkalomból korábbi magyarországi élményeiről, a hangverseny műsorának aktualitásáról és természetesen a hazájában dúló háborúról is beszélgettünk.