A Braille-kották digitalizálása nem olyan egyszerű, mint beszkennelni egy normál kottalapot. A tapintható kottafejek digitális átírása egy összetett folyamat, amit számos esetben nehezít az a tény, hogy a történelem során ezek a domború kották megsérültek, megkoptak, „olvashatatlanná váltak”, így egyfajta rekonstrukciót is véghez kell vinni egyidejűleg. A Vakok és Testi fogyatékkal élők Nemzeti Könyvtára (National Library Service for the Blind and Physically Handicapped – a továbbiakban NLS) most egy óriási projektbe kezdett, melynek során a múlt hónapban 8000 oldal Braille-kottát digitalizáltak.
Egy vak muzsikus egyik kezével kottát olvas, másikkal játszik (1917.) (Fotó/Forrás: Wikimedia)
"Az NLS Braille-gyűjteménye – amely a világ legnagyobb ilyen zenei gyűjteménye – volt az intézmény egyetlen kollekciója, ami még digitalizálásra várt, most azonban ez a folyamat is elindult” - mondta John Hanson, az NLS zenei gyűjteményének vezetője, majd hozzátette: „A digitalizással lehetőség nyílik arra, hogy bármikor rendelkezésünkre álljon egy újranyomtatott verzió, hiszen az információkat a hardveren tárolt fájlok formájában biztonságban tudhatjuk akár egy épülettűz, vagy más katasztrófa esetén is. Emellett pedig a terjesztésre is lehetőség nyílik”.
A Braille-kotta egy hat pontra épülő jelrendszer, amelyet Louis Braille a 19. században fejlesztett ki a betűjelzéses Braille-írás nyomán.
Braille-kotta
Az NLS Braille-zene részlege egy ingyenesen elérhető könyvtári szolgáltatás azok számára, akik látásproblémájukból adódóan nem tudnak olvasni. Ebben a gyűjteményben Jimi Hendrixtől Ravelen át Django Reinhardtig terjedő széles skálán kínálnak mintegy 30.000 kézbe fogható kottát kölcsönzésre. A gyűjtemény pedig folyamatosan bővül: tavaly decemberben például egy nagy klasszikus zenei gyűjteményt adományoztak nekik.
Itthon is van elérhető Braille-kottagyűjtemény
2010-ben háromszáz darabból álló Braille-kottaanyaggal gazdagodott a nemzetközi fehér bot napja alkalmából a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye.
Hogyan zajlik a digitalizálás?
A DotScan, vagyis a pontszkennelő az OBR-rel optikai Braille-felismerővel összekötve egy kezdeti digitális másolatot generál, amelyet aztán még többször át kell nézni: először egy erre kifejlesztett digitális mérőeszközzel, majd manuálisan is összevetik a digitális másolatot és a fizikai példányt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy specialista egyik kezével olvassa a példány mindegy egyes lapját, miközben szemével követi a digitális másolatot. Ezután kijavítják az esetleges hibákat, kiegészítik a hézagokat, amelyek a használattól keletkeztek.
A digitalizáció folyamata egy meghatározott fontossági sorrendben zajlik. Először a projektet támogatók kéréseinek tesznek eleget, majd az úgynevezett „master collections”, a legnépszerűbb alkotások következnek, amelynek kiegészítése a következő néhány év feladata. Ezek közül sok kotta kétoldalú, vagy meglehetősen megkopott a papír, amire íródtak, ami tovább nehezíti a feldolgozásukat. Hanson azonban elmondta, hogy jelenleg leszerződtek egy olyan szoftverfejlesztő céggel, akik a fenti problémákra megoldást találhatnak, még akkor is, ha ez nem a „közeljövő zenéje”.
A már digitalizált kották ezen az oldalon érhetők el.
hírlevél
