Klasszikus

Dinamizmus és fegyelmezettség

2010.10.12. 07:53
Ajánlom
A Strasbourgi Ütőegyüttes hangversenyével ért véget az idei Korunk Zenéje, s kezdődött a Budapesti Őszi Fesztivál. Érdemes volt összefognia a két fesztiválnak a strasbourgiak meghívására, ők ugyanis már több évtizede a világ egyik vezető ütőegyüttese.

A hattagú formáció 1962-ben alakult, s kezdettől fogva a kortárs zene elkötelezett és meghatározó előadója. Elég arra utalni, hogy több mint 250 mű született a számukra. Budapesti koncertjük műsorát is három, nekik dedikált alkotásból állították össze, melyek közül kettő magyarországi, egy pedig ősbemutatóként hangzott el. 

A Strasbourgi Ütőegyüttes tagságában a megalakulás óta eltelt 38 év alatt persze több változás történt, az alapítók közül már senki sem játszik az együttesben. Ezért is vártam különös kíváncsisággal hangversenyüket: ma vajon milyen ez a legendás hírű együttes? Valóban olyan kiemelkedőnek számítanak-e ma is, amikor már számos csodálatos ütőegyüttes működik világszerte? 

Nos, a Strasbourgi Ütőegyüttes továbbra is az élvonalbeli ütőegyüttesek közé tartozik. Budapesti produkciójukat a tökéletes profizmus jellemezte: teljes fegyelmezettség, pontos együttjáték, alapos, kidolgozott intrepretációk. Mindezek mellett azonban az együttes legjellemzőbb vonásának az igényességet éreztem, azt az igényességet, amely a műsor összeállításában eminens módon érvényesült. Számos ütőegyüttessel ellentétben a strasbourgiak nem látványos, hatásvadász, könnyű és „közönségbarát" műveket választottak, hanem nagyszabású, szellemi és játéktechnikai értelemben egyaránt nehéz, fajsúlyos alkotásokat. Ez persze azt is eredményezte, hogy produkciójukat a közönség egy része távolságtartással fogadta, majd a szünetben elpárolgott. 

A hangverseny Gérald Grisey 1979-ben komponált Tempus ex machina című opuszával kezdődött. A francia zeneszerzőt az ún. spektrális zene egyik kezdeményezőjeként tartják számon, amely - szemben a huszadik század közepi avantgárd szélsőségesen strukturalista és spekulatív szemléletével - nem a hang „külső" paramétereiből (magasságából, időtartamából, hangerejéből), hanem annak „belső", akusztikai tulajdonságaiból indul ki. Ha jól értettem a zeneszerző számomra kissé túl magasröptű kommentárját, a Tempus ex machina a szerző szándéka szerint „utazás a hang belseje felé", s hallgatóját valamiképpen az idő kitágításának élményében részesíti. A több mint húszperces zenemű voltaképpen egyetlen óriási folyamat, amely a hangzás mintegy a semmiből történő megszületésétől indul, s a lassankénti összesűrűsödésén át annak fokozatos leépüléséig vezet. A Tempus ex machinában Grisey egészen elemi zenei sejtekből, ritmusképletekből, a hangszerpark takarékos használatával olyan monumentális hangzó folyamatot hoz létre, amely több mint húsz percen át képes tökéletesen lekötni a hallgató figyelmét. 

Az idén ötvennégy esztendős olasz komponista, Alessandro Solbiati most bemutatott művét, a Thai Songot kizárólag thai gongokra írta. Számomra elsőre ijesztőnek tűnt a pódiumon a száznál is több különféle méretű és kialakítású gong látványa, de néhány perc múltán, átadva magam a hangzás varázsának, már teljesen azonosulni tudtam a zeneszerzővel, akit lenyűgözött a thai gongok zengése. Szinte hihetetlen, milyen változatos, sokszínű hangzás csalható elő ennyi gongból: a vízigongok különleges hangszíne mellett olykor mintha csengettyűk, máskor mintha mélyhangú dobok szóltak volna, nem is beszélve a pódium közepén elhelyezett s a darab során valamennyi játékos által rituálisan megszólaltatott Bali szigeti gong csodálatosan mély zengéséről. 

Az est „legkeményebb" darabja vitathatatlanul Iannis Xenakis 1979-ben komponált Pléïades-ja volt - kemény abban az értelemben is, hogy hangzása gyakran karcos, sőt agresszív, de a tekintetben is, hogy a négytételes, majd háromnegyed órás zenemű komoly szellemi és fizikai igénybevételt jelent mind az előadók, mind a hallgatók számára. A Pléïades hatalmas hangszerapparátust mozgósít, ám ezt ökonómikusan teszi: az első tétel a fémből, a második a fából készült ütőhangszereket állítja előtérbe, a harmadik tétel vegyes hangszer-összeállítású, míg az utolsó tételben a dobok kapnak főszerepet. Különlegessége a külön e darab számára megalkotott, fémlapokból álló, felhang-elvű hangszer, a sixxen. A Strasbourgi Ütőegyüttes előadása egyszerre mutatta meg a Xenakis művéből áradó hihetetlen dinamizmust és a darab szigorú szerkesztettségét. A Pléïades hallgatása egyszerre keltett erős fizikai hatást és nyújtott szellemi élvezetet.

 

A Strasbourgi Ütőegyüttes hangversenye
2010. október 8. 19:30

Thália Színház
Korunk Zenéje, Budapesti Őszi Fesztivál


Grisey: Tempus ex machina
Alessandro Solbiati: Thai Song
Xenakis: Pléïades

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.