Klasszikus

Dinu Lipatti

2002.09.09. 00:00
Ajánlom
Krisztusi korban, mindössze harminchárom esztendősen hunyt el, mégis kevesen mernék vitatni, hogy Dinu Lipatti személyben a század egyik legjelentősebb zongoraművészét tisztelhetjük. Az 1917-ben Bukarestben született muzsikus kivételes zsenialitása már kisgyermekként megmutatkozott: négyévesen már a nyilvánosság előtt zongorázott, valamint apró zongoradarabokat is komponált.

Bár csak jóval később részesült formális zeneoktatásban, a kis Dinu azért nem volt minden szakmai háttér híján: pianista szenvedélyét a kortársak szerint kiválóan zongorázó édesanyja és a Sarasate-tanítvány, amatőr hegedűs édesapja, szerzeményeit pedig keresztapja, George Enescu vigyázó szemei kísérték. Amikor az ember idáig ér az életrajzban, nem tehet mást, mint széttárja a kezét: csodagyermekek márpedig vannak...

Tizenhét éves korában, az 1934-es bécsi nemzetközi zongoraversenyen jött el a pillanat, hogy ezt a zongorista-fenomént egész Európa megismerje. A történet közismert: az akkor már köztiszteletnek örvendő Alfred Cortot tiltakozásának jeléül felállt a zsűriből, mert az ifjú Lipattinak csupán a második hely jutott. A látványos gesztus egy csapásra hírnevet szerzett Lipattinak, aki követte Cortot-t Párizsba, ahol a tanítványa lett. A párizsi évek egyfelől számos fontos művészkapcsolatot hoztak – Lipatti itt ismerkedett meg Nadia Boulanger-val, aki meghatározó befolyást gyakorolt rá – másfelől innen egyenes út vezetett a legjelentősebb európai koncertpódiumokra. Az 1930-as évek végén már a huszonéves pianista nevétől volt hangos Európa, s a képzeletbeli fogadóirodában, ahol a háború utáni időszak legnagyobb előadóművészeire lehetett tippelni, az egyik toronymagas esélyes Dinu Lipatti volt. A fiatal muzsikus sokoldalúsága is hamar megnyilatkozott: éles szemű zenei recenzensként, egyéni hangú zeneszerzőként egyaránt elismerést aratott, emellett 1944-től a genfi konzervatóriumban vált legendás hírű tanárrá – abban az intézményben, ahol bő száz évvel korábban még Liszt Ferenc oktatta a svájci polgárok tehetséges és kevésbé tehetséges csemetéit zongorára.

Genfben a háború ugyan elkerülte Lipattit, a leukémia elől azonban nem volt menekülés. A hírre, hogy az anyagiakban nem dúskáló Lipatti képtelen finanszírozni az igen költséges gyógykezelését, a fél művészvilág megmozdult: Igor Sztravinszkij, Charles Münch és Yehudi Menuhin csak három név a sok tucat híresség közül, akik úgy érezték, hogy Lipatti támogatásával nem csupán egy kollégával, hanem közös művészetükkel vállalnak szolidaritást. Ám hiába minden: Lipatti 1948-tól már képtelen volt ellátni tanári teendőit, és állapota egyre romlott. A koncertezést azonban egészen 1950-ben bekövetkezett haláláig nem adta fel: utolsó hangversenye (Besancon, 1950. szeptember 16.) – végén a ráadásként előadott Bach 147-es korálfeldolgozással – az előadóművészet-történet egyik legendájává vált.

Lipatti hatalmas koncertrepertoárjához képest viszonylag kevés felvételt hagyott hátra, ami részben kérlelhetetlen igényességének, részben pedig a lemezpiaci felfutással párhuzamosan romló egészségi állapotának és korai halálának számlájára írható. Így viszont a lemezgyűjtő zenerajongó biztosra mehet: ha Lipatti nevével találkozik a borítón, akkor legfeljebb – nem túl gyakran – a hangminőségre panaszkodhat. Lipatti Bach- és Mozart-, de mindenekelőtt Schubert- és Chopin-felvételei hasonlíthatatlan érzékenységű, lenyűgöző hangkultúrájú művészt állítanak elénk: ezek az előadások nemcsak személyes kedvenceim, de nem találkoztam még senkivel, akit ne ragadott volna meg azonnal e felvételek intimitása, férfias melankóliája. A Chopin-keringők és a Barcarolle valószínűleg etalonként maradnak meg minden zenehallgató fülében, de jó eséllyel így jár az ember a Lipatti életének utolsó évében felvett Bach- és Schubert-darabokkal is. A Bartók-életműben oly nagy szerepet játszó Paul Sacher vezényelte Bartók Harmadik zongoraverseny, vagy a harmadik Enescu-zongoraszonáta pedig igazi különlegességek, amelyeket mindenképpen érdemes meghallgatni.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Zenés színház

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Vizuál

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.
Vizuál

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.
Vizuál

Négy díjat nyert Los Angelesben Szajki Péter filmje

New York után Los Angelesben is díjazták Szajki Péter Most van most című alkotását. A film a Los Angeles Film Awardson a legjobb elbeszélő nagyjátékfilm és a legjobb romantikus vígjáték kategóriájában nyert, míg Tompos Kátya a legjobb színésznő, Mohai Tamás pedig a legjobb férfi főszereplő különdíját díját vehette át.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Kodály Aperitif – kultúrszomjoltó napok egy kivételes helyszínen

Szabadtéren ünneplik a pécsi Kodály Központ 10 éves évfordulóját, egy vadonatúj, színes rendezvénysorozattal, amelyen hűsítő kortyokban ízlelhetjük meg az irodalom, a zene zamatát. Színvonalas kulturális és gasztronómiai élményeket kínálnak az egész családnak.
Klasszikus interjú

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Egy éjszaka a hangszerek királynőjével

Nagy öröm, hogy a bezártság után a Filharmónia Magyarország szervezésében több száz programon vehetünk részt a nyáron. A fesztiválok mellett országos programokkal, nyáresti kikapcsolódással várják a közönséget. Több mint 60 városban, több mint 100 koncerttel érkezik idén az OrgonaPont sorozat, augusztus 7-én pedig az Orgonák éjszakáján népszerűsítik tovább a hangszerek királynőjét. Különlegesség, hogy Ferenc pápa énekeggyüttese, a világ legrégebbi kórusa is csatlakozik a programhoz.
Klasszikus magazin

Ismeretlen ismerősök: Mexikó klasszikus zeneszerzői

María Granillo Reflejos-Tükröződések című művét hallgatva úgy érzékeltem, hogy ez az alkotás számos kulturális utalást vet fel. Jó példája ez a mexikói zeneszerzők tradícióból inspirálódó, de szüntelen az új hangzásokat kereső alkotói szemléletének.
Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.