Klasszikus

Diótörő – 2.0

2012.12.27. 07:09
Ajánlom
A Művészetek Palotája 2007-ben kapcsolódott be először a karácsonyi Diótörő-versenybe. Úgy tűnik, hogy sikerrel: a partitúra húzások nélküli megszólaltatásával és a történet álomszerű vizuális reprezentációjával a produkció a klasszikus balettelőadások alternatívájává vált.

Menetközben a színpadi világ kicserélődött. Tavaly és idén Novák János rendezésében a Kolibri Színház csapata igyekezett elvarázsolni a közönséget. Az előző produkció megálmodói, a Budapest Bábszínház művészei annak idején arra vállalkoztak, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremet az illúziószínház követelményeinek megfelelően hamisítatlan színházi térré alakítsák át, rafinált kulisszarendszert hoztak létre, melyben a legkülönbözőbb bábtechnikákat lehetett izgalmasan megmutatni. Novák Jánosék viszont - a színpadi adottságokat tudomásul véve - egy több "platformos" előadásban gondolkodtak, melyben a bábszínészet (szintén sok-sok technikával reprezentálva) és a hagyományos színészi játék (leginkább pantomimként) nagyjából egyenlő arányban jelenik meg. A "platformok" között az animált képsorok vetítése, a színpadi játék felnagyító közvetítése és a tradicionális bábelőadás éppúgy megtalálható volt, mint a különböző színpadi akciók és spektákulumok "játszóházszerű", egyszerű eszközökkel, de igen ötletesen kivitelezett szekvenciái. 

Ez a rendezés - a legifjabb generáció sokfókuszos figyelmére apellálva - egyszerre több felületen helyezett el információkat. Nem meglepő, hogy magamon például azt vettem észre, hogy nem is tudok mindenre figyelni. A gyerekeknek mindez persze nem okozhatott problémát. Hogy pontosan mely korosztálynak készült ez a Diótörő - nem tudom. A Kolibri csapata a néhány hónapos csecsemőktől a kamaszokig sok generációnak készít előadásokat, ők egészen pontosan tudják, hogy például egy hétévesnek már nem lehet ugyanazt kínálni, mint egy ötévesnek. A Müpa hatalmas nézőterét viszont nem lehet életkor-specifikusan megtölteni, ide bizony valami "minden generációt megragadó" dolgot kell kitalálni. Talán ezért is működtettek több "platformot". Az összkép tekintetében azonban úgy érzem, hogy a Kolibri Színház előadása leginkább a 8-10 éveseknek szól; a szülők nagyobbik része viszont (a december 22-én látott előadás nézőtere erről tanúskodott) úgy számított, hogy a sokkal kisebbek - akár a 2-3 évesek - is élvezni fogják. Hogy ebben a számításukban csalódniuk kellett-e, nem tudom; azt viszont közvetlenül megtapasztaltam, hogy a mellettem ülő kétéves forma kislány - sűrű gügyögések mellett - derekasan végignézte és hallhatóan élvezte a kétszer ötvenperces produkciót. 

A pár éve látott másik előadás a nyolc és fél éves fiamnak még sok, a tízévesnek már kevés volt, ez a mostani viszont épp ideális lett volna. Az új produkció ugyanis olyan kulturális kódokkal operál, melyeket ez a korosztály már magabiztosan képes dekódolni. Például a bikaviadalon felbukkanó lila tehén, a hétfejű egérkirály és a diótörő királyfi fénykard viadala, illetve a sok-sok perspektívaváltás a fogyasztói-, televíziós és filmes kultúrára jobban reflektál, így tökéletesen érthető. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Diótörő ideális közönségéről feltételezhető, hogy már nem romlatlan.

A keretjátékszerű első rész a mostani előadásban is "izgalmasabb" volt, úgy tűnik, hogy a második rész "jobban" működik balettként. (Mindezt ellenőrizendő, megnéztem a Mariinszkij Színház előadását). Nem kizárólag látványként erősebb a tiszta tánc, mint a táncstilizáció - minden ötletessége ellenére például a virágok keringője kifejezetten szegényesnek hatott a Művészetek Palotájában -, hanem az érthetetlen történet is (ki érti, hogy mi történik a Diótörőben?) világosabb a tánc "ezoterikus" nyelvén. S ha valaki mesepszichológiai megfejtéseken törné a fejét, gyanítom, hogy egy klasszikus balettelőadás mindennél több inspirációt adhat. 

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar rugalmasan, a karakterpillanatokat magabiztosan eltalálva muzsikált, az együttes sok színnel és talán már némi patinával is feldíszítette Csajkovszkij megunhatatlan zenéjét - a lassan karácsonyi rutinelőadássá váló produkción nem érződött a rutin zsibbadtsága. Kocsis Zoltán vezényelt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Meghalt Fátyol Rudolf hegedűművész

Hétfő reggel, 62 éves korában elhunyt Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmónia vezetője.
Klasszikus gyász

Elhunyt Ben Johnston, a mikrotonális zene egyik úttörő zeneszerzője

Július 22-én elhunyt Ben Johnston amerikai zeneszerző. Lehet, hogy nem ismerte őt – érdemes.
Klasszikus ajánló

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Klasszikus lemez

Új lemezt készített a Szent Efrém Férfikar

A Wings című lemezen – magyarul talán az Angyalszárnyak címet viselhetné – a Szent Efrém Férfikar megkísérel a saját hangvételével és stílusában az angyali kórushoz csatlakozni.
Klasszikus interjú

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.