Klasszikus

Diszharmonikus filharmonikusok

2003.10.28. 00:00
Ajánlom
Viták a debreceni zenekar jövőjéről Az idén 80 éves Debreceni Filharmonikus Zenekar komoly változások előtt áll: a társulatot egy éve irányító 34 éves Bencző László a jelenleg önkormányzati fenntartású költségvetési intézményt közhasznú társasággá kívánja átalakítani.

Az igazgató elképzelése nem példa nélküli Magyarországon, igaz, a több mint egy tucat hazai szimfonikus zenekar közül az elmúlt években eddig csak a nemzeti filharmonikusok, a budafokiak és a BM Duna Szimfonikusok alakultak át közhasznú társasággá. Többen úgy vélekednek: veszélybe kerülhet a nagy múltú debreceni zenekar jövője, ha az együttessel kapcsolatos intézményi kérdéseket nem sikerül mihamarabb rendezni.

A Debreceni Filharmonikus Zenekar a cívisváros kulturális életének meghatározó tényezője és az ország egyik legelismertebb szimfonikus együttese. A zenekart az elmúlt évtizedekben olyan karmesterek vezényelték, mint Ferencsik János, Fischer Iván, Medveczky Ádám, vagy a külföldiek közül Carlo Zecchi, Lamberto Gardelli és Kobajasi Ken-Icsiró. A hangszeres művészek közül fellépett a debreceniekkel például Fischer Annie, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Jandó Jenő, Szenthelyi Miklós, Perényi Miklós és Geiger György.

Bencző László – aki nagybőgő szakon végzett – tavaly nyerte meg a debreceni közgyűlés által kiírt igazgatói pályázatot. Korábban az Egyesült Államokban élt hat évig, ahol zenekarokban játszott és különböző egyetemeken tanult, így zenészi, valamint kulturális menedzseri diplomát szerzett. A fiatal igazgató újító elképzelései nem élveznek egyhangú támogatást sem a zenekarban, sem az önkormányzatnál. A zenészek az állásukat, a közalkalmazotti státusukat féltik a közhasznú társasággá válástól, az önkormányzatnál pedig olyan véleményeket hallani, amelyek szerint az átalakítás – az igényelt több mint 15 új státus miatt – a városnak több tízmillió forintjába kerülne, ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben jobb volna hagyni mindent a régiben.

A kritikák ugyanakkor Bencző László személyének is szólnak: a sokak által dinamikusnak, lendületesnek ismert vezető tavalyi kinevezése óta szinte folyamatos bírálatok, sok esetben – egyes vélemények szerint – megalapozatlan támadások kereszttüzében áll mind a zenekaron belül, mind azon kívül. A jelenleg 76 tagú zenekartól az elmúlt pár hónapban öt zenész távozott – többen azért, mert nem értettek egyet Bencző László elképzeléseivel. A 76 zenészből most csak 59-en aktívak, a többiek betegszabadságon vagy gyesen vannak. Nem aratott osztatlan sikert a zenészek körében az sem, hogy az igazgató a tagok tudásának felmérésére szeptemberben próbajátékot rendelt el, amelyen 17-en nem feleltek meg a követelményeknek. Az igazgató ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a belső próbajáték minőségjavító szándékkal történt, annak érdekében, hogy biztosíthassák az arra rászorulók szakmai felzárkózását. A próbajáték anyagát egyébként már áprilisban kihirdették, a művészeknek az év során elhangzó művekből kellett bizonyítaniuk a felkészültségüket. Azoktól, akik nem feleltek meg, az igazgató megvonta a prémiumot, ami azért fájó pont a zenészek számára, mert az elmúlt egy évben a zenekari tagok havi jövedelme szinte a felére esett vissza. Ennek az az oka, hogy az új igazgató megszüntette az úgynevezett haknizást. Az így kiesett mellékkeresetet – a vezető megfogalmazása szerint – jó helyen és jó pénzért tartott turnékból származó jövedelemmel kívánja pótolni. Bírálják a fiatal igazgatót azért is, mert az utóbbi hónapokban megromlott a zenekar és a helyi Csokonai színház kapcsolata, igaz, Bencző László szerint ez a viszony soha nem volt felhőtlen. Ennek azért van jelentősége, mert a filharmonikusoknak a saját hangversenyeiken túl a színház zenés darabjaiban is fel kell lépniük. Nem lehet tudni, hogy mi váltotta ki a zenekar és a színház vezetője közötti ellentéteket, de az bizonyos: „egyeztetési problémák” miatt elmarad az a hónapokkal ezelőtt beharangozott szuperprodukció, amelynek keretében a filharmonikusok komolyzenei hangszerelésben adtak volna elő LGT-dalokat Presser Gáborral a helyi Főnix Csarnokban.

A fentiekkel kapcsolatban Bencző László érdeklődésemre azt mondta: a személyének szóló bírálatokkal nem kíván foglalkozni, mivel az ember nem tudja befolyásolni, hogy kinek rokonszenves, és kinek nem. Mint fogalmazott, az a célja, hogy menedzserszemléletű igazgatóként az Amerikában látott minták alapján eladhatóvá tegye a zenekart.

–Az Egyesült Államokban elsajátított ismereteimnek vezetőként itthon az öt százalékát sem tudom használni, mert a struktúra nem engedi – mondta. – A Debreceni Filharmonikus Zenekar nemzetközi fellépései megkívánják a rugalmasabb gazdasági formát, hiszen jelenleg nem vállalhatunk költségvetési éven túli kötelezettséget, ami pedig elengedhetetlen volna a két-három évre előre való tervezéshez. Emiatt számos meghívásnak, többek között igen rangos felkéréseknek sem tudunk eleget tenni.

Bencző László úgy fogalmazott: olyan koncertező és színházi szolgálatot egyaránt ellátó zenekart szeretne kialakítani, amely a jelenleginél nagyobb létszámmal és a költségvetési szerv kötöttségeitől mentesen működik. Szerinte a közhasznú társasággá válás mellett szól az is, hogy a kiszámítható gazdálkodásból adódóan a zenekar a piac szereplőjeként jelenhet meg, és a nonprofit elv alapján – eredményes gazdálkodás esetén – lehetőség nyílhat fejlesztésekre is, mivel a nyereség a társaságtól nem vonható el. A közhasznú társaságot a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében társasági adó alóli mentesség illeti meg a közhasznú tevékenységből elért bevétel arányában.

A színházzal kialakult konfliktussal kapcsolatban az igazgatónak az a véleménye, hogy ha a közhasznú társasággá válást a közgyűlés megszavazza, és a zenekari tagok létszáma 95 főre emelkedik, akkor a teátrummal folyó egyeztetési viták is megszűnnek. Mint mondta: jelenleg olyan kevés a zenészek száma, hogy a színházi elfoglaltsággal egy időben nem lehet koncertet rendezni, de ez a probléma – és erre a pécsi szimfonikusok esete jó példa – megoldható.

A zenekarral kapcsolatos kérdésekről meg szerettem volna kérdezni a tagokat is, de többen azt mondták: a mostani helyzetben nem volna szerencsés, ha a zenészek nyilatkoznának. Hasonló véleményen volt a zenekar szakszervezeti illetékese is.

A cívisváros kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, Turi Gábor érdeklődésemre azt mondta: az önkormányzat elöljárói vállalkozó szellemű, jó vezetőnek tartják Bencző Lászlót, és támogatják a törekvéseit abban, hogy a zenekart jó értelemben véve eladhatóvá akarja tenni. A közhasznú társasággá válással kapcsolatban az alpolgármester úgy fogalmazott: az önkormányzat ezekben a hetekben vizsgálja a lehetőségeket, és még nem született döntés az átalakulásról.

Most úgy tűnik, Bencző László csak akkor lesz képes valóra váltani a terveit, ha az általa elképzelt szervezeti formában vezetheti az intézményt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.