A koncertsorozatnak célja, hogy újra életre keltse a házimuzsika illetve a szalonzene műfaját. 2014-ben ismét az Esterházyak zenebirodalmának elfeledett szépségeivel, különleges ősbemutatókkal, valamint a szalonzene gyöngyszemeivel várják hallgatóságukat.Céljuk kettős, egyrészt életre kelteni az elfeledett mesterek életművét, másrészt pedig az Esterházy gyűjteményben található régi, autentikus hangszereken megszólaltani azokat.
Újdonság, hogy minden koncert előtt egy órával bevezető beszélgetés lesz az egyes darabokról és szerzőiről.
A sorozaton belül azonban ez az első „nagyformátumú" koncert nagyzenekarral, szólistákkal és kórussal. A zenei kincskeresés, melynek középpontjában idén a korai 19. század muzsikája áll, a zeneismerő és -kedvelő II. Esterházy Miklós udvarába kalauzol minket és részben olyan dallamok csendülnek fel, amelyeket a mai közönség nagy valószínűséggel még sosem hallhatott.
Az április 26-i, első hangverseny minden, komolyzenei ritkaságok iránt érdeklődő zenerajongó figyelmére számot tarthat.
A hangversenyt a Haydn tanítvány, Sigismund von Neukomm által Milton Elveszett paradicsom művének részleteire komponált zenekari fantázia indítja. Neukomm először Michael majd Joseph Haydn tanítványa lesz, 1816-ban Brazíliában a jövendőbeli I. Pedro császárnak és feleségének zenét tanít, megalapozva evvel a Rio de Janeiro-ban mai napig élő zenei tradíciókat. Neukommot a zenekari fantázia műfaj megalkotójaként tartjuk számon. A koncerten felcsendülő darab Milton művének négy részletét dolgozza fel, bemutatója 1833. május 27-én volt Londonban.
Egy mindeddig az Esterházy-kastély boltozata alatt szunnyadó titokzatos zenei kézirat tartalmát ismerheti meg a nagyközönség, hiszen ezen a koncerten hallhatjuk a francia zeneszerző, Auguste Mathieu Panseron Requiemjének ősbemutatóját. A darabot, II. Esterházy Miklós rendelte meg Panserontól, aki az Esterházy Magánalapítvány könyvtárában Nicolas Trees zenetörténész kutatásai során 2011 októberében előkerült, szinte érintetlen partitúráját 1817. augusztus 21-i, müncheni keltezéssel látta el. A nagyközönségnek 197 évvel a darab megszületése után először nyílik lehetősége a minden bizonnyal a párizsi "Académie de Beux -Arts" előtt is pályázó művet meghallgatni, és az akadémiai tagok dicsérő szavait saját zenei élményük alapján elbírálni. Panseron egyébként állásnézőben járt anno II. Miklósnál, a zenekari vezetői posztot pályázta meg, valószínűleg Salieri javaslatára Cherubini hozta össze a feleket egymással, ez a szerződés azonban sosem köttetett meg a felek között.
A koncertet Gioachino Rossini La Riconoscenza (Hála) című virtuóz kantátájának ausztriai bemutatója teszi teljessé és zárja egyben. A művet Rossini eredetileg Maria Lujza Jozefa infásnő fiának, Károly luccai és pármai herceg 1820-ban köttetett esküvőjére komponálta, és a szalonzenéjéről híres zenei udvartartással rendelkező Mária Lujzának ajánlotta. A darab 1821-es augusztusi ősbemutatójáról Rossinini nagy sikerként számol be édesanyjának írt levelében.
Kérdésünk: Melyik zeneszerző művének hallhatjuk ősbemutatójáta kismartoni koncerten?
A helyesen válaszolók közül egyvalaki partnerével ellátogathat április 26-án a kismartoni Esterházy-kastélyba (Ausztria), ahol meghallgathatja az szezonnyitó koncertet.
hírlevél
