Klasszikus

Dobszóló

2013.11.11. 13:39
Ajánlom
Noha az ütőhangszerek az emberiség legősibb zeneszerszámai, szólóhangszerként még most, a 21. században is ritkának számítanak a „komolyzenében", miközben a jazz vagy a könnyebb műfajok fontos instrumentumai. MAGAZIN

Az üstdob hagyományosan a trombiták basszusaként funkcionált a klasszikus zenében (talán ezt lehetne a jazz analógiájára ritmusszekciónak nevezni); a „dobszóló" egyértelműen nem klasszikus zenei kategória - noha találhatunk korai példákat arra, hogy a szimfonikus zenekarban a dob kiemelt szerepet kapott. És mint minden hangszernek, az üstdobnak is voltak elkötelezett szerzői már a klasszikus időkben is. A Művészetek Palotájában november 15-én Gyöngyösi Levente, december 8-án pedig Philip Glass ütőhangszerekre és zenekarra írott versenyműve hangzik el, mindkettő a Szimfonikus felfedezések-sorozatban.

Bach Karácsonyi oratóriuma első kantátájának legelső öt hangját az üstdob kapja, s e „kopogtató" motívum nyilvánvalóan nem pusztán figyelemfelkeltés Bach részéről: elég egyértelműen utal a megváltó eljövetelére. Haydn több szimfóniájában is kiemelt szerepük van az ütőknek, a 103., Dobpergés-szimfóniának például nem csupán az első ütemében hallhatunk szóló üstdobtremolót, hanem - rendhagyó módon - az első tétel végén visszatérő Adagio kezdetén is. A Katona-szimfónia pedig nagydobot, cintányért és triangulumot is felvonultat második és negyedik  tételében. (Az efféle „extra" ütőhangszerek egyébként gyakran a „török" zenét voltak hivatva jelképezni, gondoljunk Mozart Szöketésére.) Beethoven Hegedűversenyében is tematikus szerepe lesz a kezdő üstdobütéseknek, és sorolhatnánk a példákat Schumanntól Dvořákig s még tovább.

Ahogy még a nagybőgőnek is jutott szólószerep Giovanni Bottesini (1821-1889) concertóiban, az üstdob is megtalálta a maga virtuózát a cseh Jiří Družecky (ismertebb nevén Georg Druschetzky, 1745-1819) személyében. (A lexikonokban „cseh származású" áll - ilyen alapon a mi liszt Ferencünk is magyar származású, úgyhogy óvatosan használjuk e kifejezést.) A Művészetek Palotájában 2011 márciusában tartották azt az „Ütős napot", melynek keretében többek közt az ő műveire is rácsodálkozhattunk.

A szimfonikus zenekar duzzadása az ütőknek is mind nagyobb szerepet hozott. Hogy csak két példát említsünk: Berlioz Fantasztikus szimfóniájában (1830) a kvart hangolású két harang kap kulcsszerepet a zárótételben; Mahler a 6. szimfóniában (1903-4) 4+2 timpanit, nagydobot, pergődobot, cintányért, gongot, triangulumot, harangjátékot (+ két harangot a színpad mögött), xilofont, két kolompot, sőt baltát (!) is alkalmaz. A dallamképes ütőhangszerek igazán majd Ravelnél (például az Egy kiállítás képei hangszerelésében) és Stravinskynál (például a Petruskában) kapnak főbb szerepet. Bartók kedvenc dallamos ütőhangszere természetesen a zongora: akár első két zongoraversenyében, akár a Zenében számos olyan hely található, ahol a zongora (illetve a cseleszta) hangsúlyosan ütősként szerepel - ezek tehát egyszerre húros és ütőhangszerek. És persze ne feledkezzünk meg Kodály Háry Jánosáról sem, a híres Bécsi harangjátékról. (Kodály kedves hangszere, a cimbalom már Stravinskynál is megjelenik, hála Rácz Aladárnak!)

És ott van John Cage, aki már 1936-ban létrehozta saját ütőegyüttesét, és elsőként alkalmazott preparált zongorát. Az ütősök áttörésében a külső hatás sem elhanyagolható: a folklór (hogy anakronisztikusan világzenét ne mondjak) és a könnyűzene irányából. A komolyzene fejlődése a hatvanas években némiképp megtorpan, számos kísérletezés komolysága megkérdőjelezhető, kialakul egyfajta zenei dadaizmus - s hogy ebből következőleg vagy épp ennek ellenében jön-e létre a minimalizmus, az alighanem értelmezés kérdése, de aligha vonható kétségbe az épp magára találó, új paradigmát hozó könnyűzene hatása sem. Steve Reich eleinte szinte kizárólag ütőkre ír (s még a Six pianos - 1973 - is idesorolható, különösen, mivel az 1986-os szerzői átirat óta hat marimbán is játszható), majd felfedezi a polinéziai zenét (párhuzamosan Ligetivel, aki az afrikai zene tanulmányozása közben szilárdítja meg a maga polimetrikus gondolkodását). A hetvenes évektől tehát egymást követik az „ütős zenék".

Magyarországon az Amadinda teremtette meg az ütős zenekultúra népszerűségét. A hazai közönség látószöge az együttes működésének eddigi három évtizedében nem csupán a perkusszív zenékre, hanem egyszersmind a kortárs, illetve a világzene irányában is nagyot nyílt. Az időközben felnövő újabb generációk kiváló ütőegyüttesei tovább szélesítik a közönséget, amely akár műfaji határokon is képes átlépni, ha igazán ütős zenét szeretne hallani.


Gyöngyösi Levente mindig is híres volt nyitottságáról és széles zenei műveltségéről. Ennek megfelelően művei is sokfélék; nem állnak tőle távol a könnyebb műfajok sem, de hagyományos műfajú darabjaival is sikereket arat. November 15-én megszólaló sinfonia concertantéja is az utóbbi csoportba tartozik. A háromtételes, hagyományos versenymű - melyet az Amadinda felkérésére írt - négy ütőhangszeres muzsikust foglalkoztat, elsősorban a dallamos hangszereket: marimbát, vibrafont, xilofont és harangjátékot juttatja szólóhoz, de az egzotikus ütősök sem maradhatnak ki, például a talking drum, mely a második tételben kap jelentős szerepet. A harminc éves jubileumát ünneplő ütőegyüttesnek bőven lesz tehát módja, hogy megmutassa zenei és technikai tudását, a kísérő Pannon Filharmonikusok gárdája pedig - Bogányi Tibor vezetésével - ismét bizonyíthatja, hogy nem fél a kortárs zenétől.

A Hollerung Gábor által menedzselt Budafoki Dohnányi Zenekar szintén lételemének és kulcsfeladatának tartja, hogy szélesítse a közönség zenei ismereteit és tűrőképességét, térben és időben. Rácz Zoltán, az Amadinda vezetője lesz az egyik szólistája Philip Glass két üstdobra és szimfonikus zenekarra írott Koncert-fantáziájának (a másik szólista Nagy Zsolt). A december 8-án elhangzó alkotás zenekarában is szerepelnek más  -  egzotikus és hagyományos - ütőhangszerek, s a szimfonikus zenekar többi szekciója is igencsak jelentékeny és színes. A 2000-ben bemutatott, háromtételes mű először hangzik el Magyarországon. Philip Glassról, az egyik legismertebb minimalistáról aligha a hagyományos műfajok jutnak eszünkbe, holott az ezredforduló után összesen nyolc „klasszikus" versenyművel is előrukkolt. Az üstdobversenyben még cadenzát is kapnak a szólisták (igaz, a 3. tétel elején), akik összesen kilenc üstdobon „versengenek". Azért ez a zene sem mentes ismétlésektől, s már az első hangjától  kezdve  nagyon-nagyon amerikai.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Vizuál

Műkincsrablás Lengyelországban – izgalmas politikai krimi érkezik a mozikba

Június 27-től érkezik országszerte a mozikba a lengyel-magyar koprodukcióban készült Szent című film, amely Szent Adalbert gnieznói ereklyetartójának 1986-os elrablását dolgozza fel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.