Klasszikus

Doctor Atomic

2005.11.03. 00:00
Ajánlom
SAN FRANCISCÓBAN NAGY SIKERREL MUTATTÁK BE JOHN ADAMS KORTÁRS ZENESZERZŐ LEGÚJABB OPERÁJÁT, AMELY AZ ATOMBOMBA SZÜLETÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEIT DOLGOZZA FEL ROBERT OPPEN-HEIMER ÉS TELLER EDE FŐSZEREPLÉSÉVEL.

Paradox módon a műfaj hőskorára gondol az ember egy ultramodern opera világpremierje kapcsán, arra az időre, amikor éljenezték, kifütyülték, szalonokban szenvedélyesen vitatkozva ízekre tépték a darabokat, amikor a zenés színház önmagán túlmutatva jelenség, politikai, társadalmi esemény volt. A közönség azóta ugyan fegyelmezettebb lett, mégis ezt a hangulatot idézte vissza az amerikai zeneszerző, John Adams harmadik operája, a Doctor Atomic San Franciscó-i ősbemutatója. Az eseményről kötelező volt tudósítani a világ vezető zenekritikusainak, érdemes volt egy országot vagy akár kontinenst is átutazni a zenerajongóknak, mert nem egyszerű operaelőadásról volt szó, hanem olyan extravaganciáról, ami téma volt újságban, televízióban, rádióban, társaságban és művészkörökben.

KÉT HÉT LOS ALAMOSBAN

Mert lehetne-e aktuálisabb beszédtéma fenyegetett világunkban, mint az atombomba megszületése, melynek két főszereplője, Robert Oppenheimer és Teller Ede földrajzilag is kötődött a térséghez - Oppenheimer a Berkeley Egyetem professzora, Teller pedig haláláig a stanfordi Hoover Intézet főmunkatársa volt. És mi lehetne izgalmasabb előadás, mint amit Peter Sellars rendez?

A "CNN-operák", a Nixon Kínában és a Klinghoffer halála után John Adams ezúttal távolabbra, 1945-re megy vissza az időben, és a Los Alamos-i laboratóriumot választja helyszínül, ahol egy tudóscsoport Robert Oppenheimer vezetésével az atombomba kifejlesztésén dolgozik. Az Adams-Sellars alkotópáros rendkívüli dilemma előtt állt: a morálisan, filozófiailag, politikailag megterhelt természettudományos témából mit és milyen mélységig vegyen be az operába? Peter Sellars, aki eredeti dokumentumok alapján a librettót is írta, azt az 1945-ös két hetet választja ki, amikor a németek már letették a fegyvert, a velük szembeni nukleáris versenyzés értelmetlenné válik, de Truman elnök ragaszkodik hozzá, hogy a Sztálinnal való potsdami tárgyalása előtt az atomkísérletet végrehajtsák. A mű a visszaszámlálás hátborzongató feszültségére építkezik, a kísérletet késleltető viharos időjárás pedig kozmikus méreteket ölt. A várakozás napjai lehetőséget nyújtanak a Manhattan-terven dolgozó tudósoknak, hogy felelősségről, világégésről, tömegpusztító fegyverekről, békéről, megbomlott lelkiismeretről meditáljanak, ha kell, számok, kísérletek, ha kell, versek - Baudelaire, John Donne vagy Muriel Rukeyser - segítségével.

A kanadai Gerald Finley csiszolt baritonján megszólaló Oppenheimer igazi kételkedő fausti figura, művelt, briliáns és arrogáns, aki tisztában van vele, hogy a végső határokig kiterjeszkedő tudomány beláthatatlan erőket szabadít fel. Teller Ede az amerikai basszbariton Richard Paul Fink szuggesztív alakításában összetettebb, mint a Kubrick-film óta megszokott őrült, lelkiismeret nélküli tudós sztereotípiája. Elsőként ő mutat rá a tudósok felelősségére, amikor a Szilárd Leó által fogalmazott levelet el kívánja juttatni Trumannak. (Peter Sellars elmondta, hogy az azóta felszabadított dokumentumok szerint kiderült, ezt a levelet a Pentagon lefoglalta, és soha nem jutott el Trumanhoz.) Oppenheimer ekkor még óva inti tudóstársait, hogy ne ártsák magukat a politikába. A ráció, a tények, adatok embere, Teller Ede a kísérlet közeledtével fekete humorba temeti kételyeit.

LÍRAI OPPENHEIMER-ÁRIA

John Adams harmadik operájában a pályája kezdetét meghatározó minimalista iskolától szinte teljesen megszabadul, sőt az ellenkező irányba tart, amikor monumentálisan gazdag zenekari hangzást, örökké lüktető, sőt a robbanás szélén álló, Sztravinszkijt idéző ritmust produkál, amit hosszú, wagneresen grandiózus zenekari részletekkel kombinál. Megkapóan gyönyörű lírai melódia a John Donne Szent Szonettjére komponált Oppenheimer-ária.

A színház spirituális erejében rendületlenül hívő Peter Sellars nem véletlenül napjaink legfelkapottabb operarendezője. Minden elemet - fényhatást, díszleteket, kosztümöt, koreográfiát, színészi játékot - a zene szolgálatába állít, hogy komplex, magával ragadó produkciót hozzon létre. A Doctor Atomic meghatározó kelléke a kozmikus fenyegetettség szimbólumaként állandóan színpadon lévő atombomba pontos mása. Sellars, aki közismerten aktualizálja az operákat, ezúttal visszafogottan olyan előadásra invitálja a nézőt, amelyben a politika és a média nem egyszerűsít le mindent "nevetséges durvasággal", amelyben helye van "az összetettségnek és a kétértelműségnek" is.

KÍSÉRTETIES CSEND

A végig izgalmas opera nagy kérdése persze az, miként lehet zeneileg és látványban megoldani az atombomba felrobbantását. Adams azt pontosan tudta, hogy hangzással nem akarja szétverni az operaházat. Ehelyett, miközben a szereplők a földön fekve kiszolgáltatottan várnak sorsukra, a zene lelassul, fokozatosan elhalkul, a távolban japán szavakat hallani, majd kísérteties csend lesz úrrá a színpadon, és a világon új korszak kezdődik.

A Doctor Atomicra ígéretes jövő vár. San Francisco utan Chicagóban és Amszterdamban mutatják be, s érdeklődést mutat a darab iránt a londoni és a New York-i Metropolitan opera is. Talán az sem reménytelen, hogy Teller Ede egyszer a budapesti opera színpadán is megszólal.

DOCTOR ATOMIC - KORTÁRS OPERA

Bemutató: San Francisco, október 1.
Zeneszerző: John Adams
Rendező és a librettó írója: Peter Sellars
Karmester: Donald Runnicles

Szereplők:
Robert Oppenheimer: Gerald Finley
Teller Ede: Richard Paul Fink
Robert Wilson: Thomas Glenn
Kitty Oppenheimer: Kristine Jepson
Leslie Groves tábornok: Etic Owens

PETER SELLARS ZENESZERZŐ, RENDEZŐ, EGYETEMI TANÁR

Született 1957-ben, a Pennsylvania állambeli Pittsburghben
Klasszikus operák újraértelmezésének és modern operák színpadra állításának egyik legelismertebb rendezője
Néhány a több mint hetven rendezése közül: John Adams: Nixon Kínában (Houston, 1987, London 2000); John Adams: Klinghoffer halála (San Francisco, 1991); Olivier Messiaen: Assisi Szent Ferenc (Salzburg, 1992); Paul Hindemith: Mathis der Maler (London, 1995); Ligeti György: Le Grand Macabre (Párizs, 1998); Kaija Saariho: LAmour de Loin (Salzburg, 2000); Wagner: Trisztán és Izolda (Párizs, 2005); John Adams: Doctor Atomic (San Francisco, 2005)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Színház

Bakos-Kiss Gábor lett a Győri Nemzeti Színház új igazgatója

A kilenctagú szakmai bizottság javaslatára Bakos-Kiss Gábort választották a Győri Nemzeti Színház élére – tudatta Facebook-oldalán Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. Az új igazgató 2021. július 1-jétől vezetheti a színházat.
Plusz

Ezek a 75 éves David Gilmour kedvenc Pink Floyd-dalai

Ma ünnepli 75. születésnapját David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa, aki egyébként a basszusgitártól a billentyűkön át a szaxofonig számos hangszeren játszik, mégis karakteres húrhajlításairól, összetéveszthetetlen soundjáról és kitartott hangjairól ismerünk.
Vizuál

90 év után bukkant fel a magyar származású Amrita Sher-Gil festménye

Az indiai Frida Kahlóként is emlegetett magyar származású festőnő portréja akár a 2,8 millió dolláros (849 millió forint) leütési árat is elérheti a Christie's aukciósház árverésén.
Színház

Upor László beszélgetéssorozatot indít az eTrafón

Véget ért a Trafó TudásTrambulin sorozata, a nézők azonban nem maradnak online műsor nélkül: március 10-én indul a Világhazafiak, amelyben Upor László olyan magyarokkal beszélget, akiket bár számos alkalommal láthatunk Magyarországon, külföldön is jelentős sikereket értek el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Billy Joel-dallal köszönti a hölgyeket a Song Factory Budapest

Az Uptown Girl a cappella változatával, az autószerelő műhelyből köszönti a nőket a Song Factory Buudapest kórus. „Anyák, nővérek, barátok! Köszönjük, hogy vagytok nekünk!” – üzenik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Dmitrij Baskirov orosz zongoraművész

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt az orosz zongoraművész és tanár, Dmitrij Baskirov. Hosszú pályája során magyar tanítványai is voltak.
Klasszikus ajánló

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.