Klasszikus

Dől a fa!

2013.01.22. 07:05
Ajánlom
A XX. századi repertoár ujjgyakorlatnak nem éppen mondható darabjait játszották január 18-án a Müpában a Pannon Filharmonikusok vezető karmesterükkel, Bogányi Tiborral és Bogányi Gergellyel. KRITIKA

A pécsi zenekar A zongora arcai címmel indított új sorozatának nemzetközi hírű zongoraművészek a főhősei, kézenfekvő volt tehát, hogy az első hangverseny szólistája a karmester bátyja, Bogányi Gergely legyen. A szokásos műsorszerkesztést - a rövid zenekari darab-versenymű-szimfónia szentháromságot - sikerült meglehetősen újszerű tartalommal megtölteni a pécsieknek, mivel olyan művek kerültek terítékre, amiket még a budapesti közönség is csak ritkán hallhat.

A spanyol kultúrához igencsak vonzódó Maurice Ravel - nagy művei közül elég csak a Spanyol rapszódiára vagy a Boleróra gondolnunk - tüzes darabjával, A bohóc hajnali szerenádjaként fordított Alborada del graciosóval indította koncertjét az együttes. Az 1904 és 1905 között komponált Miroirs (Tükrök) című zongorasorozat negyedik darabját maga a szerző hangszerelte meg, gazdag színeket keverve ki palettáján. Az első hangok bizonytalan pizzicatóitól megijedtem kicsit, de valószínűleg maguk a vonósok is, mivel hamar összeszedték magukat. Bogányi Tibor latinos temperamentummal, mozdulataiban torreádoros, vagy még inkább flamenco táncos (be)ütésekkel irányította az együttest, amelynek fafúvósai aratták le a babérokat a Ravel-kompozíció megszólalása után - megérdemelten. Hiányérzetem az arányokat tekintve maradt: a fúvósokhoz és az ütősökhöz képest a vonósoknak mintha nem is lett volna szerepük - és ezt nem kenhetjük Ravelre, aki nagyszerű hangszerelést készített.

Bartók Béla II. zongoraversenyének előadását sokszor labilisnak éreztem. Bevallom, eleve szokatlan volt, hogy az a Bogányi Gergely, aki 2010-ben kotta nélkül játszotta végig Chopin összes zongoraművét, ezúttal, egy nagyjából félórás Bartók-műhöz kitette maga elé a kottát. A testvérpár egymásra figyelését hatalmas koncentráció jellemezte, aminek pozitív hozadékaként az állandóan fenntartott feszültséget tudom megemlíteni (unatkozásról szó sem lehetett), de sajnos ugyanennyit ártott is az összpontosítás, mivel a zongoraverseny folyamatosságát, építkezését törte meg, így kicsit munkaszagúvá vált az előadás. Bogányi Gergely játékában viszont nagyon tetszettek ízes akcentusai - kiváltképp az első és harmadik tétel zongoráznivalója adott erre alkalmat -, valamint a második tétel "éjszaka zenéjének" szépen deklamáló szólója a Presto középrész virtuóz csillogásával együtt. Az első tételben helyenként erősebb, sőt akár durvább fortékat is elbírt volna a zene, a zongora még jobban funkcionálhatott volna ütőhangszerként.

A második tétel kapcsán dicséretet érdemelnek a vonósok, mivel sejtelmesen finom, fojtott hangú játékuk különös dimenziókat tárt a közönség elé. A harmadik tétel után a szólista többszöri visszatapsolásra ült le a zongorához rövid ráadás erejéig. A szerzőre fogadni mertem volna: Bogányi Gergely Chopin Op. 28-as Prelűdök sorozatából játszotta el a második (a-moll), valamint a harmadik (G-dúr) darabot, az előbbinek komor, kontemplatív, az utóbbinak fölényes, bravúros megszólaltatása fogott meg.

Alekszandr Szkrjabin szimfonikus alkotásai - de részben zongoraművei is - a koncerttermek méltatlanul mellőzött darabjai, így kíváncsian vártam, hogy a Pannon Filharmonikusok mit hoz ki a szinesztéta mester különleges világából. Szkrjabin zenéjébe sokan sok mindent belemagyaráznak. Van, aki szerint kicsit impresszionista, később expresszionista, de későromantikusnak is mondják. III. szimfóniáját időnként mahleri grandiózusság,  olykor debussys hangszínek jellemzik, azonban a korszak egyik irányzatához  sem hasonlítható, misztikus zenei nyelvének megértése - a szerző egyik saját kedvenc szava - számos interpretációs kérdést vet fel, amelyekre meglehetősen jó válaszok születtek az est folyamán.

Bogányi Tibor precízen irányította együttesét, zengzetes tuttik, éneklő pianók, határozottság és átgondoltság, lenyűgöző összjáték jellemezte a Pannon Filharmonikusokat. Ha már szőrözni szeretnénk, akkor jobban végigvezethették volna a Szkrjabinra jellemző kevésbé konkrét, pasztellszínű zenei gondolatokat, amik időnként eltűntek. Ezenkívül a másfél perces bombasztikus bevezetőt követő, mintegy félórás Küzdelmek tételben akadtak zökkenők a folyondárként áradó részek és a ritmikus szakaszok közötti átmeneteknél, de lehet, hogy mindez csak érzékcsalódás volt. Az Örömök címmel ellátott harmadik tétel indulásánál a fúvósokba vetett bizalmam kezdett szertefoszlani a hamis intonáció miatt, az Isteni játék elnevezésű finálé elején pedig a vonósokon lehetett érezni a fáradtság jeleit. De soha nagyobb bajunk ne legyen, ennyi baki talán belefér egy bő ötven perces mű előadásába.

Azt hiszem, a nehezen érthető Szkrjabin-szimfónia ezek után sem válik majd a repertoár törzsdarabjává - közönségbarátnak nem mondható zenéről lévén szó -, de üdítő részét képezte a Pannon Filharmonikusok január 18-i műsorának. Bogányi Tibor nagy fába vágta tehát a fejszéjét, de néhány karlendítés után csak dőlni kezdett az a fa. Kíváncsian várjuk a folytatást, amelyben egyenesen egy mamutfenyő kerül terítékre: a sorozat következő koncertjén (március 8-án) ugyanis Bogányi Tibor vezényletével Mahler IX. szimfóniája szólal meg, Mozart c-moll zongoraversenyének szólóját pedig Ránki Dezső játssza majd.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Klasszikus beszámoló

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus hír

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Klasszikus ajánló

Újabb fellépőket jelentett be a Liszt Ünnep – jön az első Isolation Budapest 

Elton John kedvenc előadóját, a berlini Berghaint is meghódító, sötét, intim hangulatú balladáiról ismert torontói énekesnőt, és a brit The Times 2021-es favoritját is elhozza Budapestre a Liszt Ünnep és az Akvárium Klub vadonatúj zenei minifesztiválja, amelyre június 24-én kezdődik meg a jegyértékesítés.
Klasszikus hír

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.