Klasszikus

Dolce vita a Müpában: idén ősszel minden az olasz kultúráról szól

2019.05.30. 14:40
Ajánlom
Ki gondolná, hogy a turisták naponta összesen 3000 eurót dobnak be a római Trevi-kútba, és hogy a világon Olaszország rendelkezik a legtöbb világörökségi helyszínnel?

Szeptember 18. és 30. között a dolce vita, azaz az édes élet hazáját, Olaszországot helyezi reflektorfénybe a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a Müpa közös fesztiválja, az Európai Hidak.

A sokszínű eseménysorozat immár hetedik alkalommal válogat egy-egy gazdag kulturális értékekkel bíró európai ország alkotásaiból számtalan műfajban a képzőművészettől a filmen, a komoly-, világ- és könnyűzenén át az irodalomig. Nemzetközi szenzáció, hogy a fesztiválon debütál Fischer Iván legújabb operarendezése, Monteverdi Orfeója, amelynek végét maga a karmester-rendező rekonstruálta.

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Kapcsolódó

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?

Tavaly a Baltikum és Lengyelország művészete köré épült az Európai Hidak programja, ezúttal pedig Olaszország kerül a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös fesztiváljának középpontjába. „Itália folyamatos csodálatunk tárgya, a kultúra bölcsője:

imádjuk a dolce vita életérzést, rajongunk az olasz gasztronómiáért, filmművészetért, ráadásul Claudio Monteverdi első operájával nyílt meg a Müpa Fesztivál Színháza, így az Orfeo, idei fesztiválunk nyitóelőadása, különleges jelentőséggel bír az intézmény életében.

Monteverdi Olaszországa, Fellini Olaszországa, Zeffirelli Olaszországa: ahány emblematikus alkotó, annyi különböző Itália-élmény a legkülönbözőbb műfajokban, mi pedig – ahogy az Európai Hidak fesztiválján minden évben – arra vagyunk igazán kíváncsiak, hogy mi minden vár minket a sztereotípiákon és az első asszociációkon túl” – emeli ki Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. „Ha az újkor kultúráját elindító impulzust keressük, azt leginkább Giotto művészetében találjuk meg. Majdnem ezer év szünet után virágzásnak indult az olasz, majd az európai művészet. Mi valamennyien a quattrocento és a cinquecento próbálkozásait folytatjuk. Fra Angelico, Botticelli, Dante, Petrarca, Boccaccio és Monteverdi elindították a nyugati kultúra máig tartó csodálatos folyamatát. Látogassunk el az Európai Hidak fesztivál keretében Olaszországba, a kultúra eredeti otthonába!” – mondja Fischer Iván karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója.

Barath_Emoke-141417.jpg

Baráth Emőke

A Budapesti Fesztiválzenekar idén is a lehető legszínesebb válogatást nyújtja a kiválasztott nemzet muzsikájából. Ebben a tekintetben a barokk mestereiről és romantikus operaszerzőiről híres Olaszország valóságos kincsesbánya: a fesztiválon éppen ezért a 19-20. század legnagyobb olasz szimfonikus szerzőinek műveiből, az itáliai operából és a kortárs olasz zeneszerzők munkáiból is ízelítőt kapunk. A fesztivál nyitóestéjén Monteverdi remekműve, első operája, a La favola d’Orfeo (Orpheusz meséje) Fischer Iván újrakomponált befejezésével szólal meg, a főbb szerepekben a kiváló Baráth Emőkével és Valerio Contaldóval. Orfeusz alakja egyébként nemcsak az operaelőadásban jelenik meg, hanem a Müpa Zászlóterében is, hiszen a nemrég újranyílt Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének egyik darabján, egy 3. századi mozaikképen is látható lesz óriásmolinó formájában. Ottorino Respighi és Luciano Berio határokon átívelő muzsikáján keresztül megtapasztalhatjuk a 19-20. századi zene páratlan erejét – az estét a kiváló mezzoszoprán, a Fischer Ivánnal nem csupán névrokon Nora Fischer hangja és lénye teszi teljessé. A 20-21. századi olasz zenét Giacinto Scelsi és Niccolò Castiglioni mellett Giovanni Sollima képviseli, aki nem retten meg, ha a jazz vagy akár a rock elemeit kell vegyítenie a szimfonikus zenével, ráadásul nemcsak zeneszerzőként, hanem csellóművészként is megcsillogtatja tudását a színpadon. A Budapesti Fesztiválzenekart ezen az estén a modern zene nagyköveteként emlegetett izraeli karmester, Ilan Volkov vezényli.

EuropaiHidak_NoraFischer_c_SarahWijzenbeek-143736.jpg

Nora Fischer (Fotó/Forrás: Sarah Wijzenbeek / Müpa)

Az eseménysorozat arra is lehetőséget teremt, hogy behatóbban megismerjük a Dél-Olaszországban honos pizzicát (a hozzá kapcsolódó hiedelem szerint a madárpók mérge ellen a féktelen tánc a leghatékonyabb szer), ugyanis a legjobb pizzica-zenekarok érkeznek a Müpába. Itt lesz például a tamburinos-énekes Rachele Andrioli és a harmonikaművész Rocco Nigro, akik a dél-olasz tánczenétől a portugál fadón át a mexikói rancheráig számos műfaj avatott szakértői. Sőt, a pizzica élő legendájaként emlegetett mandolinos-énekes Mimmo Epifanit és zenekarát is Budapesten üdvözölhetjük, akárcsak a pizzica revival legnagyobb hatású képviselőjeként számon tartott Canzoniere Grecanico Salentinót. Az „olasz Barry White”, azaz Mario Biondi koncertje is sokak érdeklődésére tarthat számot: érzéki és összetéveszthetetlen baritonját ezer közül is felismerni. A jazzben és soulban utazó énekest ritkán hallhatjuk olaszul énekelni, ezért is lesz egészen kivételes élmény, hogy ezúttal több dal is az anyanyelvén szólal majd meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

EuropaiHidak_lariaGrazianoFrancescoForni_c_SimonaGhizzoni-143737.jpg

laria Graziano és Francesco Forni (Fotó/Forrás: Simona Ghizzoni / Müpa)

Cinema Italia címmel az olasz filmzene két csillaga, Ennio Morricone és Nino Rota világhírű kompozícióiból hallhatunk rendhagyó válogatást egy, az olasz jazzélet kiválóságaiból alakult kvartettnek köszönhetően.  A Müpa Átriuma ismét kiváló ingyenes koncertek helyszíne lesz: Szardínia szigetéről érkezik a Cuncordu e Tenore de Orosei énekegyüttes, a délolasz világzenéből ad kóstolót a nápolyi Ilaria Graziano és Francesco Forni duója, az Andrea Bocellit is elbűvölő vokálcsapat, a Cluster pedig jazzt és popzenét elegyítő dalokkal készül meghódítani a magyar közönséget.

A legendás olasz filmművészet remekei nem csak a színpadon, de a vásznon is magával ragadó pillanatokat ígérnek: az Előadóteremben olyan világsikert aratott művek követik egymást, mint Federico Fellini Édes élete (1960), illetve az erre évtizedekkel később reflektáló, Paolo Sorrentino-féle A nagy szépség (2013). Megnézhetjük az Oscar-díjas című Fellini-alkotást is, amely egészen újszerűen kezeli az emlékeket, és rácsodálkozhatunk, hogy Sorrentino filmje, az Ifjúság (2015) miként kapcsolódik hozzá.

A mozgóképek mellett a pillanatképek is kiemelt szerephez jutnak a fesztiválon: a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum, a FORTEPAN fotókiállítása az Előcsarnokban, illetve a Fesztiváltérben hívja lenyűgöző időutazásra a látogatókat. A különleges válogatás a régi-új Rómát és varázslatos itáliai tájakat idéz meg, emellett magyar vonatkozású felvételeket is felvonultat, köztük az idős Kossuthról Torinóban készült fotót. Az itáliai életérzés persze nem lenne teljes az irodalom nélkül: a Literárum Extra Olasz irodalmi estjén kiváló színészek tolmácsolásában kóstolhatunk bele jól ismert olasz alkotók, többek között Italo Calvino, Pier Paolo Pasolini, és Umberto Eco műveibe, sőt az est vendége lesz a népszerű író, Daniele Benati is.

A szeptember 18-án induló fesztivál részletes programja és további információ itt.


 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Vizuál

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.
Vizuál

Vasárnap megdőlhet a magyar árverési rekord

Mérföldkő és korszakváltás a magyar műtárgypiacon. Száznál is több 1945 és 2000 között készült műalkotás látható a Virág Judit Galéria tematikus aukciós kiállításán, melynek anyagából vasárnap rendeznek árverést a Budapest Kongresszusi Központban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

A Mozart, aki nem a Wolfgang Amadeus

Háromszáz éve született Leopold Mozart, korának egyik legjobb hegedűtanára, akire csodagyerek és csodafelnőtt fia révén emlékezünk.
Klasszikus hír

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus hír

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Klasszikus hír

Centenáriumát ünnepli a Salzburgi Ünnepi Játékok

Anna Nyetrebko Toscát énekelt, a fiatal női karmester, Mirga Grazinyte-Tyla rekviemet vezényel. Így készült a századik évre a Salzburgi Ünnepi Játékok.
Klasszikus magazin

Így érdemes zenét hallgatni Steve Reich szerint

A neves minimalista zeneszerző szerint olyan zenét érdemes írni, amely a székhez szegez, és a hallgatót semmi más nem érdekli, csak ami megszólal.