1787-ben II. Katalin cárnő meghívta udvarába, itt két operát és számos egyéb vokális művet írt. Majd II. I.ipót császár udvari zeneszerzője lett: Bécsben született legnagyobb sikerű, máig is népszerű vígoperája, a Titkos házasság. Bécsből távozva visszatért Nápolyba, ahol mindaddig élvezte a király kegyét, míg a francia köztársasági csapatok iránt nyilvánított rokonszenve börtönbe nem juttatta. Kiszabadulása után ismét Oroszországba készült, de útközben, Velencében utolérte a halál (1809). Vígoperáin kívül oratóriumokat, kantátákat és néhány hangszeres művet is írt.