Székhelyi József a Magyar Hírlapnak elmondta: az elmúlt években szomorúan látta, hogy Gregor József - aki a város emblematikus figurája, igazi "szegedicum” - különböző személyi problémák miatt egyre távolabb került a színháztól. Ezért is fogadja nagy örömmel Gregor mostani felajánlását, hogy egy forint tiszteletdíjért megrendezi a Don Carlost. A Szegedi Nemzeti Színház néhány hónapja kinevezett igazgatója fontosnak tartja, hogy a város megőrizze s lehetőség szerint továbbfejlessze a legendás Vaszy Viktor idején megszilárdult operakultúrát. Vaszy szellemében most arra törekszenek, hogy egy itthon kevéssé ismert repertoárt is megismertessenek a szegedi közönséggel. A 2004/2005-ös évadban tervezik bemutatni a szegedi kortárs zeneszerző, Huszár Lajos Csend című operáját, de távlati terveik között a Boleyn Anna, a Luisa Miller és a Ruszalka is szerepel. Székhelyi nagyon bízik az operatársulat új "tisztikarában”, amelyet Molnár László operaigazgató, Koczka Ferenc karigazgató és Kardos Gábor karnagy alkot.

Székhelyi gyakorlatilag csődhelyzetben vette át a színházat. Jelentős szervezeti átalakítást, létszámcsökkentést kell végrehajtania, ami sok-sok konfliktussal és szakszervezeti tiltakozással jár. "A helyzet nagyon nehéz, de nem kilátástalan: a színház, s ezen belül az opera életképessége megmaradt Szegeden. Vannak kitűnő magánénekeseink, saját zenekarunk és kórusunk” - mondja az igazgató, aki bízik benne, hogy igényességgel, kreativitással lehet pótolni a hiányzó anyagi forrásokat.

"Szeretnék szociálisan érzékeny direktor lenni: figyelni a művészek közérzetére, anyagilag is elismerni a kimagasló teljesítményeket. A művészi szabadságot sem korlátozom, abból viszont nem engedhetek, hogy a költségvetés keretszámait szigorúan be kell tartani” - mondja Székhelyi József. A Kossuth-díjas népszerű basszista, Gregor József - négy évtizedes operaénekesi pályafutás után - ma este debütál rendezőként. Azt mondja, 1991 óta tartott a szegedi színházzal a "mosolyszünet”, de ennek most vége, mert régi barátjának, Székhelyi Józsefnek felajánlotta, hogy segít. A hat hete tartó próbaidőszak után elégedett, de tapasztalata szerint "tízszer olyan fárasztó rendezni, mint a színpadon állni, mert egy énekes sok-sok impulzust kaphat egy jó rendezőtől, itt viszont mindent nekem kell kitalálni. Saját énekesi tapasztalataim segítettek, senkitől nem kértem megvalósíthatatlan dolgokat.”

Gregor elismeréssel szólt a díszlet- és jelmeztervezői munkáról, a világításról, ezek segítik - összességében hagyományos - rendezői koncepcióját. "Nem akartam aktualizálni, mert a Don Carlos a hatalom, a barátság, a szerelem és az önfeláldozás zenéje, s ezek úgyis minden korban aktuálisak. Továbbra is az a határozott véleményem, hogy a modernkedő, zeneellenes rendezői elképzeléseknek nincs helyük az operaszínpadon.” Kérdésünkre, hogy miért nem vállalkozott Fülöp király szerepének eléneklésére, Gregor József azt válaszolta: rendezőként egy kemény, brutális, durva Fülöp királyt képzelt el, ami nagyon távol áll saját énekesi egyéniségétől, így Gábor Géza sokkal jobb ebben a szerepben, mint ő lenne.

Gregor egyelőre nem tudja, lesz-e folytatása szegedi munkájának. "Először a Don Carlosszal bukjak meg” - ironizált. A következő hónapokban különféle budapesti és egy hollandiai felkéréseknek tesz eleget.

Tisza-parti operatervek

A Don Carlos ma esti bemutatóján és további előadásain Fülöp királyt Gábor Géza, Erzsébet királynét Vajda Júlia és Merényi Nicolette alakítja. A címszerepben Albert Tamás és Győrfi István, Eboli hercegnőként Szonda Éva és Tóth Judit, Posa márki megszemélyesítőjeként Réti Attila, Kelemen Zoltán és Vághelyi Gábor látható. A díszleteket Langmár András, a jelmezeket Papp János tervezte, az előadásokat Molnár László és Kardos Gábor vezényli. Székhelyi József igazgató tájékoztatása szerint az idei évadban a Don Carlos mellett a Tosca (Puccini), az Anyegin (Csajkovszkij), a Bánk bán (Erkel) és A sevillai borbély (Rossini) felújítását tervezi az operatársulat.