Klasszikus

Dr. Batta András újabb öt évre lett a Zeneakadémia első embere

2008.04.08. 00:00
Ajánlom
A mai napon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szenátusa egyhangú szavazással újraválasztotta rektori tisztségében Dr. Batta Andrást: az elismert zenetörténész újabb öt évig vezeti a nagy múltú intézményt, így rektori kinevezése 2013 őszéig szól.

Batta András 2004 óta vezeti a Zeneakadémiát, nevéhez fűződik az intézmény átvilágítása, fejlesztése. Vezetése alatt, 2007 júliusában döntött a kormány a 101 éves épület felújításáról, miután az erre vonatkozó projektjavaslatot elfogadta. A Zeneakadémia vezetője úgy véli, az épület felújítása elválaszthatatlan az Egyetem belső megújulásától. Batta András rektori pályázatának legfontosabb céljaként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fejlesztését tartja az intézmény évszázados hagyományainak megőrzése, valamint az innovatív megújulás szimbiózisa jegyében.

"Optimista vagyok. Liszt Ferenc 133 éve alapított Zeneakadémiája történelmének egyik aranykorához érkezhet el a következő években. A kultúra szerepének társadalmi megerősödése, az ország érdeke, a magyar zenében rejlő szuggesztivitás, valamint vezető zenei szólamunk az Európai Unió országainak kórusában – mind afelé mutat, hogy az LFZE a közeljövőben valóban az "európai zenei élet megújuló központja" lehet." – olvasható a rektori pályázat zárszavában.

Batta András, zenetörténész 1953. szeptember 30-án született Budapesten. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában gordonka szakon, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi tanszakán és tanárképző intézetének gordonka tanszakán szerzett diplomát. Tanulmányai után rögtön a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kapott megbízást, ahol 1977-től valamennyi egyetemi fokozatot végigjárta (tudományos gyakornok, tanársegéd, adjunktus, docens). 2002-től a zenetudományi tanszék vezetője, majd az Egyetem rektor-helyettese, 2004-től egyetemi tanár, majd rektor.

Tanári és kutató munkája mellett 1976 és 1996 között intenzíven kivette részét a zenei újságírásból is (Magyar Rádió, Magyar Televízió, ORF Wien, ismeretterjesztő előadások, cikkek). E tevékenységéért számos elismerésben, díjban részesült (a Magyar Rádió Nívó-díjai, Péterfi István-díj). 1996 és 2001 között szerzőként és szerkesztőként a kölni székhelyű Könemann Kiadónak dolgozott, csaknem ezer oldalas operakalauza eddig nyolc nyelven jelent meg.

Főbb szakmai érdeklődési területei: Liszt Ferenc, Weiner Leó, Richard Strauss zenéje, valamint az osztrák-magyar operettek világa. 1994-ben Erkel Ferenc díjjal tüntették ki. 2003-tól Széchenyi Docensi Ösztöndíjban részesült. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító elnökségi tagja.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.