Klasszikus

Dubrovay László: „A közönség ad értelmet a munkámnak”

2017.08.31. 14:32
Ajánlom
A zeneirodalom első és egyetlen elektronikus zongoraversenyét mutatják be a Magyar Művészeti Akadémia évadnyitó hangversenyén augusztus 31-én, a Pesti Vigadóban. A mű szerzőjével, a Kossuth-díjas Dubrovay Lászlóval beszélgettünk.
Dubrovay László

Dubrovay László

- A műsor azt írja, koncerttermi bemutatót hallhat majd a közönség. Ezek szerint valamilyen formában elhangzott már a zongoraverseny, vagy készült belőle felvétel.

- A Hungaroton még a kilencvenes években kiadott egy felvételt a darabról, amin Kocsis Zoltán játssza a szólót, az MR Szimfonikusokat pedig Medveczky Ádám dirigálja. Hangversenyen azonban azóta sem hangzott el. Most Balázs János zongoraművész vállalkozott a mű koncerttermi bemutatására, akivel jelenleg a három zongoraversenyem lemezfelvételére készülünk.

- Tehát nem attól elektronikus, hogy zongora helyett szintetizátor játssza a szólót?

A zongora ugyanolyan szólisztikus szerepet játszik a műben, mint bármely más zongoraversenyben. A különbség az, hogy én közben egy szintetizátorral elektronikusan modulálom a zongora hangját. Ez hangszórón szólal meg, a zenekarral való keveredése pedig nagyon érdekes, teljesen új hangzásélményt eredményez.

- 1975-ben egy szintetizátorral tért haza kölni tanulmányútjáról. Csak nem azt a hangszert használja elektronikus zongoraversenyében is?

De, ez pontosan az a hangszer.

Abban az időben ez volt a legmodernebb szintetizátor analóg rendszerrel.

Közben a készítők átálltak a digitális módon való felépítésre, az utóbbi időben viszont gyakran visszatérnek az analóg hangszerekhez, hiszen egészen más hangzásuk van. A régi szintetizátorok újra érdekesek lettek.

- Milyen a zene jellege, felépítése?

- A darabban azt a zenei nyelvet használtam, melyet magam fejlesztettem ki a bartóki kétpólusos – azaz kromatikus és akusztikus – hangrendszer továbbvitelével.

A mikrokromatikus rendszer hangzásában a zene ősi gesztus- és motívumvilágát idézi,

amikor még nem alakultak ki a pontszerű hangmagasságok, hanem artikulálatlan nyögések és hörgések, izgalmas, érzelmi eredetű hangi mozgások szólaltak meg a zenében.

Dubrovay László

Dubrovay László

Az akusztikus hangrendszerre épülő első tétel a természetből születő embert jeleníti meg, illetve annak konfliktusát, majd harmóniáját a természettel. Formailag a mű a hagyományos, háromtételes zongoraversenyek rendjét követi – bár az első tétel nem szonátaformájú. A második tétel siratóének: a halállal való szembesülés és az arról való elmélkedés éneke, mely a magasabb szférák reményt adó hangjaiban oldódik fel. A finálé az előző tételek elemeiből épül fel, és játékos tánccal zárul.

- A III. zongoraverseny e is elhangzik majd a koncerten, amelynek fontos alkotóeleme a magyar népzene. Fiatalon azonban felkérésre sem volt hajlandó népdalfeldolgozásokat komponálni. Mikor és miért változott ez meg?

- Valóban nem akartam ilyen műveket írni, mert nem volt meg az eszköztáram ahhoz, hogy hozzátegyek valamit Bartók és Kodály zseniális örökségéhez. Sem újat, sem jobbat nem tudtam volna alkotni. A kölni éveknek köszönhetően tettem szert olyan eszközökre, illetve kompozíciós és játéktechnikákra, amelyek elvezettek az új harmóniarendszerem kialakulásához. Ehhez kezdtem népzenei elemeket illeszteni, és megszületett egy új világ.

Dubrovay László

Dubrovay László

- Ön népszerű a kortárs magyar zeneszerzők között, akire azt mondják az emberek, hogy „hallgatható” műveket ír. Tudatos koncepció ez?

- A nagy mesterektől, amikor zongoristának készültem, és a hangszer irodalmának legnagyobb műveit játszottam, korán megtanultam, hogy a legfontosabb a mondanivalónkat úgy átadni a publikumnak, hogy az rezonáljon rá, és értse.

Az én szemléletem szerint a közönség ad értelmet a munkánknak,

ezért ez az irány volt a természetes és az egyetlen elképzelhető – akkor is, amikor stilisztikailag más irányba tartott a zenei világ. Igyekeztem minden, a kortárs zene nyújtotta lehetőséget kiaknázni, minden újdonságot megtanulni, ezek azonban mind beépültek egy általam kreált zenei nyelvbe. Azt akartam, hogy a zene ismét visszatérjen a melódiához, a harmóniához, a felfogható ritmushoz, dinamikához és hangszínhez, és az összes zenei paraméter egymással összhangban, hatékonyan tudja közölni az általam kódolt üzenetet.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Klasszikus hír

Február 10-ig lehet jelentkezni a Virtuózokba

2022-ben öt ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Szlovénia fiatal művészei mérkőzhetnek meg a nemzetközi sztárokból álló szuperzsűri és a televíziónézők előtt.
Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.