Klasszikus

Dubrovay László: „A közönség ad értelmet a munkámnak”

2017.08.31. 14:32
Ajánlom
A zeneirodalom első és egyetlen elektronikus zongoraversenyét mutatják be a Magyar Művészeti Akadémia évadnyitó hangversenyén augusztus 31-én, a Pesti Vigadóban. A mű szerzőjével, a Kossuth-díjas Dubrovay Lászlóval beszélgettünk.
Dubrovay László

Dubrovay László

- A műsor azt írja, koncerttermi bemutatót hallhat majd a közönség. Ezek szerint valamilyen formában elhangzott már a zongoraverseny, vagy készült belőle felvétel.

- A Hungaroton még a kilencvenes években kiadott egy felvételt a darabról, amin Kocsis Zoltán játssza a szólót, az MR Szimfonikusokat pedig Medveczky Ádám dirigálja. Hangversenyen azonban azóta sem hangzott el. Most Balázs János zongoraművész vállalkozott a mű koncerttermi bemutatására, akivel jelenleg a három zongoraversenyem lemezfelvételére készülünk.

- Tehát nem attól elektronikus, hogy zongora helyett szintetizátor játssza a szólót?

A zongora ugyanolyan szólisztikus szerepet játszik a műben, mint bármely más zongoraversenyben. A különbség az, hogy én közben egy szintetizátorral elektronikusan modulálom a zongora hangját. Ez hangszórón szólal meg, a zenekarral való keveredése pedig nagyon érdekes, teljesen új hangzásélményt eredményez.

- 1975-ben egy szintetizátorral tért haza kölni tanulmányútjáról. Csak nem azt a hangszert használja elektronikus zongoraversenyében is?

De, ez pontosan az a hangszer.

Abban az időben ez volt a legmodernebb szintetizátor analóg rendszerrel.

Közben a készítők átálltak a digitális módon való felépítésre, az utóbbi időben viszont gyakran visszatérnek az analóg hangszerekhez, hiszen egészen más hangzásuk van. A régi szintetizátorok újra érdekesek lettek.

- Milyen a zene jellege, felépítése?

- A darabban azt a zenei nyelvet használtam, melyet magam fejlesztettem ki a bartóki kétpólusos – azaz kromatikus és akusztikus – hangrendszer továbbvitelével.

A mikrokromatikus rendszer hangzásában a zene ősi gesztus- és motívumvilágát idézi,

amikor még nem alakultak ki a pontszerű hangmagasságok, hanem artikulálatlan nyögések és hörgések, izgalmas, érzelmi eredetű hangi mozgások szólaltak meg a zenében.

Dubrovay László

Dubrovay László

Az akusztikus hangrendszerre épülő első tétel a természetből születő embert jeleníti meg, illetve annak konfliktusát, majd harmóniáját a természettel. Formailag a mű a hagyományos, háromtételes zongoraversenyek rendjét követi – bár az első tétel nem szonátaformájú. A második tétel siratóének: a halállal való szembesülés és az arról való elmélkedés éneke, mely a magasabb szférák reményt adó hangjaiban oldódik fel. A finálé az előző tételek elemeiből épül fel, és játékos tánccal zárul.

- A III. zongoraverseny e is elhangzik majd a koncerten, amelynek fontos alkotóeleme a magyar népzene. Fiatalon azonban felkérésre sem volt hajlandó népdalfeldolgozásokat komponálni. Mikor és miért változott ez meg?

- Valóban nem akartam ilyen műveket írni, mert nem volt meg az eszköztáram ahhoz, hogy hozzátegyek valamit Bartók és Kodály zseniális örökségéhez. Sem újat, sem jobbat nem tudtam volna alkotni. A kölni éveknek köszönhetően tettem szert olyan eszközökre, illetve kompozíciós és játéktechnikákra, amelyek elvezettek az új harmóniarendszerem kialakulásához. Ehhez kezdtem népzenei elemeket illeszteni, és megszületett egy új világ.

Dubrovay László

Dubrovay László

- Ön népszerű a kortárs magyar zeneszerzők között, akire azt mondják az emberek, hogy „hallgatható” műveket ír. Tudatos koncepció ez?

- A nagy mesterektől, amikor zongoristának készültem, és a hangszer irodalmának legnagyobb műveit játszottam, korán megtanultam, hogy a legfontosabb a mondanivalónkat úgy átadni a publikumnak, hogy az rezonáljon rá, és értse.

Az én szemléletem szerint a közönség ad értelmet a munkánknak,

ezért ez az irány volt a természetes és az egyetlen elképzelhető – akkor is, amikor stilisztikailag más irányba tartott a zenei világ. Igyekeztem minden, a kortárs zene nyújtotta lehetőséget kiaknázni, minden újdonságot megtanulni, ezek azonban mind beépültek egy általam kreált zenei nyelvbe. Azt akartam, hogy a zene ismét visszatérjen a melódiához, a harmóniához, a felfogható ritmushoz, dinamikához és hangszínhez, és az összes zenei paraméter egymással összhangban, hatékonyan tudja közölni az általam kódolt üzenetet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Zenés színház

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.
Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Klasszikus kritika

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Klasszikus ajánló

Cseh ínyencségeket tálal februári műsorán a Budapesti Fesztiválzenekar

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar közelgő hangversenyének középpontjában, amelynek február 15-én, 16-án és 17-én a Müpa ad otthont. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző műveit mutatja be.
Klasszikus ajánló

Hangot a télnek – február 22-én rendezik meg a Kórusok Téli Éjszakáját

A már hagyománnyá vált eseménynek a Magyar Zene Háza az otthont, amelyet az ország minden tájáról érkező énekkarok töltenek meg. Az egynapos minifesztivál idén nyolcadik alkalommal megrendezett téli kiadását is a Csíkszerda kórus önkéntesei szervezik.