Klasszikus

Dubrovay László: „A közönség ad értelmet a munkámnak”

2017.08.31. 14:32
Ajánlom
A zeneirodalom első és egyetlen elektronikus zongoraversenyét mutatják be a Magyar Művészeti Akadémia évadnyitó hangversenyén augusztus 31-én, a Pesti Vigadóban. A mű szerzőjével, a Kossuth-díjas Dubrovay Lászlóval beszélgettünk.
Dubrovay László

Dubrovay László

- A műsor azt írja, koncerttermi bemutatót hallhat majd a közönség. Ezek szerint valamilyen formában elhangzott már a zongoraverseny, vagy készült belőle felvétel.

- A Hungaroton még a kilencvenes években kiadott egy felvételt a darabról, amin Kocsis Zoltán játssza a szólót, az MR Szimfonikusokat pedig Medveczky Ádám dirigálja. Hangversenyen azonban azóta sem hangzott el. Most Balázs János zongoraművész vállalkozott a mű koncerttermi bemutatására, akivel jelenleg a három zongoraversenyem lemezfelvételére készülünk.

- Tehát nem attól elektronikus, hogy zongora helyett szintetizátor játssza a szólót?

A zongora ugyanolyan szólisztikus szerepet játszik a műben, mint bármely más zongoraversenyben. A különbség az, hogy én közben egy szintetizátorral elektronikusan modulálom a zongora hangját. Ez hangszórón szólal meg, a zenekarral való keveredése pedig nagyon érdekes, teljesen új hangzásélményt eredményez.

- 1975-ben egy szintetizátorral tért haza kölni tanulmányútjáról. Csak nem azt a hangszert használja elektronikus zongoraversenyében is?

De, ez pontosan az a hangszer.

Abban az időben ez volt a legmodernebb szintetizátor analóg rendszerrel.

Közben a készítők átálltak a digitális módon való felépítésre, az utóbbi időben viszont gyakran visszatérnek az analóg hangszerekhez, hiszen egészen más hangzásuk van. A régi szintetizátorok újra érdekesek lettek.

- Milyen a zene jellege, felépítése?

- A darabban azt a zenei nyelvet használtam, melyet magam fejlesztettem ki a bartóki kétpólusos – azaz kromatikus és akusztikus – hangrendszer továbbvitelével.

A mikrokromatikus rendszer hangzásában a zene ősi gesztus- és motívumvilágát idézi,

amikor még nem alakultak ki a pontszerű hangmagasságok, hanem artikulálatlan nyögések és hörgések, izgalmas, érzelmi eredetű hangi mozgások szólaltak meg a zenében.

Dubrovay László

Dubrovay László

Az akusztikus hangrendszerre épülő első tétel a természetből születő embert jeleníti meg, illetve annak konfliktusát, majd harmóniáját a természettel. Formailag a mű a hagyományos, háromtételes zongoraversenyek rendjét követi – bár az első tétel nem szonátaformájú. A második tétel siratóének: a halállal való szembesülés és az arról való elmélkedés éneke, mely a magasabb szférák reményt adó hangjaiban oldódik fel. A finálé az előző tételek elemeiből épül fel, és játékos tánccal zárul.

- A III. zongoraverseny e is elhangzik majd a koncerten, amelynek fontos alkotóeleme a magyar népzene. Fiatalon azonban felkérésre sem volt hajlandó népdalfeldolgozásokat komponálni. Mikor és miért változott ez meg?

- Valóban nem akartam ilyen műveket írni, mert nem volt meg az eszköztáram ahhoz, hogy hozzátegyek valamit Bartók és Kodály zseniális örökségéhez. Sem újat, sem jobbat nem tudtam volna alkotni. A kölni éveknek köszönhetően tettem szert olyan eszközökre, illetve kompozíciós és játéktechnikákra, amelyek elvezettek az új harmóniarendszerem kialakulásához. Ehhez kezdtem népzenei elemeket illeszteni, és megszületett egy új világ.

Dubrovay László

Dubrovay László

- Ön népszerű a kortárs magyar zeneszerzők között, akire azt mondják az emberek, hogy „hallgatható” műveket ír. Tudatos koncepció ez?

- A nagy mesterektől, amikor zongoristának készültem, és a hangszer irodalmának legnagyobb műveit játszottam, korán megtanultam, hogy a legfontosabb a mondanivalónkat úgy átadni a publikumnak, hogy az rezonáljon rá, és értse.

Az én szemléletem szerint a közönség ad értelmet a munkánknak,

ezért ez az irány volt a természetes és az egyetlen elképzelhető – akkor is, amikor stilisztikailag más irányba tartott a zenei világ. Igyekeztem minden, a kortárs zene nyújtotta lehetőséget kiaknázni, minden újdonságot megtanulni, ezek azonban mind beépültek egy általam kreált zenei nyelvbe. Azt akartam, hogy a zene ismét visszatérjen a melódiához, a harmóniához, a felfogható ritmushoz, dinamikához és hangszínhez, és az összes zenei paraméter egymással összhangban, hatékonyan tudja közölni az általam kódolt üzenetet.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.
Klasszikus magazin

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.
Klasszikus ajánló

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.