Klasszikus

Dvořák zenéje izzásig hevítve

Alexander Buzlov játszott a Pannon Filharmonikusok koncertjén
2019.04.30. 15:55
Ajánlom
A Pannon Filharmonikusok idei utolsó bérletes hangversenyén az együttes Dvořák gordonkaversenyét és VII. szimfóniáját adta elő a Müpában április 26-án. Szólistaként az orosz Alexander Buzlov lépett színpadra.

Dvořák sokáig ódzkodott attól, hogy csellóra komponáljon versenyművet, a cseh gordonkavirtuóz, Hanuš Wihan azonban mégis már-már szimfóniának is beillő, gazdag és szenvedélyes gordonkaverseny megírására inspirálta. A nagyszabású versenymű Buzlov és a Pannon Filharmonikusok előadásában tételről tételre bomlott ki, az interpretáció mind többet és többet mutatott meg a darab szépségéből. Az első tétel harcias főtémáját követő lírai kürtszóló megkapó tökéletessége egyből magával ragadta a hallgatót. A csellószóló belépése ezután olyan hatást keltett, mint egy asztalra lecsapott névjegykártya. Buzlov már-már vad határozottsággal fogott meg minden hangot, gazdag vibratóval és olyan tűzzel indítva a frázisokat, hogy szinte sisteregtek a húrok. Ha Dvořák netán aggódott, hogy a cselló nem alkalmas arra, hogy szólistaként egy szimfonikus zenekarral álljon szemben, hiszen mély hangját elfedi a nagyzenekari hangzás, Buzlov interpretációját hallva alighanem megnyugodott volna.

Noha mind Buzlov, mind a Pannon Filharmonikusok nagyszerűen játszottak, ebben a tételben egy-egy pillanatig még úgy tűnt, hogy egy kis időre van szükség, amíg a szólista és a zenekar teljesen egymásra hangolódik.

Buzlovnak jóformán minden figyelmét lekötötte a hol szenvedélyes, hol virtuóz tétel megformálása,

ritkán kereste ő a szemkontaktust, így az este karmesterére, Vass Andrásra hárult a feladat, hogy mederbe terelje a zenei események áradását. A dirigens alázata a szólista iránt, figyelme és értő vezénylése nagyban hozzájárult a gordonkaverseny – és később a szimfónia – művészileg igényes előadásához.

alexander_buzlov_k-101420.jpg

Alexander Buzlov (Fotó/Forrás: PFZ)

A lassú tételben már organikusnak tűnt a kapcsolat a csellószóló és a zenekar között. Buzlov új, líraibb színeket mutatott meg a tétel áradó dallamaiban, és továbbra is bőkezűen mérte a vibratót, játékát mindvégig a romantikus megközelítés jellemezte. Néhány gesztus és megoldás, például a nagy hangközlépések glissandós összefűzése kapcsán a hallgatóban felmerülhetett a gondolat, hogy egyes eszközök finomabban adagolva nagyobb hatást érhetnének el. Azonban nagy erénye volt az előadásnak, hogy egy pillanatra sem vált unalmassá. Buzlov nyilvánvalóan erős saját koncepcióval rendelkezett a mű megközelítésére, és elképzeléseihez következetesen hű maradt. Ez a következetesség pedig szerves egésszé formálta a versenymű három tételét.

A sodró lendületű harmadik tételben ért össze igazán a szólista és a zenekar. Ebben a tételben benne van Dvořák ötletgazdagságának színe-java, és az ezerszínű zenei anyag a legjobbat hozta ki az előadókból. A hangzás ragyogó és rendkívül egységes volt, a fuvolaszólók kiemelkedően gyönyörűek. Buzlov pedig remekelt, a korábbi intenzív és virtuóz hangzás mellett kontrasztként finomabb, érzékenyebb pillanatok álltak. A zenészek elemükben voltak, ami nagy hatást gyakorolt a közönségre is.

Természetesen nem maradhatott el a ráadás. Buzlov Bach III. csellószvitjéből a Sarabande-ot játszotta – homlokegyenest másképpen, mint addig bármit az este folyamán. Játékának végtelen egyszerűsége, a vibratót szinte teljesen nélkülöző hosszú hangok, a keresgélő, álmodozó megközelítés új csodát, addig nem hallott színeket hozott. Egyszersmind megerősítette azt is, hogy a gordonkaverseny vörös izzásig fűtött romantikája tudatos koncepció, és csak egy szín a sok közül az előadó palettáján.

vass_andras_k-101420.jpg

Vass András (Fotó/Forrás: PFZ)

Az este második felében Dvořák VII. szimfóniáját játszották a Pannon Filharmonikusok. Az együttes rendkívül magas színvonalú előadását az egységes hangzás és a finom árnyalatok gazdagsága jellemezte. Az első tételben előtérbe került ez a sokszínű játékmód, a zenei anyagban grandiózus pillanatok váltakoztak bájos álomvilággal. Megint megfigyelhettük Vass András pontos, koncentrált vezénylését, mindenre kiterjedő figyelmét, és gyönyörködhettünk a nagyszerűen megvalósított fúvósállásokban is. A gordonkaversenyben értelemszerűen mellékszerepet játszó csellószólam ebben a műben több szót kapott, újra és újra megragadta a figyelmet és szép, meleg hangzással gyönyörködtetett.

A második tételben szenvedély találkozott a jó ízléssel, tovább emelve az este fényét. A harmadik tétel ragyogó, táncos első részét bravúrosan valósította meg a zenekar. Kiemelték a meglepetés-pillanatokat, amiket a tétel tartogatott, például a visszatérés előtti csodás, természetzsongás-szerű szakaszt. A zárótételben érvényesült a legjobban a darab heroikus karaktere. Időnként úgy éreztem, hogy kissé túlzás a hegedűk romantikus játékmódja, de ez nem változtat azon, hogy hatásos és valóban nagyszerű előadást hallottunk.

A Pannon Filharmonikusok a Berlini Filharmónián

A Pannon Filharmonikusok a Berlini Filharmóniában (Fotó/Forrás: PFZ)

A fináléban szinte minden szólam anyaga igen virtuóz; hol itt, hol ott követelt figyelmet egy izgalmas zenei történés, és mindig akadt olyan szólam, amelynek technikás játékára érdemes volt rácsodálkozni.

A hangverseny végén Vass szívmelengető lelkesedéssel köszönte meg zenészeinek a munkát, majd a közönséghez fordulva az ég felé mutatott, mintegy jelezve: a fentieké a dicsőség. De a hallgatóság ünneplése kifejezte azt a tiszteletet is, ami egy ilyen grandiózus, remek hangverseny után az előadókat és a karmestert teljes joggal megilleti.

A cselló lelke

A Pannon Filharmonikusok hangversenye

Müpa, 2019. április 26.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Klasszikus magazin

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Klasszikus hír

Orgona mesterkurzust tart Karosi Bálint és Szabó Balázs

Közösségi programokkal, koncertekkel és az orgona rejtelmeivel várja a jelentkezőket július 4. és 9. között a Budapest Orgona Mesterkurzus. Karosi Bálint és Szabó Balázs azok jelentkezését várja, akik mind a középfokú, mind a nehéz orgonarepertoárt jól ismerik.
Klasszikus kritika

Megfontoltan, líraian

A Zongora című sorozat rendezésében Berecz Mihályt követően újabb fiatal zongorista, Palojtay János adott szólóestet a Zeneakadémián, május 4-én. Ha van bennünk kellő türelem és igény az odafigyelésre, különleges élményben lehet részünk koncertjein.
Klasszikus ajánló

Negyedszázados fennállását ünnepli a Kremerata Baltica a Concerto Budapesttel

Három koncerten, rendkívüli és izgalmas összeállítású műsorral ünnepli a 75 éves Gidon Kremert és fiatal zenészekből álló, 25 éves kamaraegyüttesét a Keller András vezette Concerto Budapest a Zeneakadémián. A koncertek műsora múlt és jelen, a Baltikum és Magyarország közt képez hidat.