A pók és a méh
Vajon miért kuncoghattak Mozart salzburgi ismerősei a „Haffner”-szerenád mai fülünk számára éppenséggel búbánatosnak hangzó menüettjét hallva?
Mi lehet az értelme annak, ha Haydn időskori miséjében a „Te elveszed a világ bűneit” szavakat A teremtés oratórium egy szexuális áthallásokkal is terhes dallamára kell énekelni?
Mozart vajon mennyire rendszeresen idézett más szerzők darabjaiból versenyműveinek fináléiban? És kölcsönzéseire miféle hajuknál fogva előrángatott magyarázatokkal szolgáltak a komponista erkölcsi feddhetetlensége miatt aggódó elemzők?
A 98. szimfónia lassú tétele valóban Mozart halálára írott rekviem volna?
S ki lehetett a titokzatos „Zizini gróf”, akit Haydn kottatárának jegyzéke egy „cigányos” zongoradarab szerzőjeként emleget?
Mindezen kérdések megválaszolása kivételesen intim bepillantást enged a bécsi klasszika remekműveibe – abba gazdag jelentéshálóba, amelyet a nagyközönségnek, illetve a bennfentes szakmabelieknek szánt intertextuális utalások és a művek hátterében felsejlő életrajzi összefüggések együttesen rajzolnak ki.
A szerzőről
Mikusi Balázs (1972) zenetörténész a Zeneakadémián folytatott tanulmányait követően Fulbright- és DAAD-ösztöndíjasként doktorált a Cornell Egyetemen (Ithaca, New York). Hétköznapokon az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője, munkaidőn kívül háromgyerekes családapa, továbbá (többek között) a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöki és az International Association of Music Libraries alelnöki tisztségével járó feladatait látja el. Mindemellett éjszakánként igyekszik időt szakítani az e kötetben olvashatókhoz hasonló tanulmányok írására is.
Mikusi Balázs: A pók és a méh. Haydn- és Mozart-tanulmányok. OSZK Kiadó, 2019, 468 oldal, keménytábla
A könyv bemutatójára április 28-án 17 órától a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (Millenáris), Votisky Zsuzsa-termében kerül sor. A szerzővel Bősze Ádám beszélget.
hírlevél
