Némelyiküket egy-egy fontos új dokumentum felbukkanása inspirálta – így magyarul első ízben itt jelenik meg az Országos Széchényi Könyvtárban néhány éve felfedezett Mozart-kéziratról szóló részletes beszámoló. A szövegek többsége azonban inkább egy-egy remekmű zavarba ejtő pillanataira hívja fel a figyelmet, hogy ezek elemzéséből kiindulva a kompozíciók egészét új megvilágításba helyező értelmezéseket villantson fel.

Mi lehet az értelme annak, ha Haydn időskori miséjében a „Te elveszed a világ bűneit” szavakat A teremtés oratórium egy szexuális áthallásokkal is terhes dallamára kell énekelni?

Mozart vajon mennyire rendszeresen idézett más szerzők darabjaiból versenyműveinek fináléiban? És kölcsönzéseire miféle hajuknál fogva előrángatott magyarázatokkal szolgáltak a komponista erkölcsi feddhetetlensége miatt aggódó elemzők?

A 98. szimfónia lassú tétele valóban Mozart halálára írott rekviem volna?

S ki lehetett a titokzatos „Zizini gróf”, akit Haydn kottatárának jegyzéke egy „cigányos” zongoradarab szerzőjeként emleget?

Mindezen kérdések megválaszolása kivételesen intim bepillantást enged a bécsi klasszika remekműveibe – abba gazdag jelentéshálóba, amelyet a nagyközönségnek, illetve a bennfentes szakmabelieknek szánt intertextuális utalások és a művek hátterében felsejlő életrajzi összefüggések együttesen rajzolnak ki.

A szerzőről

Mikusi Balázs (1972) zenetörténész a Zeneakadémián folytatott tanulmányait követően Fulbright- és DAAD-ösztöndíjasként doktorált a Cornell Egyetemen (Ithaca, New York). Hétköznapokon az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője, munkaidőn kívül háromgyerekes családapa, továbbá (többek között) a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöki és az International Association of Music Libraries alelnöki tisztségével járó feladatait látja el. Mindemellett éjszakánként igyekszik időt szakítani az e kötetben olvashatókhoz hasonló tanulmányok írására is.