Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere az egykori református gimnázium - ma a Herman Ottó Múzeum papszeri épülete - előtt tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Miskolc méltón kíván megemlékezni Egressy Béni születésének bicentenáriumáról.
Egressy Béni a Miskolchoz közeli, egykori Sajókazincon született 1814. április 21-én. Apja református lelkipásztor volt, iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon, 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba karénekesként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.
Kiss Gábor hangsúlyozta: a város büszke Egressy Bénire, a jeles évfordulóra pedig a miskolci önkormányzat megjelentette Sziklavári Károlynak, a Miskolci Szimfonikus Zenekar zenetörténészének Egressy Béni (1814-1851) című, fotókkal, dokumentumokkal illusztrált kötetét, amelyet a zeneiskoláknak térítésmentesen juttatnak el.
Az Egressy-évforduló jegyében zajlik a szombatig tartó Miskolci Kamarazenei Nyár koncertsorozata is. Az augusztus 27-én avatandó emléktáblát Rudolf Mihály Ybl-díjas építész tervezte, Bogácson faragták ki a követ, és Cserépváralján véste bele a szöveget Nagy József kőfaragó. Avatásán részt vesz Dubcsó Ágnes, Egressy Béni közvetlen leszármazottja is, akinek az Egressy család kutatásában jelentős szerepe van - mondta a sajtótájékoztatón Papp Ferenc, a miskolci polgármesteri hivatal kulturális és idegenforgalmi osztályának vezetője.
hírlevél
