Klasszikus

Egy bátor női zeneszerző a Szovjetunióban: Sofia Gubaidulina

Nők a klasszikus zenében és a jazzben #3
2019.03.13. 16:45
Ajánlom
Sofia Gubaidulina nem iskolákat, nem művészeti dogmákat követ, hanem katarzist akar okozni. Zenéje a lélekhez szól, de nem szépeleg: gyakran gyötrő és zakatoló; út, amely megtisztítja a hallgatót.

Szegénység – Sofia Gubaidulina ezzel a szóval jellemezte, milyen volt a Szovjetunióban élni évtizedeken át. Nem anyagi szegénységre gondol, pontosított rögtön, noha nem bővölködtek se pénzben, se más javakban, hanem az információ, a gondolat szegénységére. Mégis, tette hozzá, az a fajta intenzitás, kreativitás, amely őt mint alkotót jellemzi, nem fejlődött volna ki másból, mint felülről jövő tiltásokból.

A 87 éves Sofia Gubaidulina évtizedekig ismeretlen volt mind nálunk, mind a nyugati országokban, a vasfüggöny leomlása után, immár hatvanas-hetvenes éveiben azonban az egyik legünnepeltebb, legkeresettebb kortárs zeneszerzővé lépett elő.

Sofia_Gubaidulina_July1981_Sortavala_c-DSmirnov-150411.jpg

Sofia Gubaidulina 1981-ben (Fotó/Forrás: D. Smirnov)

1931-ben született, és a tatár fővárosban, Kazánban nőtt fel. Anyja orosz asszony volt, apja tatár, aki forradalmi ifjúként saját elhatározásából oroszul beszélt, ateista volt, megvetette a tradíciókat, és nem tűrte lánya rajongását a zenéért, sem vallásos indíttatásait. Ez nem jelentette azt, hogy a fiatal Sofia nem döntött hamar a művészet mellett. A város zenei egyetemén zeneszerzést és zongorát kezdett tanulni, majd Moszkvában folytatta, itt élt egészen 1992-ig. Legfontosabb mentora Dmitrij Sosztakovics volt, a zeneszerző, aki éppen eleget tudott a fennálló rezsim és a művészet viszonyáról.

Gubaidulina hamar hírhedtté vált a határokat feszegető alkotásaival, a cenzúrával mit sem törődő attitűdjével.

Sosztakovics viszont egyenesen arra bátorította őt, hogy „folytassa a »helytelen« utat”.

Viszonya a hatóságokkal soha nem volt olyan viharos, mint mesteréé, de nevét ismerte a cenzúra. Második férje disszidáns volt, ő pedig gyakran látogatott tiltott nyugati fesztiválokat, és zenéjében kendőzetlenül jelent meg vallásos tartalom és szimbolika. Előfordult, hogy felforgatták a lakását, mert szamizdatot kerestek nála, és a legtöbb alkotását betiltották. 1973-ban egy férfi megtámadta egy liftben – valószínűleg egy KGB-ügynök –, és a zeneszerzőnő úgy érezte, eljött a vég. „Miért olyan lassú?” – vetette oda az őt fojtogatónak, mire az elengedte. Nem félek a haláltól, de az erőszaktól igen, magyarázta Gubaidulina később.

„A feketelista és a mellőzés olyan alkotói szabadságot adott nekem, amelyet pénzzel sem lehetett volna megfizetni” – emlékezett vissza. – „Azt írtam, amit szerettem volna, kompromisszumok nélkül.”

Gidon Kremer hegedűművésznek hála Gubaidulina neve a nyolcvanas években nyugaton is ismertté vált, miután bemutatták Offertorium című hegedűversenyét. A szokatlan formájú, vallásos ihletésű concerto Bach Zenei áldozatának főtémáján alapul, de a variációs forma egy érdekes változata jelenik meg benne. A bachi témának egy-egy hangja minden alkalommal, ahogy a dallam visszatér, eltűnik, s így a zenei áldozat egyben a zene, a hangok feláldozását jelenti.

Amikor arról kérdezték, hogy kik inspirálták őt a zenében, így válaszolt: „Volt, amikor Wagner, az orosz iskola, Josquin, Gesualdo vagy a második bécsi iskola; de a figura, akit minduntalan a legnagyobbra tartottam, Johann Sebastian Bach. Az ő műveiből még ma is tanulok.”

Sofia Gubaidulina gyakran foglalkozik a kereszténység legfontosabb témáival, az apokalipszissel, az utolsó ítélettel, a keresztre feszítéssel. Egyik magnum opusa a János-passió, amelyet át- és átszőnek az ortodox szimbólumok, szövege pedig nem csak az evangéliumból, hanem a Jelenések könyvéből és a Biblia más részeiből is válogat.

Saját bevallása szerint minden igaz művészet Istennel együtt jön létre: „a világ lelki passzivitás fenyegeti, lelki kiüresedés; az összetettől az egyszerűbb felé mozgunk, a formátlanság felé. Az egyetlen, ami megállíthatja ezt a folyamatot, az az emberi lélek – illetve a művészet. Ez a »komoly« zene felelőssége.”

1992 óta Németországban, Hamburgban él. Gyakran játszott, ismert művei közé tartozik a IV. vonósnégyes (1993), a Fachwerk (2009), a két zenekarra írt Revue Music (1976) és a szopránra, baritonra és hét vonóshangszerre írt Perceptions (1981). Alkotásaiban gyakran alkalmazza az aranymetszés szabályait és a Fibonacci-szekvenciát. Egy magyar kritikus így írt róla: „Gubaidulina mindig szép, mindig expresszív, érzékletes zenét ír, ám súlyos félreértés lenne, ha azt gondolnánk, hogy a szó kibékítő, megnyugtató, a legrosszabb esetben hazug értelmében.

Éppen ellenkezőleg: művei mindegyike gyötrő és öngyötrő pokoljárás, a sötétség birodalmának föltérképezése, és a darab végén korántsem bizonyos, hogy valaha földerül majd a megváltó fény.”

 

Sofia Gubaidulina legismertebb műve, az Offertorium március 14-én este fél 8-tól a Zeneakadémián hallható az Óbudai Danubia Zenekar és Cosima Soulez-Lariviére hegedűművész előadásában. Bővebben >

Fejléckép: Getty Images Hungary

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Vizuál

A Netflix hozza Sophia Loren új filmjét

A Netflix vásárolta meg az Előttem az élet című világhírű regényből, Sophia Loren főszereplésével készülő új produkció forgalmazási jogait.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus ajánló

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Klasszikus hír

A Pető Intézetben tartja 350. ifjúsági előadását a Filharmóniai Társaság

A Budapesti Filharmóniai Társaság kilencvenezer fiatalhoz viszi el a zene és a kultúra üzenetét a Lázár Ervin Programban.
Klasszikus beszámoló

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Klasszikus gyász

Elhunyt Sulyok Tamás karmester

Életének 90. évében elhunyt Sulyok Tamás magyar karmester, tanár. A Győri Filharmonikus Zenekar egykori igazgatóját otthonában érte utol a halál február 4-én – tudatta a szomorú hírt a társulat vezetőségével a karmester lánya, Sulyok Márta.