Klasszikus

Egy elfeledett művész

Február 17-én Franz Schmidt és Fekete Gyula művei lesznek hallhatóak a Magyar Állami Operaházban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában. Schmidt elfeledett életművéről a karmester, Győriványi Ráth György osztotta meg gondolatait a Fidelio olvasóival.

Jómagam is elzarándokoltam Lübeckbe, hogy láthassam azt az orgonát, amelyen Buxtehude játszott, és a templomot, amelyet Bach 1705-ben Armstadtból gyalog keresett fel, hogy megismerhesse a híres mestert. Ő maga is több hónapot töltött ott, így a templom falai minden bizonnyal az ő játékának is fültanúi lehettek.

Ugyanilyen szakrális hely egy magyar muzsikus számára Pozsony, a Klarissza kápolna, ahol pozsonyi diákként három olyan magyar muzsikus követte egymást az orgona billentyűinél, mint Franz Schmidt, Dohnányi Ernő, majd Bartók Béla.  Az orgonán kívül Dohnányi édesapja volt a közös kiindulási pont a három pozsonyi gimnazista között, aki bár műkedvelőként, de magas szinten játszott csellón, és még Liszt Ferenccel is kamarázhatott.

Franz Schmidt szintén csellista lévén került kapcsolatba Dohnányi édesapjával, Bartóknak pedig szinte otthon volt a Dohnányi-ház pozsonyi tartózkodása idején. Dohnányi Ernő volt hármuk közül, aki a korábbi pozsonyi szokásoktól eltérően nem Bécsbe, hanem a Liszt Ferenc által frissen alapított budapesti Zeneakadémiára ment tanulni, és Dohnányi rábeszélésére,az ő példáját követve került néhány év múlva Pestre Bartók is.

Dohnányi Bartók leírása szerint is több mint meghatározó volt Magyarország zenei életében:„Budapest zenei élete napjainkban egyetlen névben foglalható össze: Dohnányi Ernő." Dohnányit mégis hosszú évtizedekre elfelejtették Magyarországon. Néhány évvel ezelőtt még szinte ismeretlen volt a hazai és nemzetközi zenei életben, mára már szerencsére -hála a magyar muzsikusok lelkes ténykedésének-ismét elfoglalta a nagyságához illő pozíciót mind idehaza, mind külföldön.

Franz Schmidt, aki apai ágon félig, anyai ágon pedig teljesen magyar volt, életében talán ismertebb volt külföldön, mint „pesti iskolatársai". Ő Bécsbe ment tanulni, így többek között Brucknernél is tanulhatott. Mahler igazgatása idején a Bécsi Operaház csellistája volt, Mahler kedvence, aki a cselló szólókat mindig vele játszatta fontosabb előadásain. Közben a Bécsi zeneakadémián tanított zongorát, csellót, zeneszerzést és ellenponttant.

Műveit, köztüka Notre Dame című operáját a világ legjelentősebb operaházai játszották, lemezen nem kisebb énekesekkel jelent meg ez a mű, mint Gwyneth Jones és James King. Variációk egy huszár dalra címmel írt magyaros hangvételű művét pedig ma is megtalálhatjuk a felvételek közt Hans Knappertsbusch vezényletével. Művei közül négy szimfóniáját és a Hét pecsét könyve című kantáját tőlünk nyugatra még ma is gyakran tűzik műsorra.

Számos lemezfelvétel is készült alkotásaiból. Szimfóniáit a Chandos cég rögzítette a Chicago-i és a Detroit-i Szimfonikus zenekar élén Neeme Järvivel. A negyediket, amelyet Hans Swarowsky is gyakran vezényelt pedig Fabio Luisi és Zubin Mehta is rögzítette.

Magyarországon négy szimfóniájából a második számút csak kétszer játszotta a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, először Dohnányi Ernő, majd Kerner István vezényletével. Ez azonban még a 20-as 30-as években volt. Nagy hiányt kell hát pótolnunk, hogy ezt a nálunk méltatlanul mellőzött zeneszerzőnket megismertessük a hazai közönséggel és muzsikusokkal. 

A negyedik C-dúr szimfónia talán Schmidt legátszellemültebb, legérettebb kompozíciója. Schmidt amennyire szerencsés volt szakmai karrierjében, olyan sok csapás érte magánéletében. Első felesége elmegyógyintézetbe került, és később áldozatává vált a nácik eutanázia programjának. Lánya belehalt unokája szülésébe.  A negyedik így nem véletlenül Schmidt legmélyebb tartalmú szimfóniája, maga nevezte el Requiemnek lánya halálára.

Kívánom, hogy legyen Franz Schmidt negyedik szimfóniájának kései budapesti bemutatója egyben hazai (újra)felfedezésének kezdete.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Vizuál

Juliette Binoche, Bill Murray, Edward Norton új filmjeivel kezdődik a Titanic Fesztivál

Sztárparádéval nyílik meg október 21-én, hétfőn a 26. Titanic Filmfesztivál, amelynek két helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház és a budapesti Francia Intézet lesz.
Könyv

Az író, akinek első kisregénye miatt sajtóper indult

Dolgozott textilkereskedésben, volt bélyegkereskedő és nyelvtanár is.1894. október 18-án született Déry Tibor, a 20. századi magyar próza egyik jelentős képviselője. 
Színház

Izgalmas utazás nézőnek és alkotónak egyaránt – Bűn és bűnhődés premier

Závada Pál a székesfehérvári Vörösmarty színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből, amelynek bemutatója október 16-án volt a Kozák András Stúdióban. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
Vizuál

A tavalyi év eseményei a világ legjobb képein

Nézd meg, mi történt a világban tavaly! Október 23-ig megtekinthető a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Klasszikus fidelio klasszik

A legjobb filmzenék a Sportarénában

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának október 19-én következő adásában Hollerung Gábor beszámol a Budafoki Dohnányi Zenekar legújabb filmzenei dobásairól. Ezen kívül interjú hallható Eötvös Józseffel, Farkas Józseffel és Hábetler Andrással.
Klasszikus chopin

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus ajánló

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus hegedű

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.