Klasszikus

Egy elfeledett művész

Február 17-én Franz Schmidt és Fekete Gyula művei lesznek hallhatóak a Magyar Állami Operaházban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában. Schmidt elfeledett életművéről a karmester, Győriványi Ráth György osztotta meg gondolatait a Fidelio olvasóival.

Jómagam is elzarándokoltam Lübeckbe, hogy láthassam azt az orgonát, amelyen Buxtehude játszott, és a templomot, amelyet Bach 1705-ben Armstadtból gyalog keresett fel, hogy megismerhesse a híres mestert. Ő maga is több hónapot töltött ott, így a templom falai minden bizonnyal az ő játékának is fültanúi lehettek.

Ugyanilyen szakrális hely egy magyar muzsikus számára Pozsony, a Klarissza kápolna, ahol pozsonyi diákként három olyan magyar muzsikus követte egymást az orgona billentyűinél, mint Franz Schmidt, Dohnányi Ernő, majd Bartók Béla.  Az orgonán kívül Dohnányi édesapja volt a közös kiindulási pont a három pozsonyi gimnazista között, aki bár műkedvelőként, de magas szinten játszott csellón, és még Liszt Ferenccel is kamarázhatott.

Franz Schmidt szintén csellista lévén került kapcsolatba Dohnányi édesapjával, Bartóknak pedig szinte otthon volt a Dohnányi-ház pozsonyi tartózkodása idején. Dohnányi Ernő volt hármuk közül, aki a korábbi pozsonyi szokásoktól eltérően nem Bécsbe, hanem a Liszt Ferenc által frissen alapított budapesti Zeneakadémiára ment tanulni, és Dohnányi rábeszélésére,az ő példáját követve került néhány év múlva Pestre Bartók is.

Dohnányi Bartók leírása szerint is több mint meghatározó volt Magyarország zenei életében:„Budapest zenei élete napjainkban egyetlen névben foglalható össze: Dohnányi Ernő." Dohnányit mégis hosszú évtizedekre elfelejtették Magyarországon. Néhány évvel ezelőtt még szinte ismeretlen volt a hazai és nemzetközi zenei életben, mára már szerencsére -hála a magyar muzsikusok lelkes ténykedésének-ismét elfoglalta a nagyságához illő pozíciót mind idehaza, mind külföldön.

Franz Schmidt, aki apai ágon félig, anyai ágon pedig teljesen magyar volt, életében talán ismertebb volt külföldön, mint „pesti iskolatársai". Ő Bécsbe ment tanulni, így többek között Brucknernél is tanulhatott. Mahler igazgatása idején a Bécsi Operaház csellistája volt, Mahler kedvence, aki a cselló szólókat mindig vele játszatta fontosabb előadásain. Közben a Bécsi zeneakadémián tanított zongorát, csellót, zeneszerzést és ellenponttant.

Műveit, köztüka Notre Dame című operáját a világ legjelentősebb operaházai játszották, lemezen nem kisebb énekesekkel jelent meg ez a mű, mint Gwyneth Jones és James King. Variációk egy huszár dalra címmel írt magyaros hangvételű művét pedig ma is megtalálhatjuk a felvételek közt Hans Knappertsbusch vezényletével. Művei közül négy szimfóniáját és a Hét pecsét könyve című kantáját tőlünk nyugatra még ma is gyakran tűzik műsorra.

Számos lemezfelvétel is készült alkotásaiból. Szimfóniáit a Chandos cég rögzítette a Chicago-i és a Detroit-i Szimfonikus zenekar élén Neeme Järvivel. A negyediket, amelyet Hans Swarowsky is gyakran vezényelt pedig Fabio Luisi és Zubin Mehta is rögzítette.

Magyarországon négy szimfóniájából a második számút csak kétszer játszotta a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, először Dohnányi Ernő, majd Kerner István vezényletével. Ez azonban még a 20-as 30-as években volt. Nagy hiányt kell hát pótolnunk, hogy ezt a nálunk méltatlanul mellőzött zeneszerzőnket megismertessük a hazai közönséggel és muzsikusokkal. 

A negyedik C-dúr szimfónia talán Schmidt legátszellemültebb, legérettebb kompozíciója. Schmidt amennyire szerencsés volt szakmai karrierjében, olyan sok csapás érte magánéletében. Első felesége elmegyógyintézetbe került, és később áldozatává vált a nácik eutanázia programjának. Lánya belehalt unokája szülésébe.  A negyedik így nem véletlenül Schmidt legmélyebb tartalmú szimfóniája, maga nevezte el Requiemnek lánya halálára.

Kívánom, hogy legyen Franz Schmidt negyedik szimfóniájának kései budapesti bemutatója egyben hazai (újra)felfedezésének kezdete.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.