Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

2022.09.29. 10:05
Ajánlom
A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.

Élt egyszer egy büszke királynő, mérhetetlenül szépséges, egyetlen lovag sem akadt, aki kedvére való lett volna, sőt gyűlöletet táplált irántuk a szívében – így kezdődik az „Erdei mese”, Gustav Mahler A panaszos dal című kantátájának első tétele.

A királynő próbát ajánl a lovagoknak: annak adja a kezét, aki megtalálja az erdőben a piros virágot, melynek gyönyörűsége csak az úrnőhöz volt fogható.

Két testvér vállalkozik is a feladatra, az egyik kedves és jólelkű, a másik azonban vad és istentelen. Aztán ahogy a mesékben lenni szokott, a jó testvér teljesíti sikerrel a próbát: egy fűzfa alatt rálel a virágra, kalapjára tűzi, majd álomba merül a békés helyen. Mikor bátyja ráakad, elönti szívét a féltékenység, egy kardcsapással végez testvérével, a virágot pedig magához ragadva visszatér a városba, hogy elnyerje a királynő kezét.

A kantáta második részében egy vándordalnok talál rá a meggyilkolt testvér csontjára, és furulyát farag belőle magának. De alig érinti ajkaihoz, a hangszer megszólal, és panaszos dalban meséli el, milyen rútul bánt egyik testvér a másikkal. A dalnok sokfelé játssza a különös éneket, míg végül a királyi udvarba is eljut, ahol épp lakodalmát üli a királynő és újdonsült férje, a király. Nagy az öröm, mindenki mulat, csak a király arca szokatlanul sápadt. A pompás terembe érő dalnok itt is rákezd a dalra, és a halott fiú csontja elpanaszolja a történetét. A gyilkos testvér gúnyt akar űzni a vádakból, magához ragadja a furulyát, de mikor belefúj, a síron túli hang őt szólítja meg:

Ó, fivérem, szeretett fivérem! Halld a vádamat! Halott testem csontján játszol, örökké zengnem kell a panaszom. Miért adtál a halálnak ilyen fiatalon? Ó fájdalom, ó fájdalom!

Hallván a dalt, a királynő ájultan omlik a padlóra, a vidám muzsika elhallgat, az előkelő vendégsereg szétszéled, a vár ősi falai pedig leomlanak.

Gustav Mahler a bécsi konzervatóriumban folytatott tanulmányai alatt készítette el A panaszos dal szövegkönyvét, a kantáta három tétele strófikus formában, refrénszerűen visszatérő kommentárral meséli el a testvérpár tragikus történetét. Forrásként Ludwig Bechstein azonos című történetéből, illetve a Grimm-testvérek Az éneklő csont című meséjéből merített. 1878-ban, néhány hónappal a 18. születésnapja előtt készült el a librettóval, a komponálási folyamattal pedig 1880 őszére végzett, ekkor húszéves volt. A zeneszerző már ekkor is kedvelte a nagy apparátust, szólisták, kórus, fiúszólista és külső zenekar is szerepel a műben, melynek azonban nem került sor a bemutatójára.

Néhány évvel később Mahler újra kézbe vette a darabot, csökkentette a közreműködők számát, és további változtatásokat hajtott végre, míg végül úgy döntött, hogy az első tételt teljes egészében elhagyja.

A komponista rajongói a mai napig vitatkoznak róla, vajon dramaturgiailag melyik megoldás a szerencsésebb, ha a hallgató is tanúja lesz a gyilkosságnak, vagy ha csak a csontfurulya énekéből ismeri meg.

Az átdolgozott, kéttételes verziót végül 1901-ben mutatták be Bécsben, a karmester maga Mahler volt. Az első tételt csak jóval halála után ismerte meg a nyilvánosság, 1934-ben unokaöccse, Alfred Rosé mutatta be, és készített el egy kevert változatot, melyben az eredeti első tétel és az átdolgozott második és harmadik tétel szerepelt. Ezt a verziót rögzítette 1970-ben Pierre Boulez, de

az ősváltozat kritikai kiadása csak 1997-ben jelent meg, amelyet követően Kent Nagano bemutathatta a művet abban a formában, ahogy Mahler 1880-ban megírta.

Azóta több koncerten is felcsendült az eredeti verzió, ám a magyar közönség most először hallgathatja meg, milyen ragyogó képzelőerővel és varázslatos atmoszférateremtő-képességgel rendelkezett az ifjú Gustav Mahler.

A Szent István Filharmonikusok koncertje
október 2. 18:00, Müpa

Mozart: Szöktetés a szerájból, K. 384 – nyitány
Mozart: C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299

Mahler: Das klagende Lied (A panaszos dal). „Mese kórusra, szólistákra és zenekarra” – a háromtételes eredeti változat magyarországi bemutatója
I. Erdei mese
II. A vándormuzsikus
III. Lakodalom

Közreműködik: Horti Lilla, Schöck Atala, Szappanos Tibor, Haja Zsolt (ének), Ruskó Rózsa (fuvola), Schunk Franciska (hárfa)
Kodály Kórus Debrecen, Honvéd Férfikar, Szent István Király Oratóriumkórus, Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekara

Vezényel: Antal Mátyás

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Nem akarom elszpoilerezni a saját könyvemet!” – Mészáros Dorka a Lírástudók vendége

A fiatal író ifjúsági regények szerzőjeként kezdte karrierjét, most már felnőtteknek ír. Lendületes, vérfagyasztó krimije megjelenése alkalmából látogatott el a Lírástudók stúdiójába, ahol Grisnik Petra kérdezte.
Plusz

Tóth Krisztina, Székely Csaba és Erdős Virág kéziratára is lehet licitálni a Freeszfe aukcióján

A Freeszfe januárban ünnepli megalakulásának második évfordulóját. A támogatóik – színművészek, rendezők, írók, televíziós személyiségek, képzőművészek –felajánlásaiból az Egyesület online jótékonysági aukciót rendez december 17-én.
Vizuál

Elhúzza az aranycsíkot a legújabb Kolodko-mini

Satuba fogott Rejtő-kötet és egy 14 karátos kisautó szerepel azokon a képeken, amelyeket Kolodko Mihály osztott meg közösségi oldalán.
Színház

Deficit – Csurka István darabja a Vigadóban

December 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán tekinthetjük meg a Zentai Magyar Kamaraszínpad vendégelőadását, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szilágyi Tibor rendezésében.
Vizuál

Wahorn András és Töttös Kata a Csokonaiban

A XV. kerületi Beszélgetések szabadon-program következő alkalmán, december 2-án egy különleges művészházaspár, Wahorn András és Töttös Kata lesz Benyó Rita vendége a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház kávézójában. A beszélgetést követően rendhagyó tárlatvezetést tart a művészpár Ketten a végtelenbe című közös kiállításukon.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.