Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

2022.09.29. 10:05
Ajánlom
A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.

Élt egyszer egy büszke királynő, mérhetetlenül szépséges, egyetlen lovag sem akadt, aki kedvére való lett volna, sőt gyűlöletet táplált irántuk a szívében – így kezdődik az „Erdei mese”, Gustav Mahler A panaszos dal című kantátájának első tétele.

A királynő próbát ajánl a lovagoknak: annak adja a kezét, aki megtalálja az erdőben a piros virágot, melynek gyönyörűsége csak az úrnőhöz volt fogható.

Két testvér vállalkozik is a feladatra, az egyik kedves és jólelkű, a másik azonban vad és istentelen. Aztán ahogy a mesékben lenni szokott, a jó testvér teljesíti sikerrel a próbát: egy fűzfa alatt rálel a virágra, kalapjára tűzi, majd álomba merül a békés helyen. Mikor bátyja ráakad, elönti szívét a féltékenység, egy kardcsapással végez testvérével, a virágot pedig magához ragadva visszatér a városba, hogy elnyerje a királynő kezét.

A kantáta második részében egy vándordalnok talál rá a meggyilkolt testvér csontjára, és furulyát farag belőle magának. De alig érinti ajkaihoz, a hangszer megszólal, és panaszos dalban meséli el, milyen rútul bánt egyik testvér a másikkal. A dalnok sokfelé játssza a különös éneket, míg végül a királyi udvarba is eljut, ahol épp lakodalmát üli a királynő és újdonsült férje, a király. Nagy az öröm, mindenki mulat, csak a király arca szokatlanul sápadt. A pompás terembe érő dalnok itt is rákezd a dalra, és a halott fiú csontja elpanaszolja a történetét. A gyilkos testvér gúnyt akar űzni a vádakból, magához ragadja a furulyát, de mikor belefúj, a síron túli hang őt szólítja meg:

Ó, fivérem, szeretett fivérem! Halld a vádamat! Halott testem csontján játszol, örökké zengnem kell a panaszom. Miért adtál a halálnak ilyen fiatalon? Ó fájdalom, ó fájdalom!

Hallván a dalt, a királynő ájultan omlik a padlóra, a vidám muzsika elhallgat, az előkelő vendégsereg szétszéled, a vár ősi falai pedig leomlanak.

Gustav Mahler a bécsi konzervatóriumban folytatott tanulmányai alatt készítette el A panaszos dal szövegkönyvét, a kantáta három tétele strófikus formában, refrénszerűen visszatérő kommentárral meséli el a testvérpár tragikus történetét. Forrásként Ludwig Bechstein azonos című történetéből, illetve a Grimm-testvérek Az éneklő csont című meséjéből merített. 1878-ban, néhány hónappal a 18. születésnapja előtt készült el a librettóval, a komponálási folyamattal pedig 1880 őszére végzett, ekkor húszéves volt. A zeneszerző már ekkor is kedvelte a nagy apparátust, szólisták, kórus, fiúszólista és külső zenekar is szerepel a műben, melynek azonban nem került sor a bemutatójára.

Néhány évvel később Mahler újra kézbe vette a darabot, csökkentette a közreműködők számát, és további változtatásokat hajtott végre, míg végül úgy döntött, hogy az első tételt teljes egészében elhagyja.

A komponista rajongói a mai napig vitatkoznak róla, vajon dramaturgiailag melyik megoldás a szerencsésebb, ha a hallgató is tanúja lesz a gyilkosságnak, vagy ha csak a csontfurulya énekéből ismeri meg.

Az átdolgozott, kéttételes verziót végül 1901-ben mutatták be Bécsben, a karmester maga Mahler volt. Az első tételt csak jóval halála után ismerte meg a nyilvánosság, 1934-ben unokaöccse, Alfred Rosé mutatta be, és készített el egy kevert változatot, melyben az eredeti első tétel és az átdolgozott második és harmadik tétel szerepelt. Ezt a verziót rögzítette 1970-ben Pierre Boulez, de

az ősváltozat kritikai kiadása csak 1997-ben jelent meg, amelyet követően Kent Nagano bemutathatta a művet abban a formában, ahogy Mahler 1880-ban megírta.

Azóta több koncerten is felcsendült az eredeti verzió, ám a magyar közönség most először hallgathatja meg, milyen ragyogó képzelőerővel és varázslatos atmoszférateremtő-képességgel rendelkezett az ifjú Gustav Mahler.

A Szent István Filharmonikusok koncertje
október 2. 18:00, Müpa

Mozart: Szöktetés a szerájból, K. 384 – nyitány
Mozart: C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299

Mahler: Das klagende Lied (A panaszos dal). „Mese kórusra, szólistákra és zenekarra” – a háromtételes eredeti változat magyarországi bemutatója
I. Erdei mese
II. A vándormuzsikus
III. Lakodalom

Közreműködik: Horti Lilla, Schöck Atala, Szappanos Tibor, Haja Zsolt (ének), Ruskó Rózsa (fuvola), Schunk Franciska (hárfa)
Kodály Kórus Debrecen, Honvéd Férfikar, Szent István Király Oratóriumkórus, Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekara

Vezényel: Antal Mátyás

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Mindig is nagyobb volt bennem a színház utáni alázat, mint az önmutogatásra való késztetés" – Sunyovszky Szilvia 75 éves

A Kossuth-díjas színésznő február 2-án ünnepli a 75. születésnapját. Noha a színészi pályát több, mint 30 éve diplomáciai és politikusi munkára váltotta, így is nyomot hagyott a hazai színházi és filmes életben.
Könyv

Ők kapják idén a Baumgarten-díjat

Február 8-án szerdán, 18 órakor adják át az idei Baumgarten-emlékdíjat, illetve a Baumgarten-emlékjutalmat a Vörösmarty téri Szamos Gourmet Házban.
Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Vizuál

Egy hónap múlva kezdődik a Frankofón Filmnapok

Március 1-12. között huszonhat kortárs, köztük több díjnyertes alkotást láthat a magyar közönség a frankofón filmtermés legjavából.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.