Klasszikus

„Egy karmesternek szüksége van lábra, amin áll”

KULT50: Fischer Ádám
2018.10.21. 12:55
Ajánlom
Felnőtt egy generáció, amely saját bőrén tapasztalhatta meg, mi is Wagner művészetében a téboly és a bűvölet – köszönhetően Fischer Ádámnak.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

IMG_9024-133256.jpg

Fischer Ádám a KULT50-et lapozgatja (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Volt egy elég különös találkozásom Fischer Ádámmal. Bayreuthban történt, ahogy mondani szokás, verőfényes délután, öröknek tűnt a nyár meg a fény, elég beteg ötletnek látszott, hogy ilyen időben beüljön az ember egy szürke, búskomor színházterembe, ahol egy széken kuporogva öt órán keresztül Wagnert fog hallgatni. De hát áldozni is kell a kultúráért, és mi, nézők, leginkább az időnket meg a pénzünket áldozzuk rá. Nem sétálunk a domboldalon, nem a tengerbe lógatjuk a lábunkat, hanem Wagnert próbáljuk megérteni.

Fél óra van az előadás kezdetéig, elindul a nyitány, elindulunk vele egy mágikus utazáson, ki tudja, talán egy másik ember jön ki éjszaka a színházból, nem az, aki délután bement oda. És akkor megláttam Fischer Ádámot, amint épp a színház melletti étteremben egy pizzát ebédelt.

Nem tudom, hogy összeomlott-e bennem egy világ, de egy másik világ biztosan fölépült.

Vagy valami hályog került le a szememről. Hogy erről van szó, erről kellene, hogy szó legyen. Ez a művészet. Nem a pizza önmagában, hanem amit jelent. Egy karmesternek szüksége van lábra, amin áll, a Parsifal esetében hosszú órákon keresztül, koncentrációs készségre, tudnia kell, mi van a partitúrában, keresztül kell vinnie az akaratát a zenekaron, és nyilván nem rossz emberek a muzsikusok sem, de mégis olyanok, mint egy csapat rossz gyerek: ha nem érzik a tanár tekintetét magukon, rögtön rendetlenkedni kezdenek. És mindehhez erőnlét is kell. Hiába szeretnénk azt képzelni, hogy a karmester már hetekkel a Parsifal próbái előtt harmaton és ostyán él, éjjel virraszt, nappal páncélban jár, alapjában véve egy elmés-nemes Don Quijote, aki kopja helyett karmesteri pálcát visz a hóna alatt, mert ebből nem lesz Parsifal. De ha fél ötkor leküld egy könnyű ebédet, akkor ötkor fölmehet a függöny, tizenegykor pedig a bódult közönség angyalszárnyakon suhanhat a szállása felé.

Amikor ez a Parsifal ment Bayreuthban, már túl voltunk a Duna-parti Bayreuth első előadásán. Nálunk Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra rendezte az előadást, egyébként sokkal jobban és érzékletesebben, és főleg zeneközpontúan, ellentétben a nagynevű hely nagynevű sztárrendezőjével, csak a karmester volt azonos.

Fischer Ádám

Fischer Ádám

Az előadás új szintre emelte a hazai Wagner-lehetőségeket.

Kiderült, hogy nem csak az Operában lehet Wagnert játszani, és ha nem ott vagyunk, akkor akár el is térhetünk az ottani standardoktól. Nem kell röhögni a poros parókákon, a döglött hattyún. Nem a véletlenen múlik, hogy mennybe megyünk vagy pokolra szállunk alá, vagy, ami a legvalószínűbb, órákon át ücsörgünk a purgatóriumban, fölfelé nézegetve, hogy ezzel az erővel akár boldogok is lehetnénk. Már kijelölték a jövő évi programot, és mindannyian tudtuk, hogy itt valami nagy dolog születhet, igazi fesztivál, olyan eseménysor, amelyhez majd akár a nyári szabadságokat is egyeztetni kell, mert nem megyünk sehová, ha itt ilyesmit lehet hallgatni. Csak épp azt nem tudtuk, hogy milyen távra tervezzünk. Lesz-e elég kitartás Fischer Ádámban, hogy évről évre visszatérjen, megküzdjön a rutinnal, az intézményesüléssel, a csöndes hínárokkal, amelyek befonhatják az eseményt, lehúzzák a mocsárba, hogy a végén már nem is tudjuk, mi ebben a csodálatos. Jönnek-e majd a nagy énekesek, lesz-e pénz díszletre, jelmezre, honoráriumra, lesz-e szellemi tőke, amely viszi előre a sorozatot.

Én még mindig félek. Folyton ezt csináljuk: féltjük a boldogságunkat, miközben letagadnánk, hogy boldogok vagyunk. Azért ne felejtsük: amikor Fischer Ádám indult, senki nem tudhatta, hogy lesz-e hová megérkeznie. Amikor a két Fischer testvér kiment Bécsbe tanulni Hans Swarowskyhoz. Persze, tudta, aki tudta, hogy jó helyen vannak.

Közben felnőtt lassan egy generáció, amely saját bőrén tapasztalta, saját fülével hallotta, mi is Wagner művészetében a téboly és a bűvölet. Amelynek A walkürök lovaglása vagy a Rajna áradása nem rádióélmény, nem a fölhangosított televízió csodája, hanem valóság, hegedűk és trombiták, csellók és klarinétok. És a nagy felfordulás közepén rendületlenül ott áll Fischer Ádám, hogy rendet teremtsen.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fischer Ádám: A segítségnyújtás nem lehet bűncselekmény

Kapcsolódó

Fischer Ádám: A segítségnyújtás nem lehet bűncselekmény

Egyik lába Magyarországon, a másik lába a nagyvilágban. A hatvankilencedik évébe lépő Fischer Ádám a Wagner-napok művészeti vezetőjeként a nemzetközi operaéletben való jártasságát Budapesten kamatoztatja, miközben egyike azon kevés muzsikusoknak, akik határozottan nyilatkoznak társadalmi kérdésekben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.