Klasszikus

Egy konzervatív polgár vallomásai

2004.06.28. 00:00
Ajánlom
Szent Iván-nap táján az ember a szíve szottyán kívül Mendelssohnra is gondol, feltúrja a polcot az obligát nyitány felvételéért, hogy a tűzugrálásból hazatérve majd annak hangjaira hajthassa (remélhetőleg szamármentes) álomra fejét. Aki idén valami másra is vágyik, annak melegen ajánlom a Cherubini-Quartett két Mendelssohn-vonósnégyest (op. 44/1, 2) tartalmazó lemezét, mellyel az EMI jóvoltából egyengethetjük tizenegyesektől cakkos idegeinket.

Beethoven kései opusai óta a vonósnégyes műfajához nem asszociáljuk tipikusan a „könnyed, szórakoztató” jelzőket. Mendelssohn kvartettjei azonban (talán az op. 80-as f-moll kivételével) nem vésnek orcánkra eltüntethetetlen árkokat, súlyuktól nem süppedünk megsemmisülve a fotel mélyére. Mendelssohn ki is lóg egy kicsit a kora-romantikusok nemzedékéből: a tehetség és törekvés mellett semmi sorvasztó tüdőbaj, pusztító szerelmi szenvedély, elmezavar… Van helyettük szerencsés csillagzat, pazar neveltetés, végeredményként pedig szellemes mestermunkák sora – ezen a ponton szokták némelyek hozzátenni: „és semmi több”.

Kétségtelen, hogy a Bachot, Händelt, a bécsi szentháromságot mélységesen tisztelő és ismerő szerző olykor klasszikusabb a klasszikusoknál. Ebben a két kamaraműben, a D-dúr és e-moll vonósnégyesben is ragaszkodik a helyenként barokk ellenponttal dúsított szonáta-, triós és dalformájú tételek jól bevált kereteihez, a scherzo eredeti jelentéséhez és hangvételéhez, a szimmetrikus, periodizáló dallamok megnyugtató zártságához, a partközelben maradó modulációkhoz; a négy szólam áttetsző, de rendkívül erős szövetéből sehol sem kandikál ki szeszélyes, elvarratlan fantázia-szál. Hogy e partitúrák mégis többek egy konzervatív lipcsei polgár múltidéző műszaki rajzainál, arra két-két tételekből idéznék példákat: a D-dúr nyitótételének hangnemileg „mellélőtt” álvisszatérését és a hosszasan, aprólékos ötletességgel előkészített valódi reprízét, s ehhez képest az e-moll kvartett első tételének szinte észrevétlenül kibomló rekapitulációját; legfőképp pedig mindkét Andante szemérmes vallomás-éneke alá három teljesen különböző zenei rétegből épített, mégis egységbe olvadó kíséretét.

Az 1978-ban alapított Cherubini-Quartett e felvételen játszó tagjai, Christoph Poppen, Harald Schoneweg, Hariolf Schlichtig és Manuel Fischer-Dieskau ábrázolására leginkább egy nyolckarú Síva-szobor lenne alkalmas, aki egy személyben játszik négy hangszeren. Beszédes motívumformálásuk, zenei lélegzésük mintha egyetlen idegrendszer parancsainak engedelmeskedne, az első hegedűs „kadenciái”, az e-moll kvartett első két tételének kiemelkedő cselló- és brácsa-pillanatai pedig bőségesen kárpótolnak azért a pár ütemért, ahol a lendület kissé megbillenti a tempó-egyensúlyt vagy az intonációt. Értelem és érzelem arányát inkább a D-dúr vonósnégyesben érzem jónak: minden frázisnak átgondolt célpontja van, s a gondos artikulációhoz sikerült megtalálni azt a hangot, mely épp csak annyira vibrált, hogy ne veszítsen légiességéből és kontúrhúzó pontosságából.

Fel hát mindenek, kik a műfajjal való ismerkedést szelídebb vizeken ringatózva óhajtják kezdeni, s azok is, kik valamilyen kímélő, de tartalmas zenét keresnek a piknikkosárba süllyesztett discman és könnyű fehérbor mellé.

(Felix Mendelssohn-Bartholdy: String Quartet No. 3 in D, op. 44 No.1; String Quartet No. 4 in E minor, op. 44 No.2; km.: Cherubini-Quartett - Christoph Poppen, Harald Schoneweg, Hariolf Schlichtig, Manuel Fischer-Dieskau - EMI Classics 7 24358 58032 7)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Zenés színház

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Ők kaptak KÓTA-díjat idén

Erdei Péter, Szabó Dénes és Fekete Gyula is KÓTA-díjat kapott. Mutatjuk a teljes listát!
Klasszikus hír

Lajtha-díjjal tüntették ki Balog József zongoraművészt

Balog József zongoraművész vehette át a Lajtha László Alapítvány Kuratóriumának díját a magyar kultúra napján Budapesten, a Bartók Rádió Lajtha-emlékkoncertjén.
Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Klasszikus óbudai danubia zenekar

Baráth Emőke és az Óbudai Danubia koncertjét közvetítjük élőben

Pénteken este Händel műveiből ad koncertet a világszerte ismert magyar énekesnő az ÓDZ kíséretével. Ha nem tud ott lenni a BMC-ben, kövesse az eseményt a Fidelio Facebook oldalán.
Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.