Klasszikus

Egy madridi orosz

2010.11.29. 12:37
Ajánlom
Vagy olaszországi, németországi, belgiumi. A szőke copfos zongorista ugyanis Madridban tanult, de aztán Itáliába, majd Németországba költözött, most meg éppen Brüsszelben él. Úgy hívják, hogy… az igazat megvallva, ezzel is zavarban vagyok. Denis Kozhukin? Gyenisz (vagy inkább Gyenyisz) Kozsukin? Kazsúkin?

„És nemzetközivééé lesz/ holnapra a világ", zengte a régi nóta. Hát a zenei életben ez az egy biztosan valóra vált, még ha nem is úgy, ahogy a lelkes dalolók annak idején képzelték. A ma 24 éves Kozsukin (maradok ennél a formánál, mert a Fidelióban közölt interjú is így írja) azért ment annak idején (évtizede) a spanyol fővárosba, hogy ott az orosz Baskirovnál (Bashkirovnál? - már megint baj van a helyesírással) tanulhasson. Kamarazene-órákra Gulyás Mártához járt, a mesterkurzust Kocsis Zoltánnál végezte - ugyancsak a Szófia királynőről (aki mellesleg görög származású) elnevezett iskolában. Aztán egy Leeds-i versenyen harmadik díjat nyert, Brüsszelben meg elsőt. Nem számolom, hányadik európai országnál tartok már. De felesleges is, mert ő maga - az interjú tanusága szerint - nem kósza világpolgárnak, hanem változtalanul és kizárólag orosz művésznek vallja magát. Büszke erre.

Van miért. Hogy mi lehet a titka az orosz előadóművészetnek, azt nem tudom. Felteszem: jól szervezett az alsófokú zeneoktatás, és még mindig nagy a presztízse a muzsikus-pályának. Emellett van miből válogatni, hisz sokan vannak (annyian, mint... de félre az olcsó szellemeskedéssel). Ami tény: évről évre tűnnek fel a nemzetközi porondon kiváló orosz tehetségek. Múltkorában rábukkantam egy internetes honlapra, amely a zenei versenyekről adott összefoglalót. Elborzasztóan sok versenyről. S szinte mindegyiken orosz győzött vagy kapott második-harmadik díjat. A tökéletes technika náluk természetes. Kozsukinnál mindez csodálatosan színgazdag billentéssel és a zenei idő iránti különleges érzékkel párosul. Meg egyfajta alázattal. Külseje a lányos copffal kétségkívül extravagáns. Játéka viszont a legkevésbé sem az. Nincs felesleges pátosz, színpadiasság, siker-hajhászat. Semmi, ami cirkuszi, hatásvadász volna. Feladat van, amit teljes erőbedobással és hittel végez el. Méghozzá óriási, embert próbáló feladat. Mert Prokofjev II. zongoraveresenye alaposan feladja a leckét. Nem is szokták sűrűn műsorra tűzni. Nem hálás kompozíció. Jóval kevesebb benne a fanyar, csípős szellemesség, a csillogó játékosság, mint a komponista más versenyműveiben. Ugyanakkor rengeteg hangot kell eljátszani. A zongora-faktúra szinte Rachmanyinovra emlékeztet - csak hiányoznak a szívdöglesztően nagy melódiák, a busongó mollok. (Rachmanyinov és Prokofjev - soha nem gondoltam volna korábban, hogy egy mondatban írom le a két nevet.) Nagy, felejthetetlen ajándékot kapott a budapesti közönség azzal, hogy ezt a remekművet ilyen előadásban hallhatta. Hálásak lehetünk e minden bizonnyal káprázatos karrier előtt álló fiatalembernek. No, és Kocsis Zoltánnak. Kozsukint ugyanis ő hívta meg Budapestre - kifejezetten erre a produkcióra.

A cseppet sem népszerű és szinte ismeretlen zongorakoncert után igazán népszerű és közismert darab szólalt meg a második félidőben: Csajkovszkij VI. szimfóniája. Számos rossz emlékem kötődik ehhez a „Patetikus"-nak nevezett kompozícióhoz. Sok karmester nem tud ellenállni a csábításnak és eltúlozza a pátoszt, amitől valahogy nyúlóssá, ragadóssá, dagályossá válnak a dallamok (az ötödikben mindig a diadalt teszik kellemetlenül harsánnyá, ebben a sziruppal bánnak bőkezűen). Mindezen előzmények után számomra reveláció volt a mostani előadás. Kocsis az egész művet könnyedebbre, karcsúbbra vette (helyenként, gyanítom, gyorsabbra is, bár ezt nem tudtam kontrollálni). S mit tesz Isten, kiderült, hogy ez egy klasszikusan arányos, áttetsző szerkezetű, végtelenül finom, mély érzelmekben ugyan gazdag, de nem szentimentális muzsika, teli páratlan ötlettel (gondoljunk csak az 5-ös lüktetésű második tételre). Úgy mondják, a záró lassútételben Csajkovszkij az élettől való búcsúját fogalmazta hangokká. Ez a búcsú azonban akkor igazán megrendítő, ha nincs benne zokogó önsajnálat. Volt valamikor egy svéd film Picasso életéről. Úgy láttatta a halált, hogy Picasso átment a falon. Fogta magát, nekiindult és eltűnt. Jó, tudom, Picasso és Csajkovszkij élete, sorsa, művészi habitusa közt nehéz hasonlóságot látni. A nagy művész halála - a mi számunkra - mégis ilyen. Csajkovszkij zenéjében egyszercsak megszólal a tamtam (nota bene a kompozíció hangszerelése is megérne egy tanulmányt), mindannyian érezzük, ez a vég. Ami hátra van, lebegés, átlényegülés. Nem a művész szomorúsága többé - hanem a miénk, hogy itt maradtunk nélküle.

Egy szó, mint száz: csodálatos este volt november 26-án a Művészetek Palotájában.

2010. november 26. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje

Km.: Gyenyisz Kozsukin (zongora)
Vez.: Kocsis Zoltán

Prokofjev: II. zongoraverseny, g-moll, op. 16
Csajkovszkij: VI., h-moll "Patetikus" szimfónia, op. 74

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Vizuál

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.
Tánc

Egy valódi danseur noble – Balázsi Gergő Ármin a Kult50-ben

Fiatal kora ellenére díjak egész sorával büszkélkedhet a Magyar Nemzeti Balett principálja, Balázsi Gergő Ármin, aki 2019-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” cím mellett megkapta a Junior Prima Díjat is.
Fidelio Tours

Egy polgári életforma szellemi lenyomatai - Baján kalandozik a Partitúra

„Ahogy a Duna-parton, a leszakadó, agyagos parton látod, hogy mikor van áradás, mikor van agyagos lerakódás, ebben a házban is így, 150-200 esztendő óta hol fellobbant az olajmécs, hol elhalványult, majd újratöltődött…” Ifj. Éber Sándor írta ezt a családi házukról. Bajai festőművész dinasztia az övék. Ma az Éber-emlékházban őrzik id. Éber Sándor és két gyermeke, Sándor és Anna hagyatékát: festményeken, rajzokon, szobrokon kívül a család hely- és irodalomtörténeti dokumentumait, és bácskai, sárközi néprajzi, népművészeti tárgyakat is. Itt is forgatott a Partitúra stábja. A bajai műsor október 24-én, szombaton, a szokásos időben, 14.30-kor látható a Duna tévén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.