Klasszikus

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

2017.04.18. 19:12
Ajánlom
Ben-Hur, Elbűvölve, Julius Caesar. Három Oscar-díj, tizenhat jelölés. Az ötvenes években, amikor az amerikai filmgyár ontotta a szuperprodukciókat, Rózsa Miklós volt a producerek első választása.
Ben Hur JASMCD2618

Ben Hur JASMCD2618

Még Ferenc József uralkodott, amikor Rózsa Miklós öt évesen hegedűszólista volt. Csodagyerekként kezdett, pedig apja nem szánta annak: reálgimnáziumba íratta, hogy tanuljon normális mesterséget is. A fiatalember példaképei azonban nem matematikusok vagy fizikusok, hanem Bartók és Kodály voltak, olyannyira, hogy maga is elindult népdalt gyűjteni.

Lipcsében kémiát hallgatott az egyetemen, de rövidesen a helyi konzervatóriumban tanult tovább. Nagyon fiatalon, huszonegy évesen a Breitkopf & Hartel zeneműkiadóval szerződött le, és hamarosan kisebb-nagyobb zeneszerzői sikereket könyvelt el Párizsban. 1934-ben Arthur Honeggerrel közös szerzői esten lépett fel.

Honegger volt az, aki bevezette Rózsát a filmzene világába.

A fiatalembert lenyűgözték a műfajban rejlő lehetőségek – és mit szépítsük, csábította az ezzel járó anyagi biztonság is.

Londonba utazott, angolul kezdett tanulni, és 1937-ben egy jelentéktelen Marlene Dietrich-filmmel (A páncél nélküli lovag) megkezdte filmzeneszerzői karrierjét. Ami azonban fontosabb: megismerkedett Korda Sándorral, és több fontos megrendelést is kapott tőle. Filmjei stáblistáin nem ő az egyetlen magyar. A négy toll(1939) című színes (!) filmet Korda Zoltán rendezte, Vivien Leigh és Laurence Olivier főszereplésével, Korda Sándor rendezésében készült a Lady Hamilton (1941).

rozsamiklos6

rozsamiklos6

A bagdadi tolvaj forgatása a háborús helyzet miatt az USA-ba települt, és velük ment Rózsa Miklós is. A zene és a film is hatalmas siker volt, jött A dzsungel könyve, amely szintén. Rózsa mégis majdnem ellehetetlenült, a művészileg nem túl jelentős filmekből a világháború után készült thrillerek húzták ki: Billy Wilder film noir-ja, a Kettős kárigény vagy Gyilkos vagyok (Doube Indemnity), majd Kettős élet (A Doube Life), Hitchcocktól az Elbűvölve (Spellbound), illetve a kevéssé ismert A vörös ház (The Red House). E filmek zeneileg is forradalmi megoldásokkal jelentkeztek, a Double Life például modern és klasszikus zenei nyelvet alkalmazott egyszerre, így jelezve a főhős skizofréniáját.

Az MGM-hez szerződő Rózsa az ötvenes évek legelején bemutatott hatalmas költségvetésű Quo Vadishoz írt emlékezetes zenét, melyet a stúdió nagylemezen is kiadott. De hiába rögzítették a zenetörténeti hitelre törekvő zenét rekonstruált rézhangszereken, és hiába aratott osztatlan sikert, az Akadémia nem jutalmazta aranyszoborral Rózsát, mivel a film Olaszországban készült.

Eljött a színes, szélesvásznú filmek divatja.

Az egyre inkább a televíziózás szenvedélyének hódoló amerikaiakat a monumentális filmek és Rózsa zenéje csábította vissza a moziba. Ivanhoe – Walter Scott regényéből; Julius Caesar – Marlon Brandóval a címszerepben; A kerekasztal lovagjai.

És persze az a film, melynek 11 Oscar-díjas sikerét eddig is csak megismételni tudták: a Ben-Hur .

A Ben-Hur a blockbustereknek kijáró gonddal és költségvetéssel készült, és Rózsa két és fél órányi (!) zenét komponált hozzá. Ihletet Rómában gyűjtött. „A Palatinus dombon hirtelen fütyülésbe és izgatott menetelésbe kezdtem” – mesélte Rózsa. – „Két fiatal lány ijedten nézett rám: pazzo (bolond), mondták, és elfutottak.

Hirtelen eszelősségemből azonban megszületett »A gladiátorok indulója«, amelyet azóta futballmeccseken és egyetemi ünnepségeken játszanak szerte Amerikában.”

A Ben-Hurhoz hasonlóan Charlton Hestonnal készült az El Cid – Sophia Lorennel a női főszerepben. Utolsó éveiben még tucatnyi filmhez írt zenét, ezek közül leghíresebb a Sherlock Holmes magánélete  amelyhez 1953-as hegedűversenyét dolgozta át –, illetve a Tű a szénakazalban Donald Sutherlanddel.

Rózsa igényességét és hozzáértését jelzi, hogy az Ivanhoe, a Quo Vadis, a Ben-Hur és az El Cid komponálását olyan kutatómunka előzte meg, amilyenre filmzene esetében csak kevesen vállalkoznak. Az Ivanhoe-hoz trubadúrdallamokat tanulmányozott, a Ben-Hurnál antik hangszerek használhatatlan rekonstrukcióit. Az El Cid írásánál a mór dallamkincsbe vetette magát.

Mint koncertkomponista

Rózsa egész életében alkotott a koncertpódium számára is, elfoglalt és keresett filmzeneszerzőként pedig minden évben kivette a szerződésében garantált három hónap szabadságot, hogy ezekkel a művekkel foglalkozzon. Versenyműveket, kamaradarabokat és a szimfonikus műveket egyaránt írt.

Egy korai Szerenádját maga Richard Strauss dicsérte. Legelső sikere az opus 13-as Téma, variációk és finálé volt 1934-ben, melyet olyan karmesterek tartottak repertoáron, mint Charles Munch, Karl Böhm és Bruno Walter. Hegedűversenyét Jascha Heifetznek írta, csellóversenyét Starker János rendelte tőle. A lenti felvételen a Hegedűversenyt halljuk.

A Hegedűverseny egyértelműen Bartók és Kodály hatását mutatja (de sok szempontból meg is haladja őket), ami talán visszatetsző lehet egy negyvenes éveiben járó alkotó esetében. Talán ezért is várat magára a szerző újrafelfedezése. Holott Rózsa „bűne” csupán annyi, hogy a háború utáni magyar zeneszerző iskolával ellentétben ő nem érezte szükségét elszakadni a bartóki-kodályi örökségtől, vagy forradalmi úton meghaladni azt, hanem folytatni és művelni akarta. És ez egy olyan zeneszerző esetében, aki csupán 25 évvel idősebb Bartókéknál, megbocsátható.

1982-ben agyvérzést kapott, és bal kezére lebénult. Jobb kezével továbbra is alkotott, ekkor született Double Life (Kettős élet) című önéletrajza. Egy másik kötete csak magyarul olvasható (Életem történeteiből): ebből a könyvből az is kiderül, hogy Rózsa a legnagyobb muzsikusokkal ápolt barátságot. André Previnről, Leonard Bernsteinről, Toscaniniről, Beechamről és még számos muzsikusról őrzött emléket.

1995-ben halt meg, itthon azonban kevéssé törődtek örökségével. 2007-ben, születésének századik évfordulóján koncerttel emlékeztek rá. Pedig micsoda karriert futott be Miklos Rozsa, aki ha itthon marad, csak nyakát szegheti Rózsa Miklósként.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Fidelio Tours

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Zenés színház

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Klasszikus hír

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Klasszikus ajánló

Fesztivál egy nappali szobában – Kezdődik az Altalena Zenei Fesztivál

Szerdától hamisítatlan szalonhangulattal és a klasszikus zenei élet legkiválóbb előadóival várja közönségét az Altalena Zenei Fesztivál. A kamarazenéé és a szólóhangszereké a főszerep, de a programban néptáncos-népzenés est és zenés beszélgetések is helyet kapnak.
Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.