Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

2020.01.24. 15:40
Ajánlom
Lassan mindenkinek leesik, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.

Vajon mi lett volna, ha Mozart nővére, Maria Anna „Nannerl” épp annyi biztatást kap apjától, Leopoldtól a zeneszerzésre, mint öccse, Wolfgang Amadeus? Vagy ha Fanny Mendelssohnnak van bátorsága fivéréhez, Felixhez hasonlóan szimfóniákat írni? Clara Schumann tudta, hogy nem érvényesülhet zeneszerzőként, ezért zongoraművészi karrierjére koncentrált. A két világháború között alkotó Rebecca Clarke pályáját folytonos önbizalomhiány kísérte, mert mit gondoljon egy nő, aki ha jó zeneművet ír, rögtön meggyanúsítják, hogy férfi az alkotó?

Wolfgang-Amadeus-Mozart-Maria-Anna-oil-parents-155748.jpg

A Mozart-család: Nannerl, Wolfgang és Leopold

A 21. századra a zene már nem a férfiak kiváltsága, igaz, a szakma legrangosabb és legkomolyabb presztízsű pozícióit többnyire férfiak töltik be. De hogy miként lehet a nők helyzetét kutatni a zeneiparban, az sokrétű kérdés. Ezért kerestem meg Barna Emíliát, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusát, aki szociológusként az elmúlt években a témában kutatott, és az elmúlt hetekben zajló Átlátszó Hang fesztivál és a MusicaFemina közös konferenciájának létrehozásában is dolgozott.

KomMedia_Barna_Emilia-164938.jpg

Barna Emília (Fotó/Forrás: BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék)

„Több okból sem egyszerű a kérdésre a válasz. Egyrészt vannak eltérések műfajok, zenei világok között, tehát nem mindegy, hogy a jazz színtérről, a mainstream popról, az underground színterekről vagy a klasszikus zenei világról beszélünk” – hangsúlyozza a kutató, és hozzáteszi: megváltoztak az eszközeink, amikkel a zene nyilvánosság elé kerülhet. „Az otthoni hangrögzítés lehetősége, a felvételek csináld-magad elkészítését és terjesztését lehetővé tevő digitális és online eszközök például teremtettek új lehetőségeket, de ezek korlátozottak, hiszen a meglévő gyakorlatok lassan változnak.”

A nők könnyebben érvényesülnek a kevésbé konzervatív műfajokban. A klasszikus zene például hagyománytisztelő terület, a változás pedig lassú. A Bachtrack felmérése szerint hat évvel ezelőtt egyetlen nő kapott helyet a legkelendőbb karmesterek listáján, tavaly pedig már nyolc. De hát ez sem túl sok.

palyabea3-144823.jpg

Palya Bea (Fotó/Forrás: Emmer László)

Nem meglepők, mégis mellbevágók az Artisjus kimutatásai, amelyekből kiderül, hogy a könnyűzenében is csak az elmúlt egy-két évtizedben kezdődött meg az a változás, hogy a nők zeneszerzőként színre léphetnek. Palya Bea nem igazán talált ehhez hazai példaképet – külföldit már igen, mégpedig Joni Mitchellt –, és először nehéz volt neki érvényesülni a sok férfi között. Fontosak a női példaképek (erről beszélt Varga Judit zeneszerző is egy interjúban), és jó, hogy felfelé görbül a grafikon, de ez nem mutat meg mindent – figyelmeztet Barna Emília.

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Kapcsolódó

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.

„Amiről ezek az arányszámok nem adnak információt, az a zenészek munkakörülményei, illetve jólléte. Engem kutatóként inkább ez érdekel –

az érvényesülés útjainak nyitottsága a nők és a férfiak számára, a munka, a feladatok látható és láthatatlan megosztása, a viselt terhek aránya és a presztízs megoszlása.”

Ezt egyéni és csoportos interjúkkal lehet elsősorban kutatni. „Hatalmas életmódbeli, létbiztonságbeli különbségek, mondhatni szakadék van egy szűk zenészelit és a zenésztársadalom többsége között” – mondja. „Az utóbbi jellemzően sok lábon állva, sok esetben a család, partner, szülők erőforrásai által megtámogatva, projektről projektre, bizonytalanságban él, különösen, hogyha nem akarja megkötni azt a kompromisszumot, hogy a zenélés csak hobbi maradjon egy biztosabb állás mellett.”

Ahogy a mindennapi életben, úgy a zenében is jellemző, hogy a nők ún. „láthatatlan munkát” végeznek. Láthatatlan munka a háztartásvezetés, a gyereknevelés, de az lehet a titkárnői, asszisztensi vagy épp a tanári munka is. A zeneiparban is van ilyen. „Sok nőt találunk művészeti menedzser szerepben, ami kicsit hasonlít egy háztartás vezetéséhez. De ha egy vegyes összetételű zenekart nézünk, sokszor ott is az a helyzet, hogy a szervezéshez, az ügyek kézben és észben tartásához kapcsolódó láthatatlan feladatokat is sok esetben a női zenekartagok végzik.”

Mit lehet tenni?

Az utóbbi években több olyan törekvésről is olvastunk (s most engedtessék meg, hogy a komolyzenei színtérre fókuszáljunk), amelyek elősegítenék a nők helyzetének javulását a zenében. A lemaradás jelentős. A Magyar Állami Operaháznak sosem volt még női zeneigazgatója, ahogy a magyar szimfonikus zenekarok élén sem igen áll nő, de a tőlünk eggyel nyugatabbra lévő Bécsi Állami Operaház is csak a tavalyi év végén mutatott be először nő által komponált felnőtteknek szóló operát (Olga Neuwirth Orlando című darabját). A progesszív szellemű BBC Proms fesztiválon tavaly az elhangzott művek játékidejének mindössze 6%-át komponálta nő, igaz, 2022-re azt ígérik, hogy 50%-ban nőktől fognak rendelni frissen műveket.

Barna jó kezdeményezésnek tartja az ilyen példákat, de megjegyzi: „Mindemellett én ezeket a kvótás célkitűzéseket, ha jóhiszemű akarok lenni, az egyenlőtlenség problémájára való figyelemfelhívó akcióknak tekintem, ha egy kicsit kritikusabb vagyok, akkor pedig jó marketingfogásnak.” Szerinte a nők támogatásába már csak az ügy divatos jellege miatt is érdemes beleállni, de

a klasszikus zene világa ettől még nem lesz kevésbé elitista.

(Lábjegyzet annak, akit érdekel: ezt a kérdést járja körül Anna Bull tavaly megjelent könyve, a Class, Control, and Classical Music, amely azt vizsgálja, miért a fehér felső középosztály szórakozása a klasszikus zene, illetve Christina Scharff 2017-es könyve, a Gender, Subjectivity, and Cultural Work: The Classical Music Profession. De ha a paradigmaváltó muzikológiai kötetet keressük, Susan McClary 1991-es Feminine Endings című tanulmánykötetéig kell visszanyúlnunk, amely a klasszikus zenei műformák és témák, illetve a gender viszonyát tárja fel.)

Mirga Gražinytė-Tyla, egy fiatal, feltörekvő női karmester

Mirga Gražinytė-Tyla, egy fiatal, feltörekvő női karmester (Fotó/Forrás: lrytas.lt)

Barna szerint az igazi, hosszú távon is működő megoldás a megfelelő intézményrendszer létrehozása:

„alulról, organikusan építkező feminista szemléletű zenei színterek, fesztiválok, hálózatok” szükségesek

a kvótaalapú kezdeményezések mellett. Ilyen volt most a Ladyfest Budapest.

Csak egy biztos: a változás

Remélhetőleg egyre több hasonló törekvéssel találkozunk majd, és a nagyképet nézve úgy tűnik, a változás mindenképpen bekövetkezik, csak kérdés, milyen gyorsan. Addig még bizonyára sokszor elő fog fordulni, hogy a technikus a legjobb segítő szándékkal kiveszi a gitárt a női előadó kezéből, hogy behangolja helyette, és még tartja magát a vélekedés, hogy a nők kevésbé érthetnek a technológiához. „Az ilyen szituációk tulajdonképpen a folyamatos megkérdőjelezéssel egyenlők, amit a nők bizonytalanságként, félelemként tesznek belsővé” – mondja Barna Emília. Szerinte ezen női workshopokkal lehet segíteni, ahol nők tanítanak nőket, férfiak közvetítése és validálása nélkül. De ugyanilyen makacs képzet a zsenikultusz, amelynek középpontjában a férfi áll, akinek legfeljebb a segítője, múzsája lehet a nő. A zeneszerzés az egyik legnehezebb bástya, ahová a nők betörhetnek. Pedig egyre több a női zeneszerző a kánonban: Sofia Gubaidulina és Judith Weir neveit a 20. századi zene legnagyobb mesterei között kell említenünk, Jennifer Higdon, Reena Esmail, Ellen Reid, Caroline Shaw, Julia Wolfe és Varga Judit pedig most építik az életművüket.

CarolineShaw602-creditKaitMoreno2017-143426.jpg

Caroline Shaw (Fotó/Forrás: Kait Moreno)

A nők emancipációja a zenében az, aminek látszik: hatalmi kérdés. Pedig alapvetően nem kellene többről szólnia, mint arról:

ha nem engedjük a nőket alkotni, remekművektől fosztjuk meg a kultúránkat.

Visszatérnék az első kérdéshez: mi lett volna, ha Nannerl is éppoly szabadon komponál, mint Wolfgang Amadeus? Lehet, hogy lenne még néhány olyan remekmű a repertoárunkban, amely felér a Figaróhoz vagy a Varázsfuvolához. Mert az egyre nyilvánvalóbb, hogy a zenéhez a nők kicsit sem értenek kevésbé.

Miért olyan ritkák a női karmesterek?

Kapcsolódó

Miért olyan ritkák a női karmesterek?

Szinte szenzációként hatott a múlt héten, hogy az I. Nemzetközi Doráti Antal Karmesterversenyre a mintegy száz férfi versenyző mellett tizenkilenc nő is jelentkezett. Az Olasz Kultúrintézetben rendezett megmérettetés november 28-án ért véget, és végül egyik hölgy sem ért el helyezést. De miért is ekkora hír az, hogy egy karmesterversenyen nők is indulnak?

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Fiatal lengyel ugrik be a koronavírus miatt Olaszországban ragadt zongoraművész helyett

Piotr Pawlak nyitja meg a március 1-én induló Chopin Fesztivált az Óbudai Társaskörben, miután Alberto Nosé a koronavírus-járvány olaszországi terjedése miatt nem tud eljönni Budapestre.
Klasszikus ajánló

A Ránki-család koncertjével várja fiatalok jelentkezését a kőszegi Altalena Nyári Akadémia

Augusztus elején rendezik meg Kőszegen a BMFest Altalena Nyári Akadémiáját, amelyre 14-32 év közötti fiatal zenészek jelentkezését várják. Vendégei között a Ránki-család, Fejérvári Zoltán, Bősze Ádám, a Berecz-család és Dukay Barnabás.
Klasszikus ajánló

Országos programot indít az ifjúsági kóruséneklésért a KÓTA

Országos programsorozat indult Hangról hangra... az ifjúsági kóruséneklésért címmel az idén 50 éves Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) szervezésében.
Klasszikus ajánló

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Klasszikus ajánló

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.