Klasszikus

Egy orosz, aki zenét álmodott Seherezádé történeteihez

2019.03.18. 14:50
Ajánlom
175 éve született Rimszkij-Korszakov, akinek ma szinte csak egyetlen művét ismerjük, a négytételes Seherezádét. Pedig írt mást is, és egy egész generáció tanára volt.

A_fiatal_Rimszkij-Korszakov-093206.jpg

A fiatal Rimszkij-Korszakov

A novgorodi kormányzóságban fekvő Tyihvin városkában látta meg a napvilágot egy zeneszerető családban. Hatévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen már komponált. Apja tengerésztisztnek szánta, ezért beiratkozott a szentpétervári kadétiskolába, de közben zeneileg is képezte magát. Megismerkedett Rossini, Beethoven, Mozart, Mendelssohn darabjaival, a legmélyebb benyomást Glinka operái, az Ivan Szuszanyin, valamint a Ruszlán és Ludmilla tették rá. Közeli barátja és mentora Milij Balakirev lett, ő mutatta be Cézár Kjuinak és Mogyeszt Muszorgszkijnak, a társaság később Alekszandr Borogyin csatlakozásával Ötök néven lett ismert, egy orosz zenekritikus a „hatalmasok kis csapatának” nevezte őket. A csoport elvetette Wagnert és az olasz ízlést, inkább az orosz nemzeti témákat helyezte előtérbe.

A kadét Rimszkij-Korszakov tizennyolc évesen egy orosz katonai klipper fedélzetén két és fél évig tartó föld körüli útra indult, ekkor szerzett élményei ihlették később egzotikus témaválasztású, különleges hangszerelésű műveit. A hajón született az első orosz szimfónia, amelynek 1865-ös szentpétervári bemutatóján Balakirev vezényelt. Alig volt huszonhét éves, amikor 1871-ben kinevezték a szentpétervári konzervatórium hangszerelés- és zeneszerzés tanárának (elméleti hiányosságait titokban pótolta), az intézményben több mint két és fél évtizedig oktatott.

rimsky-093304.jpg

Nyikolaj Rimszkij-Korszakov

1872-ben feleségül vette Nagyezsda Purgold zongoraművészt, akitől később hét gyermeke született. Egy év múlva a flottazenekarok felügyelője, majd a szentpétervári Ingyenes Zeneiskola igazgatója lett. 1886-tól az orosz szimfonikus koncerteket szervezte, így nagy része volt abban, hogy az 1889-es párizsi világkiállításon orosz szerzők műveit mutatták be. Az 1905-ös forradalom után rövid időre elbocsátották tanári állásából, mert a sztrájkoló diákok védelmére kelt, s nyílt levélben tiltakozott a cári rendőrség önkénye ellen.

A rangot egyébként sem tisztelte különösebben: egy anekdota szerint amikor a meglehetősen testes komponistát bemutatták a cárnak, az tréfásan megjegyezte: úgy látszik, jól megy a zenészeimnek. Mire Rimszkij-Korszakov azt felelte: Felséged valószínűleg azon lepődött meg, hogy lehet valaki ilyen kövér egy konzervatóriumi tanári fizetésből?

1867-ben írta Szadko című zenekari fantáziáját, az első orosz szimfonikus költeményt (zenei motívumait későbbi azonos című operájában is felhasználta). A mű egyike a zeneszerző korai programzenei próbálkozásainak, amelyben az európai – főleg Berlioz és Liszt Ferenc – hagyományait követte, s abban is az első, hogy témájáért a mese világába nyúlt. II. szimfóniáját (Antar) szintén keleti mese ihlette, az 1872-ben irodalmi alapon született, A pszkovi lány című operája Rettegett Iván korában játszódik, s sok rokonságot mutat Muszorgszkij Borisz Godunov című operájával, mindkettő igazi főszereplője az orosz nép.

Számos műve született orosz hősi énekek, mesék és mondák nyomán (Mese Szaltán cárról, Szadko, Legenda a láthatatlan Kityezs városáról és Fevronyija szűzleányról), de megigézte a kelet világa is, így született az Ezeregyéjszaka meséire íródott Seherezádé című szimfonikus szvit. A népdalok hatását mutatta a Gogol meséje nyomán komponált Májusi éj, Osztrovszkij műve alapján született Hópelyhecske című operája, a Nagy orosz húsvét - nyitány liturgikus témájú. Tizenöt operája közül az utolsó, a Puskin ihlette Az Aranykakas a cári önkényuralom kíméletlen szatírája. Egyes operáinak betétei – mint A dongó című virtuóz hegedűdarab a Mese Szaltán cárról, a Hindu dal a Szadko című operából – ma is gyakran csendülnek fel a koncerttermekben.

Más szerzők műveinek hangszerelésével is foglalkozott, néhányat pedig szerzőjük halála után ő fejezett be (Kjui: Willaim Ratcliff, Dargomizsszkij: Kővendég, Muszorgszkij: Hovanscsina, Borogyin: Igor herceg), sokan meg is vádolták, hogy túlságosan is átdolgozta az eredeti alkotásokat. Közvetett módon neki köszönhető a táncművészetet forradalmasító Orosz Balett létrejötte is: tehetségtelennek nevezte Szergej Gyagilevet, akinek zenei álmai így összetörtek, s bánatában a művészetek körüli szervezésbe vetette magát.

Rimszkij-Korszakov műveire a kiváló hangszerelés, a romantikus álmodozás, az érzelmi gazdagság jellemző. Az Ötök zenei tagjai közül ő a „legnyugatosabb”, a romantika mellett az európai újításokat is befogadta, egyben hidat teremtett Glinka és a modernizmus között. Tanítványai között tudhatta többek közt Szergej Prokofjevet és Igor Sztravinszkijt is.

1908. június 21-én halt meg Ljubenszkben szívroham következtében, sírja Borogyin, Glinka és Muszorgszkij végső nyughelyének közelében található a szentpétervári Tyihvin temetőben. 1944 óta nevét viseli a szentpétervári konzervatórium, születése századik évfordulóján szülővárosában múzeuma, 1971-ben Leningrádban lakásmúzeuma nyílt. Zenéje a többi közt felhangzik A simlis és a szende, a Reklámőrültek és A Simpson család című tévésorozatokban, továbbá olyan mozifilmekben, mint A rádió aranykora, Az asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén vagy az Életrevalók.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

A Seherezádé afrikai ritmusban még egzotikusabb – ráadásul csodálatos helyen szólal meg

Kapcsolódó

A Seherezádé afrikai ritmusban még egzotikusabb – ráadásul csodálatos helyen szólal meg

Cape Verde egy kis szigetország Afrika partjainál, a zenéjük pedig a rendkívül izgalmas "morna". Ebben a stílusban dolgozta fel Joachim Horsley Rimszkij-Korszakov Seherezádéját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Jazz/World

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.
Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Vizuál

Online premieren mutatják be a frissen felújított Habfürdőt

Kovásznai György születésének 87. évfordulóján a Nemzeti Filmintézet-Filmarchívum Igazgatósága videomegosztó csatornáján két alkalommal, május 15-én és 16-án este 7 órakor bemutatja a legendás animációs film restaurált változatát. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.