Klasszikus

Egy Poe-novella zeneszerzője

2009.03.28. 00:00
Ajánlom
Carl Gottlieb Reissiger neve valószínűleg kevésbé cseng ismerősen a ma emberének. Pedig a német zeneszerző rendkívüli népszerűségnek örvendett a maga korában – annyira, hogy egyik alkotása az 1830-as években keletkezett, Az Usher-ház bukása című Poe-novella főhősének volt kedvenc muzsikája. A Hungarotonnál hamarosan megjelenő lemezen Déri György csellóművész és triója bizonyítja be: az amerikai író-költőnek zeneileg sem volt rossz ízlése.

Déri György

- Mit kell tudni Reissigerről?

- Német romantikus zeneszerző volt, aki Bach után jó száz évvel került ki a lipcsei Tamás-templom iskolájából, majd később – Beethovenhez hasonlóan – Salieri tanítványa lett Bécsben. Miután két éven át a drezdai operaház zeneigazgatójaként működött, harmincegy évig – haláláig – Carl Maria von Weber utóda lett a drezdai udvar zeneigazgatói posztján. A maga idejében rendkívül népszerű zeneszerző volt, aki – ha közvetetten is – még Edgar Allan Poe egyik novellájában is szerepel: Az Usher-ház bukása című írás főhősének az ő szerzeménye a kedvenc muzsikája. Jó barátság fűzte Richard Wagnerhez is, akinek Rienzi című operáját ő vezényelte az ősbemutatón. Karmesteri tevékenysége mellett intenzíven komponált is: kamaraművek, dalok, zenekari alkotások kerültek ki a tolla alól – egyszóval minden, amit egy udvari zeneszerzőtől elvártak. Nagyszabású kompozíciói közül kilenc operája, kilenc latin nyelvű miséje és egy oratóriuma maradt fenn.

- Mit hallhatunk a hamarosan megjelenő albumon?

- Reissiger gazdag trióterméséből kettőt rögzítettünk. Mindegyik vérbő, romantikus, négytételes mű virtuóz zongoraszólammal, amit a korabeli szokások szerint maga a zeneszerző játszhatott. Felismerhető bennük számos kortárs hatása Beethoventől, Schuberten keresztül egészen Johann Straussig. Nagyon hálás játszanivalók; azt hiszem, a közönség szeretni fogja ezeket a – talán nem túlzás – méltatlanul elfeledett darabokat.

- Hogyan találtak rá ezekre a művekre?

- Sokat kutatunk – általában olyan darabok után, amelyek még ismeretlenek a nagyközönség számára. Ezt a két zongoratriót én találtam meg a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola könyvtárában, amely jogutódja és egyben örököse a – még Reissiger életében alapított – Nemzeti Zenede könyvtárának. Itt számos, ma már ismeretlen vagy kevésbé ismert darab kottája is megtalálható.


Carl Gottlieb Reissiger

- Kik a partnerei a felvételen?

- Winkler Orsolya hegedűművész és Nagy Ervin zongoraművész – velük alkotjuk az Art Nouveau elnevezésű triót, amellyel Magyarországon többször eljátszottuk ezeket a darabokat, sőt egyik brüsszeli műsorunkban is szerepelt Reissiger-trió.

- Mik a terveik?

- Mindenekelőtt szeretnénk folytatni a Reissiger-sorozatot. Ez részben attól függ, hogy mennyire lesz az első lemez sikeres. Ezenkívül Reissigernek nemcsak triói vannak, hanem zongoranégyesei is, amelyeket a világon még senki nem vett lemezre. Más szerzőt egyelőre nem szeretnék említeni, nehogy valaki "véletlenül" felfedezze magának, milyen remek, eddig be nem járt területeket rejt a trióirodalom.

- Legalább egy tucat olyan lemez jelent meg a Hungarotonnál, amelynek ön is közreműködője. Néhány éve azonban egy kortárs alkotásokat tartalmazó szólólemezzel hívta fel magára a figyelmet.

- Az album 2005-ben jelent meg. Érdekessége, hogy kizárólag szólócsellóra írt művek szerepelnek rajta, közülük többet az én felkérésemre komponált a szerző. Rangos a névsor: Kurtág, Ligeti, Eötvös Péter, Vajda János, Rózsa Miklós, Tihanyi László…

- A cselló hangja nem ismeretlen a laikus számára. Meleg, szinte beszélni képes hangszíne filmzenékben is jelentősen hozzájárul történet nézőre tett hatásához. Hogyan látja a cselló és irodalma helyzetét?

- A cselló nagykorúvá válása a 19. század második felére esik – a nagy, iskolateremtő személyiségeknek, például Popper Dávidnak köszönhetően lett az addig szinte egyeduralkodó hegedű egyenrangú társa. Az igazi emancipációt a 20. század hozta meg. Főleg a második fele, amikor többek között Msztyiszlav Rosztropovics felülmúlhatatlan művészete zeneszerzők sorát ihlette alkotásra. A cselló – vagy más néven gordonka – ma már nem számít elhanyagoltnak, az oktatásba és a koncertrepertoárba azonban nehezen találnak utat azok az alkotások, amelyek a 20. század második felében születtek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt.
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Vizuál

A világ legszebb mozijai között a Puskin

A Los Angeles-i Cinemarama és a római Dei Piccoli mellett a budapesti Puskin mozi is szerepel Timeout ötvenes listáján - írja a Telex.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Klasszikus ajánló

Csajkovszkij legnépszerűbb zongoraversenyével lép fel Farkas Gábor

Farkas Gábor zongoraművész közreműködésével ad online hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Nánási Henrik vezényletével csütörtökön a Zeneakadémiáról.
Klasszikus online közvetítés

Feledkezzünk bele a klasszikus zene dallamaiba!

A Filharmónia Magyarország novemberben nyitotta meg virtuális koncerttermét, így a vírushelyzethez alkalmazkodva folytatják missziójukat és népszerűsítik a klasszikus zenét. Az élő közvetítések a Filharmónia közösségi oldalain követhetőek. Márciusban közel húsz koncerten hallhatja a közönség hazánk legkiválóbb zenekarait, művészeit.
Klasszikus hír

Az Emmi szerint pártpolitikai csatározás a 100 Tagú Cigányzenekar költözési ügye

Kásler Miklós pártpolitikai csatározásnak nevezte, hogy a 100 Tagú Cigányzenekarnak költöznie kell a VII. kerületből, a VII. kerületi vezetés viszont állítja, hogy találtak helyet a zenekarnak.