Klasszikus

Egy próba-egy koncert

2008.08.14. 00:00
Ajánlom
Az Orfeo Zenekar Eszterházán, a Kastélykoncertek keretében rendezett Haydn-szimfóniasorozata augusztus közepén a „párizsi” szimfóniákhoz érkezik. Ennek apropóján kérdeztük Vashegyi Györgyöt a sorozat eredeti ötletéről, a helyszín sajátosságairól és a kompozíciókkal való összefüggéseiről.

Vashegyi György

Fidelio Súgó: Kimondottan terjedelmes múltra tekint már vissza a Haydn-szimfóniák sorozata. Lassan a végére is értek, igaz?

Vashegyi György: Azért még akad mit előadni, de valóban sok szimfóniát műsorra tűztünk már, hetvennyolcat. A sorozat mostani formájában 2002-ben indult, akkor jutott Strém Kálmán eszébe, hogy biztos pontot jelenthetne a koncertlátogatóknak, ha minden hétvégén, péntektől vasárnapig lenne hangverseny a kastélyban. Ami minket illet, azt tűztük ki célul, hogy eljátsszuk Haydn összes Eszterházán írt szimfóniáját. 2009-ben ezt teljesíteni is fogjuk.

FS: A többivel mi lesz?

VGy: Reményeink szerint azok is sorra kerülnek, csak nem itt. Az itt született darabokat viszont az eredeti megszólaláshoz hűen igyekszünk előadni, olyan kis együttessel, amilyen Haydnnak a kastélyban rendelkezésére állt. A „párizsi” szimfóniákat is kis apparátussal játsszuk, noha a francia megrendelők jóval nagyobb zenekarral számolhattak. De Haydn az itteni viszonyokra komponálta ezeket a darabokat is, itt próbálta ki őket, ezért tartjuk magunkat a helyi korlátozásokhoz, amelyek meglepően szigorúak. Azt persze nem tudjuk, hogy pontosan melyik teremben adták elő a szimfóniákat, de jó esélyünk van rá, hogy játszottak a díszteremben is, ahol mi rendezzük a koncertjeinket.

FS: A szabadkőműves megrendelés bármilyen formában nyomott hagyott a műveken?

VGy: Nem, számomra legalábbis egyáltalán nem érzékelhető. Mozart szabadkőműves felkérésre készült műveiben sokkal több utalás van, mint ezekben a darabokban. A hat kompozíció kétségkívül egy egységet alkot, de semmi több.

FS: Az 1770-es években a herceg érdeklődése egyre inkább az újonnan felépült operaház és az operajátszás felé fordult. Ez nyilván több szellemi szabadságot hagyott Haydnnak a hangszeres kompozíciók terén, ha az időbeosztásának nem is kedvezett. A „párizsi” szimfóniákon mennyire érződik a változás?

VGy: Az operajátszás nagyüzemi lendülete valóban erősen rányomta a bélyegét a hetvenes évek szimfóniáira. Jó néhány olyan darab akad, ami szinte csak a helyi körülmények alapos ismerete révén értelmezhető, mint a no. 60-as C-dúr szimfónia, az Il distratto, ami tele van szándékos ügyetlenségekkel, viccekkel, ordító kvintpárhuzammal. Ezekkel Haydn alighanem egy épp akkoriban bemutatott olasz opera szerzőjének felkészültségét figurázta ki. Az abban az időben készült művek túlnyomó többsége használati zene, sok olyan utalással, amit csak a komponista szűk környezete értett igazán. A „párizsi” szimfóniák ezeknél azért távolságtartóbbak, reprezentatívabbak, és feltűnően sok előadási utasítást tartalmaznak, legalábbis a többi Haydn-kompozícióhoz képest. Végtére is idegenek kezébe kellett adni, akiket Haydn levélben meg is kért, hogy előadás előtt legalább egyszer próbálják el a darabokat, hogy tisztába jöjjenek a nehézségeikkel.

FS: A mostani viszonyok alapján furcsának tűnik, hogy akkoriban nem feltétlenül volt szokás próbálni, bár, persze, az akkori zenészeknek nem kellett különböző stíluskorszakok követelményeiben jártasnak lenniük. Mégis mennyire valóságos az egy próba-egy koncert gyakorlata?

VGy: Abszolút valóságos. Mi is érezzük, ahogy egyre több Haydn-művet adunk elő, mennyire bele lehet jönni a kotta értelmezésébe, mennyire bele tudjuk játszani magunkat ebbe a stílusba. Egyébként is, Haydn zenekara a jelek szerint tökéletes együttes volt olyan zenészekkel, mint Kraft és Tomasini, akiket még Stockholmba is el akartak csábítani. Az egyes ünnepségek fennmaradt műsoraiból is látszik, milyen fantasztikus állóképességgel és magabiztos technikai tudással rendelkeztek. Elég egy pillantást vetni például a Mária Terézia látogatását övező ünnepségekre, amikor egymás után kellett bemutatni egy operát (L’infedeltà delusa), egy báboperát (Philemon und Baucis) és este még egy szimfóniát is, ráadásul kényes kürtállásokkal, amelyek még az uralkodónő nem túlságosan kifinomult hallását is bántották volna, ha félresikerülnek, de Haydn zenekarában ilyesmi nemigen fordult elő. És ami azt illeti, semmi okunk nincs feltételezni, hogy a párizsiak ne boldogultak volna a nekik írt szimfóniákkal, ha valóban tartottak egy próbát a koncert előtt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Plusz

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.