Klasszikus

"Egy régizenével foglalkozó muzsikusnak nem dogmatikusnak, hanem tájékozottnak kell lennie"

2012.06.11. 07:00
Ajánlom
Huszonhét év után az új fényben pompázó fertődi Esterházy-kastélyba költöznek a Régi Zenei Napok. Az idei fesztiválról Komlós Katalin zenetörténész-fortepianistát kérdeztük, aki a rendezvény létrejöttéhez támogatóként is hozzájárult.

- Korán közel került a régizenei mozgalomhoz, ugyanakkor sohasem foglalkozott kizárólag a historikus előadói gyakorlattal. Hogyan lehetséges ez? 

- Elsősorban zenetörténésznek és tanárnak tartom magam. A zenetörténet sokrétű korstílusai és műfajai között a régizenét is nagyon szeretem, de ez korántsem jelent kizárólagosságot. A historikus előadásmódhoz a '70-es évek második felében kerültem közelebb - ma már a zene- és interpretációtörténet tanulmányozza azokat az időket! (nevet). Amerikai tartózkodásom alatt, az Egyesült Államokban találtam rá egy fortepiano kurzusra és ott Malcolm Bilsonra. Bilson a régizene mozgalom első generációs úttörői közé tartozik, bár ő csak a hatvanas évek végén kezdett foglalkozni a fortepianóval. Elsősorban az nyűgözött le benne, hogy sohasem vallotta magát ortodox régizenésznek, ugyanúgy tanított Webern-variációkat vagy Bartókot. Mint minden nagy tanárnak, neki is az volt az elve, hogy nem akart soha semmit ráerőltetni a növendékeire. Persze Bilson nagyon is határozott elképzelésekkel és kitűnő zenei ízléssel rendelkezik, ám csak utakat és alternatívákat mutat, és enged mindenkit a saját módján zenélni. A régizenei kötődésem tehát igazán nem itthon indult - Magyarországon az általam nagyra tartott Czidra László kezdeményezéseitől eltekintve akkor jószerivel még semmi sem volt. A nyolcvanas évek elején három évre újra Amerikába mentem, doktori tanulmányokat folytatni, és amikor másodszor jöttem haza 1983-ban, csatlakoztam az akkor kibontakozó magyarországi kezdeményezésekhez. A Régi Zenei Napok 1985-ben indult, és hamar a régizene művelésének jelentős fórumává vált.

- Mennyire volt nehéz akkoriban kijutni a Cornell Egyetemre? (Komlós Katalin részletes életrajzáért kattinton erre a linkre!)

- El se tudom mesélni mennyi küzdelmembe került. 1980 táján iszonytatóan nehéz volt a külföldi ösztöndíjat elfogadtatni, még akkor is, ha azt szigorú felvételit követően már megkaptam, és egy fillérjébe sem került a magyar államnak. Akkoriban ez egyszerűen nem volt megszokott

- És miért pont a fortepianót választotta?

- Bilson inspirációjáról már beszéltünk. De nem is elsősorban a hangszer a lényeg, hanem a rá írt zenék. Haydn, Mozart, és kortársaik billentyűs zenéje ezen a hangszeren szólal meg a legtermészetesebben. A fortepiano érzékeny hangszer, épp mint egy Mozart-darab.

- A fortepianón nemcsak játszik, hanem rendszeresen publikál is róla. Az elméleti háttér és a kutatómunka miképp hasznosítható a hangszerjátékban?

- Az elmélet és a gyakorlat ebben a szakmában számos szálon szorosan összekapcsolódik. Nem tudnám megmondani, a hangszeres zenélés segíti jobban a tudományos munkát, vagy fordítva. A gyakorlati megtapasztalás mindenképpen nagyon fontos. Akkor érti meg az ember, hogy ezt vagy azt az előadói utasítást miért hangsúlyozzák a korabeli források: azért, mert attól szebb és kifejezőbb lesz a megszólaltatás. Ha csak pedánsan "végrehajtjuk" az utasításokat, abból még nem lesz zene.

- Egykori mestere, Malcolm Bilson rendszeresen visszatérő vendége a Filharmónia Budapest által rendezett Régi Zenei Napoknak, idén azonban nem szerepel a neve a fellépők illetve professzorok között.

- Ennek igen egyszerű az oka: minden évben nem lehet fortepiano kurzus, helyette idén csembaló lesz, amit Nicholas Parle kitűnő csembalóművész fog tartani.

- A legtöbb rangos régizenei fesztivált külföldön is a fertődihez hasonló, történeti értékű helyszínen rendezik meg. Mint soproni lokálpatrióta, hogyan viszonyul a költözéshez?

- Soproni születésű vagyok és erősen kötődöm a városhoz, így személy szerint egy kicsit bánt, hogy 28. alkalommal nem nálunk rendezik meg a fesztivált. Ugyanakkor az a helyzet állt elő, hogy az önkormányzat egyre kevésbé tudta támogatni a fesztivált, Eszterházán pedig pont most készült el a kastély rekonstrukciójának első üteme, és nagyon szívesen látnak minket.

- Elképzelhetőnek tartja, hogy a fesztivál egyszer visszatérjen Sopronba?

- Ha beválik Eszterháza, miért lenne újra Sopronban?

- A fesztivál anyagi gondjait pedig az Ön nagylelkű felajánlása oldotta meg...

- Sajnos a pályázatokon elnyert összegek kevésnek bizonyultak. Mivel szinte minden szerkesztőbizottsági ülésünk - a fesztivál szakmai színvonaláért felelő bizottság tagja többek között Vashegyi György és Széll Rita is - arról szólt, hogy miképp szerezzünk pénzt a lebonyolításhoz, úgy gondoltam, hogy ebben a szorult helyzetben segítek. 

- A Régi Zenei Napok melyik idei koncertjét várja legjobban?

- Még soha nem hallottam élőben Nicholas Parle csembalójátékát. A világhírű művész első alkalommal lép fel Magyarországon, és különösen nagy örömünkre szolgál, hogy mesterkurzust is fog tartani. Nancy Argenta koncertje is izgalmasnak ígérkezik: Purcelltől a 20.századig terjedő műsorral készül - ez is mutat egyfajta nyitást, jelzi, hogy nem zárkózunk be teljesen a régizenei repertoárba. Külön érdeklődésre tart számot továbbá a Pro Arte rézfúvós kamaraegyüttes, akik először lépnek fel nálunk, és a Capella Savaria koncertje, akik Bach mind a hat Brandenburgi versenyét eljátsszák. Vashegyi György együttesei Händel Messiását hozzák el, az A.N.S. Chorus nyitó hangversenyére pedig Raffaello híres Esterházy Madonnájának jelenlétében kerül sor a Múzeumok Éjszakáján.

- A Régi Zenei Napokon az esti koncertek mellett a mesterkurzusok is fontosak. Milyen potenciált lát a Régi Zenei Napokra látogató fiatalokban?

- Az aktív kurzusrészvétel már egy ideje a Zeneakadémián kredittel járó tanegységként is elszámolható, így szép számmal látogatnak hallgatók; sőt, konzisok is. Ez a pálya szempontjából sem közömbös: egy-egy neves mester kurzusának abszolválása jól mutat a zenei önéletrajzban. De sok külföldi résztvevő is érkezik a fesztiválra. Az általános tapasztalatom az, hogy a fiatalabb generációk már természetes és legitim megközelítésként tekintenek a régizenére. Ez a fajta előadásmód már gyökeret vert itthon, amit a Zeneakadémián idén elindult Régizenei Tanszék is jelez. Az a tudás, amit a hallgatóknak át szeretnénk adni, ugyanakkor nem korlátozódhat csupán a historikus hangszerekre, hanem a zenei gondolkodás és ízlés fejlesztésére koncentrál. Egy régizenével foglalkozó muzsikusnak ugyanis nem dogmatikusnak, hanem tájékozottnak kell lennie. Ezt szeretné a Régi Zenei Napok is elérni. A hallgatók között szép számmal bukkannak fel ígéretes tehetségek: a fesztivál utolsó napján tartott zárókoncertek mindig élményszámba mennek!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Színház

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.
Könyv

Előkerültek Saint-Exupéry rajzolt vázlatai a kis hercegről

Rábukkantak Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényéhez, A kis herceghez készült rajzok vázlataira egy ódon házban a svájci Winterthurban.
Vizuál

Nézze meg Tasnádi István új filmjét otthon!

Reinkarnációval foglalkozó cégről és klienseiről készített filmet az Aranyélet írója. Tasnádi István második rendezését augusztus 29-én vetíti a Duna TV.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.