Klasszikus

Egy teológus Kodály nyomában

2014.07.01. 08:15
Ajánlom
Huszonöt éve, 1989. július 1-jén halt meg Rajeczky Benjamin Erkel Ferenc-díjas, posztumusz Kossuth-díjas zenetörténész, népzenekutató, római katolikus pap. MAGAZIN

1901. november 11-én született Egerben, ahol gyermekkorát is töltötte - akkor még Ferenc néven. Apja a városi szeszgyár gépésze volt. Rajeczky elmondása szerint kisgyermekkorában elragadtatással figyelte az utcákon végigvonuló katonazenekar fúvósainak zenélését. A hatodik osztály elvégzése után Zircre került, ahol novícius (szerzetesjelölt) lett. 1917-ben belépett a ciszterci rendbe, ekkor a Ferenc helyett a Benjamin rendi nevet kapta. 1920-ban Innsbruckba kérte magát, hogy folytathassa teológiai tanulmányait. A teológia mellett megismerkedett a középkori polifonikus zenével, valamint Perotinus és társai munkásságával is.

Miután 1926-ban megszerezte a teológia doktora címet, visszatért Magyarországra. Szerette volna elmélyíteni zenei ismereteit és zenetörténetből is ledoktorálni, de erre végül nem nyílt lehetősége. Budapesten középiskolai tanár lett a ciszteri Szent Imre Gimnáziumban, egészen a második világháború végéig. Hittant és ének-zenét oktatott.  1932-től rendszeresen bejárt a Zeneakadémiára, ahol Kodály Zoltán zeneszerzésóráit hallgatta, aki később meghívta a Népzenekutató Intézetbe. Közben 1933-ban a Magyar Énekoktatók Országos Egyesületének főtitkára lett. Tanárként a gyakorlatban alkalmazta a Kodály-módszert, amelynek lelkes híve volt. Cikkeivel és tankönyveivel is Kodály elképzeléseit támogatta. 1938-ban jelent meg a Kerényi Györggyel közösen írt Énekes ABC-je, a zenei írás-olvasás első, kodályi szellemben írt tankönyve, amely 1946-ig tizenhárom kiadást ért meg. Az ötvenes évek elején feloszlatták a ciszterci rendet, de Rajeczky ettől függetlenül papi hivatását élete végéig gyakorolta. A II. Vatikáni Zsinatot megelőzve jelentős szerepe volt az előbb kétnyelvű, majd magyar nyelvű liturgia - jelesül a zsolozsmázás, vesperás-éneklés elterjesztésében.

Az 1950-es években több népzenekutató körúton vett részt. 1950-től 1960-ig muzeológus a Néprajzi Múzeum zenei osztályán, majd az MTA Népzenekutató Csoportjának igazgatóhelyettese, 1967-től három éven át megbízott igazgatója - azaz Kodály utóda -, ugyanekkor a Zenetudományi Intézet főmunkatársa lett.  1970-ben ideológiai okokból nyugdíjazták. Tudományos tevékenységét azonban ezután is folytatta. 1974-től visszatért a tanításhoz és a Zeneakadémián oktatott paleográfiát, népzeneelméletet és népzenei bibliográfiát. Nemzetközileg is jelentős tudományos eredményeket ért el a gregorián- és a népzenekutatás területén. Jelentős szerepet játszott a népzene felvételek hanglemez kiadásának előkészítésében is, összeállította a Magyar Népzene című lemezsorozatot, amely a párizsi hanglemezversenyen nagydíjat nyert. Támogatta a gregorián dallamokat éneklő Schola Hungarica kórus megszületését. Tagja volt a Nemzetközi Népzenei Tanácsnak. Munkásságát 1978-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el. Nyolcvanadik és nyolcvanötödik születésnapját  konferenciákkal ünnepelték, a Zeneakadémia pedig a professor emeritus címet adományozott neki. Nem sokkal 1989-ben Pásztón bekövetkezett halála után posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.