Klasszikus

Egy téves legenda: Mozart rekviemjének története

2020.03.01. 16:40
Ajánlom
A zeneszerzők utolsó művei különösen foglalkoztatják az utókort. Ez sokszor csupán szenzációhajhászás, olykor azonban több. Az utolsó művek néha tényleg rendkívüliek. A Figaro magazin újonnan indult zeneismertető rovatának első cikkében Mozart Requiemjéről lesz szó.

Bécs, 1791. Téli este, havazás, nyo­mott hangulat. A Varázsfuvola kom­ponálásába temetkező Mozart kopogtatást hall. Ajtót nyit, majd arca elsápad az ijedtségtől. Egy tal­pig feketébe öltözött, álarcos alak áll előtte, aki halk, fojtott hangon közli vele: egy halotti misét szeretne rendelni tőle. Mozart remegő hangon igent mond, és már ebben a percben érzi, hogy a művet saját temetésére írja. A megrende­lő arcát nem látjuk, de tudjuk, hogy Antonio Salieri, a nagy rivális az.

Bizonyára mindenkinek ismerős ez a jelenet. Miloš Forman világhírű 1984-es filmje, az Amadeus igen ha­tásosan foglalta össze a Requiemet övező valamennyi legendát. De mi igaz mindebből? Nem sok. Kezdjük a hóesésnél: a Requiem megrendelése júliusban tör­tént, úgyhogy ez elég valószínűtlen. És a megbízó? Franz von Walsegg grófnak nem volt sok tehetsége a komponáláshoz, de babérokra azért vágyott. Így hát szakavatott zeneszerzőkkel íratta meg „saját” mű­veit, akik persze nem tudhatták, ki áll a háttérben. Ezért rendelte Mozarttól a Requiemet (ez talán az egyetlen érdeme: nélküle nem született volna meg a mű). A gróf küldönce valószínűleg hétköznapi mó­don öltözködött. És végül: a Requiemnek semmi, de semmi köze nincsen Salierihez.

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

Kapcsolódó

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.

A filmrészlet azonban egyvalamiről mégis sokat el­mond:

magáról a műről, arról a megrázó, tragikus és démoni hangulatról, amely az egész zenei légkört áthatja.

Hogyan jutott el idáig Mozart, akinek zenéje általában a derűt és a harmóniát testesítette meg az utókor szemében? Nos, ezúttal alighanem félreismer­tük Mozartot. Zenéjében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sötét tónust. Kevés a moll műve, de milyenek azok! Talán soha senki nem írt drámaibb, hátborzon­gatóbb zenét annál, mint amellyel a Kőember érkezik a Don Giovanni nagy jelenetében (szintén d-mollban – véletlen-e?). Persze, mondhatnánk harmonikusabb műveket: a Figaro házasságát, a Così fan tuttét és vé­gül a Varázsfuvolát.

Mozart a halálos ágyán

Mozart a halálos ágyán

A Requiemben azonban Mozart ismét olyan szöveget kapott kézhez, amely a halál, a végzet gondolatköréhez kapcsolódik. Ez pedig újból életre hívta zenéjének démoni vonásait.

A mű dramaturgiáját a tételek közötti drámai kontraszt és az ezáltal teremtett feszültség szabja meg. A fájdal­mas nyitótétel után a Kyrie hatalmas fúgájában mint­ha egy másik világba, Bach és Händel birodalmába csöppennénk. Hadd emeljem ki a Confutatist, amely számomra nemcsak Mozart, de az egész zeneirodalom egyik legelképesztőbb tétele. Itt a vadul dübörgő nyi­tóütemek után egyik pillanatról a másikra szólal meg a legéteribb és egyben legpanaszosabb zene.

Mozart csak a Lacrimosáig jutott, amikor is halála megakadályozta a folytatásban. Sohasem fogjuk meg­tudni, hogyan hangozna a teljes Requiem. De ahhoz, amit Mozart ebben a hét tételben elmond, aligha le­hetne bármit hozzátenni.

Az írás a Figaro februári számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.