Klasszikus

Egy új romantikus zongoraverseny

2004.02.21. 00:00
Ajánlom
„Bartók 2. zongoraversenyének megtanulása nem került túl sok időmbe, mindössze két hónap kellett hozzá, míg a Dvořak zongoraversenyhez – amelyben elképesztő technikai nehézségek vannak – két évre volt szükségem” – mondja egy beszélgetésben Szvjatoszlav Richter. E ritkán játszott zongoraversenyt talán épp hírhedt nehézsége miatt kerülik a zongoristák, pedig ha meghallgatnák Pierre-Laurent Aimard-ral ezt a vadonatúj felvételt, nem ijednének meg: az ő keze alatt ez a csodálatos zene egyáltalán nem hat nehéznek. Csak a kottát ne nyissuk ki!

Antonin Dvořak (1841-1904) nem volt zongorista. Bár jól ismerte a hangszert, fiatal korát a prágai operaház zenekarának brácsaszólamában töltötte, kívülről a megtévesztésig hasonlítva egy brácsáshoz, valójában inkább volt az operairodalom éles szemű megfigyelőjének álcájába bújt zeneszerzőtanonc. Bár 1865-től néhány évig megélhetési bűnözésből zongoratanárnak adta ki magát, a szimfonikus zenekar, az opera és a kamarazenélés mindig jobban foglalkoztatta a zongorázásnál. Szívesen kísérte idősebb korában saját dalainak énekeseit vagy kamaradarabjainak szólistáit, de egyedül soha nem ült a pódiumon a zongora magányában.

A hihetetlen tempóban és munkabírással dolgozó Dvořak karrierje lassan indult be. Számos zenekari- és kamaradarabbal és megannyi bukással a háta mögött 1875-ben, 34 éves korában Csehországon kívül szinte ismeretlenként jelentkezik a bécsi állami művészeti kuratórium pályázatára, s a többek között Eduard Hanslick és Johannes Brahms nevével fémjelzett zsűri bőkezű támogatásban részesíti három éven keresztül, de ami ennél is fontosabb, a sors Brahms barátságával, a kiadók üzleti érzéke pedig világhírnévvel ajándékozzák meg. Az 1880-as években rövid idő alatt meghódítja Bécset, Berlint és Londont, Prága már évek óta a lábai előtt hever, s Csehország épp általa jelentős Konzervatóriumának professzori állásából csábítja el a huszonötszörös fizetés ígérete New Yorkba 1892-ben. Az itteni konzervatórium igazgatójaként alapozza meg az észak-amerikai zene helyét Európa zenetörténetében, hogy amikor a konzervatórium elnök asszonyának férje, az amerikai zeneoktatás bőkezű patrónusa cégével csődöt jelent néhány év múlva, s a New York-i zeneoktatásnak egy időre befellegzik, szeretett hazájába végleg hazatérjen.

A 19. század legtekintélyesebb életműve fűződik Dvořakhoz, korának legnépszerűbb, leggazdagabb s egyik legelismertebb szerzőjéhez. Minden műfaj a kisujjában volt a klasszikus vonósnégyestől a modern szimfonikus költeményig, a népi tánczenétől a nagyzenekari szimfóniáig, a vonós-triótól a romantikus nagyoperáig és vissza. Bármely stílusban otthon érezte magát, legyen szó Wagnerről, Brahmsról, Lisztről vagy Brucknerről, zenéjének azonban mégis egyéni íze van, egyesek azt mondják, hogy a szláv jelleg miatt, mások szerint egyszerűen azért, mert jó. Brahms állítólag csodálta és irigyelte melodikus vénáját, s bár Dvořakot szokás nem szeretni – hoch-intellektuel körökben lenézni –, zenéjének hatása és dallamainak fülbemászása ellen védekezni legalább olyan nehéz feladat, mint zongoraversenyét eljátszani.

A 20. századi zene előadójaként ismert Pierre-Laurent Aimard (az ördögi Ligeti-, Messiaen-, Boulez-játékos) és a 17-18. századi zenében otthont teremtő Nikolaus Harnoncourt (a régizene játék apostola) szerencsésen futottak össze elsőként – másfél évvel ezelőtt – a Beethoven-zongoraversenyek, most pedig egy vérbeli romantikus darab, Dvořak g-moll koncertjének (op. 33) világában. Dvořak művének megdöbbentően nehéz zongoraszólama a kortárs zenén edzett Aimard számára gyerekjáték. Hihetetlen könnyedséggel veszi az akadályokat: számára nem okoz gondot, ha a jobb kéz tizenhatodokban vágtató tercmenetei alatt a bal kéz három oktávot bejáró triolás kíséretet játszik, ha monumentális akkordtömböket kell egyszerű dallamként összefognia, vagy ha a bal kéznek egyszerre kell trilláznia és a jobb kéz főtémájának ellenszólamot szolgáltatnia. De hát ez természetes.

Hiszen Dvořak egyetlen zongoraversenyéhez, mint a jó zenékhez mindig, a kifogástalan technika csupán beugró. Aimard előadását nem is lefegyverző virtuozitása teszi oly nagyszerűvé, hanem a játéka mögött meghúzódó zenei alázat: technikai tudását elrejti, hogy a mű zeneiségét megmutassa. És ebben eszményi partner számára Harnoncourt, a Concertgebouw csodálatos zenekarának élén. Minden zenei frázis tökéletesen kimunkált, karmester, zongorista és zenekar tökéletesen együtt lélegzik, a kamarazeneként felfogott szimfonikus anyag magába olvasztja a zongora hangját, és ebből az egyesülésből olyan előadás születik, mely nyilvánvalóvá teszi, hogy Dvořak zongoraversenye a romantikus zeneirodalom legnagyobb művei közé tartozik. Az első tétel monumentális szonátaformája, karakteres dallamai és mélyen emberi gesztusrendszere, a második tétel szívbemarkoló lírája és fülgyönyörködtető hangszínei, a harmadik tétel humora és energiája valószínűleg még soha nem szólalt meg ilyen nagyszerű előadásban.

Tessék beszerezni, és a polcon a Csajkovszkij meg a Brahms zongoraversenyek között helyet keresni a számára!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Klasszikus

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Klasszikus hír

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Klasszikus interjú

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Klasszikus turné

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.