Klasszikus

Egy új romantikus zongoraverseny

2004.02.21. 00:00
Ajánlom
„Bartók 2. zongoraversenyének megtanulása nem került túl sok időmbe, mindössze két hónap kellett hozzá, míg a Dvořak zongoraversenyhez – amelyben elképesztő technikai nehézségek vannak – két évre volt szükségem” – mondja egy beszélgetésben Szvjatoszlav Richter. E ritkán játszott zongoraversenyt talán épp hírhedt nehézsége miatt kerülik a zongoristák, pedig ha meghallgatnák Pierre-Laurent Aimard-ral ezt a vadonatúj felvételt, nem ijednének meg: az ő keze alatt ez a csodálatos zene egyáltalán nem hat nehéznek. Csak a kottát ne nyissuk ki!

Antonin Dvořak (1841-1904) nem volt zongorista. Bár jól ismerte a hangszert, fiatal korát a prágai operaház zenekarának brácsaszólamában töltötte, kívülről a megtévesztésig hasonlítva egy brácsáshoz, valójában inkább volt az operairodalom éles szemű megfigyelőjének álcájába bújt zeneszerzőtanonc. Bár 1865-től néhány évig megélhetési bűnözésből zongoratanárnak adta ki magát, a szimfonikus zenekar, az opera és a kamarazenélés mindig jobban foglalkoztatta a zongorázásnál. Szívesen kísérte idősebb korában saját dalainak énekeseit vagy kamaradarabjainak szólistáit, de egyedül soha nem ült a pódiumon a zongora magányában.

A hihetetlen tempóban és munkabírással dolgozó Dvořak karrierje lassan indult be. Számos zenekari- és kamaradarabbal és megannyi bukással a háta mögött 1875-ben, 34 éves korában Csehországon kívül szinte ismeretlenként jelentkezik a bécsi állami művészeti kuratórium pályázatára, s a többek között Eduard Hanslick és Johannes Brahms nevével fémjelzett zsűri bőkezű támogatásban részesíti három éven keresztül, de ami ennél is fontosabb, a sors Brahms barátságával, a kiadók üzleti érzéke pedig világhírnévvel ajándékozzák meg. Az 1880-as években rövid idő alatt meghódítja Bécset, Berlint és Londont, Prága már évek óta a lábai előtt hever, s Csehország épp általa jelentős Konzervatóriumának professzori állásából csábítja el a huszonötszörös fizetés ígérete New Yorkba 1892-ben. Az itteni konzervatórium igazgatójaként alapozza meg az észak-amerikai zene helyét Európa zenetörténetében, hogy amikor a konzervatórium elnök asszonyának férje, az amerikai zeneoktatás bőkezű patrónusa cégével csődöt jelent néhány év múlva, s a New York-i zeneoktatásnak egy időre befellegzik, szeretett hazájába végleg hazatérjen.

A 19. század legtekintélyesebb életműve fűződik Dvořakhoz, korának legnépszerűbb, leggazdagabb s egyik legelismertebb szerzőjéhez. Minden műfaj a kisujjában volt a klasszikus vonósnégyestől a modern szimfonikus költeményig, a népi tánczenétől a nagyzenekari szimfóniáig, a vonós-triótól a romantikus nagyoperáig és vissza. Bármely stílusban otthon érezte magát, legyen szó Wagnerről, Brahmsról, Lisztről vagy Brucknerről, zenéjének azonban mégis egyéni íze van, egyesek azt mondják, hogy a szláv jelleg miatt, mások szerint egyszerűen azért, mert jó. Brahms állítólag csodálta és irigyelte melodikus vénáját, s bár Dvořakot szokás nem szeretni – hoch-intellektuel körökben lenézni –, zenéjének hatása és dallamainak fülbemászása ellen védekezni legalább olyan nehéz feladat, mint zongoraversenyét eljátszani.

A 20. századi zene előadójaként ismert Pierre-Laurent Aimard (az ördögi Ligeti-, Messiaen-, Boulez-játékos) és a 17-18. századi zenében otthont teremtő Nikolaus Harnoncourt (a régizene játék apostola) szerencsésen futottak össze elsőként – másfél évvel ezelőtt – a Beethoven-zongoraversenyek, most pedig egy vérbeli romantikus darab, Dvořak g-moll koncertjének (op. 33) világában. Dvořak művének megdöbbentően nehéz zongoraszólama a kortárs zenén edzett Aimard számára gyerekjáték. Hihetetlen könnyedséggel veszi az akadályokat: számára nem okoz gondot, ha a jobb kéz tizenhatodokban vágtató tercmenetei alatt a bal kéz három oktávot bejáró triolás kíséretet játszik, ha monumentális akkordtömböket kell egyszerű dallamként összefognia, vagy ha a bal kéznek egyszerre kell trilláznia és a jobb kéz főtémájának ellenszólamot szolgáltatnia. De hát ez természetes.

Hiszen Dvořak egyetlen zongoraversenyéhez, mint a jó zenékhez mindig, a kifogástalan technika csupán beugró. Aimard előadását nem is lefegyverző virtuozitása teszi oly nagyszerűvé, hanem a játéka mögött meghúzódó zenei alázat: technikai tudását elrejti, hogy a mű zeneiségét megmutassa. És ebben eszményi partner számára Harnoncourt, a Concertgebouw csodálatos zenekarának élén. Minden zenei frázis tökéletesen kimunkált, karmester, zongorista és zenekar tökéletesen együtt lélegzik, a kamarazeneként felfogott szimfonikus anyag magába olvasztja a zongora hangját, és ebből az egyesülésből olyan előadás születik, mely nyilvánvalóvá teszi, hogy Dvořak zongoraversenye a romantikus zeneirodalom legnagyobb művei közé tartozik. Az első tétel monumentális szonátaformája, karakteres dallamai és mélyen emberi gesztusrendszere, a második tétel szívbemarkoló lírája és fülgyönyörködtető hangszínei, a harmadik tétel humora és energiája valószínűleg még soha nem szólalt meg ilyen nagyszerű előadásban.

Tessék beszerezni, és a polcon a Csajkovszkij meg a Brahms zongoraversenyek között helyet keresni a számára!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.