Kínai Köztársaság vagy Kínai Népköztársaság?
1683-tól 1895-ig a Csing Birodalom részként Tajvan kínai fennhatóság alatt volt, majd 1945-ben, a közel 60 éves japán megszállás után amerikai csapatok támogatásával a sziget ismét kínai kézbe kerül. 1949-ben a kínai polgárháborúban elsöprő győzelmet arató Kínai Kommunista Párt elől a addig kormányzó Kuomintang párt tagjai visszavonultak Tajvanra. Velük együtt tartott összesen körülbelül 2 millió ember, többségükben katonák, párttagok, a kínai szellemi- és üzleti elit tagjai is, illetve a Kuomintang-kormányzat ezen kívül magával vitte a teljes kínai nemzetközi valutatartalékot, a nemzeti aranykészletet, és a felbecsülhetetlen értékű műemlékek nagy részét is. 1949-ben a győztes kommunisták azzal a lendülettel kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, az egyetlen Kínát, amelybe Tajvan is beletartozik, és megszűntnek nyilvánították a Kínai Köztársaságot.
A Kínai Köztársaságra hivatkoznak egyszerűen Tajvanként, mivel a területének nagy része Tajvan szigetén helyezkedik el. Ezt az elnevezést leginkább azok az országok alkalmazzák, amelyek hivatalosan nem ismerik el a Kínai Köztársaságot.
Az államalakulat az 1950-60-as években gyakran hivatkozott önmagára Nacionalista Kínaként, megkülönböztetésül a kontinentális Kommunista Kínától, de Szabad Kína elnevezés is érvényben volt. Az ENSZ-ben Kína néven szerepelt egészen addig, amíg a helyét a Kínai Népköztársaság vette át a szervezetben. Azóta a Kína elnevezést kizárólag a Kínai Népköztársaságra használják.
1683-tól 1895-ig a Csing Birodalom részként Tajvan kínai fennhatóság alatt volt, majd 1945-ben, a közel 60 éves japán megszállás után amerikai csapatok támogatásával a sziget ismét kínai kézbe kerül. 1949-ben a kínai polgárháborúban elsöprő győzelmet arató Kínai Kommunista Párt elől a addig kormányzó Kuomintang párt tagjai visszavonultak Tajvanra. Velük együtt tartott összesen körülbelül 2 millió ember, többségükben katonák, párttagok, a kínai szellemi- és üzleti elit tagjai is, illetve a Kuomintang-kormányzat ezen kívül magával vitte a teljes kínai nemzetközi valutatartalékot, a nemzeti aranykészletet, és a felbecsülhetetlen értékű műemlékek nagy részét is. 1949-ben a győztes kommunisták azzal a lendülettel kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, az egyetlen Kínát, amelybe Tajvan is beletartozik, és megszűntnek nyilvánították a Kínai Köztársaságot.
A Kínai Köztársaságra hivatkoznak egyszerűen Tajvanként, mivel a területének nagy része Tajvan szigetén helyezkedik el. Ezt az elnevezést leginkább azok az országok alkalmazzák, amelyek hivatalosan nem ismerik el a Kínai Köztársaságot.
Az államalakulat az 1950-60-as években gyakran hivatkozott önmagára Nacionalista Kínaként, megkülönböztetésül a kontinentális Kommunista Kínától, de Szabad Kína elnevezés is érvényben volt. Az ENSZ-ben Kína néven szerepelt egészen addig, amíg a helyét a Kínai Népköztársaság vette át a szervezetben. Azóta a Kína elnevezést kizárólag a Kínai Népköztársaságra használják.
Kapcsolódó
Tajvani-magyar zongoranyár
Ha nyár, akkor kánikula, ha pedig kánikula, akkor nincs kellemesebb választás egy esti zongorakoncertnél. A klasszikus zene kedvelői számára „hűsítő” programot állított össze Hsin-Ni Liu, a tajvani születésű, hazánkban élő zongoraművész, akivel a következő hónapokban öt alkalommal is találkozhatnak szerte az országban.
A cikksorozat megjelenését a Rigips támogatta.
hírlevél
