Klasszikus

Egyenrangú felek párbeszéde

2016.01.18. 08:03
Ajánlom
A január 14-i hangversenyen a zongoraművészt sok mindennek nevezhettük, csak kísérőnek nem. Sol Gabetta és Alekszej Vologyin Beethoven–Prokofjev-estje a Zeneakadémián.

Sol Gabetta kezd a magyar koncertélet rendszeresen visszajáró vendégévé válni. A francia-orosz származású, Svájcban élő argentin csellista a közelmúltban fellépett a Müpában a Bázeli Kamarazenekar és Giovanni Antonini, majd ugyanott az Orchestre de Paris és Paavo Järvi társaságában – szonátaesten azonban most hallhattuk először, ezúttal a Liszt Ferenc téren. Hogy egy muzsikus a „szólista és kísérő” vagy az „egyenrangú felek párbeszéde” lehetőségére összpontosítva közelít a kamarazene műfajához, az legtöbbször már a partner kiválasztásából megsejthető. Az előbbi esetben a hegedűs, brácsás, csellista (fuvolás, klarinétos stb.) olyan zongoristát választ, akinek nagyságrendje szerényebb az övénél, s aki ennek megfelelően háttérbe húzódva kísér, a másodikban azonos kaliberű partnerek működnek együtt, kölcsönösen inspirálva egymást. Ha igazi kamaraművek szerepelnek a műsoron, nem kétséges, melyik felállás ígéretesebb: egy Beethoven-, Brahms-, Bartók- vagy Sosztakovics-szonátát nem úgy jó hallgatni, ha szólista és kísérője játssza, hanem ha mindketten a hangszer és az előadásmód tigrisei.

Sol Gabetta

Sol Gabetta (Fotó/Forrás: Tuba Zoltán / Zeneakadémia)

A zeneakadémiai Beethoven–Prokofjev-esten már az első hangokat hallgatva, Beethoven F-dúr szonátájának (op. 5/1) kezdetén világossá vált: a nagyszerű orosz zongoraművész, Alekszej Vologyin tejes jogú társ, aki hangszeres felkészültsége és zenei megnyilvánulásainak súlya-gazdagsága terén egyaránt méltó Gabettához. Másfelől ez a csellistára vonatkozóan is rokonszenves körülmény: aki ilyen nagyságrendű zongoristát választ maga mellé, döntésével azt is tudtunkra adja, hogy nem egyeduralkodásra vágyik – célja a művek felmutatása a maguk sokoldalúságában, s ehhez a billentyűk mellett nem „kiszolgáló személyzetre”, hanem formátumos muzsikusra van szüksége. A korai Beethoven-szonáta társául a két művész egy hasonlóan rendhagyó tételbeosztású késeit állított (C-dúr, op. 102/1), a szünet után pedig Beethovent Prokofjev váltotta: a Hamupipőke-szvit (op. 97) Adagio-tételét és a C-dúr szonátát (op. 119) hallottuk. A négy mű nagyon különböző hangulat- és karaktervilágú, egyvalamiben azonban közös nevezőre hozhatók: a két hangszer mindvégig igazi kamarazenei párbeszédet folytat bennük (legfeljebb a Hamupipőke-Adagióban bukkan fel a szóló–kíséret modell), a jelentős gondolatok korántsem mindig a cselló szólamában, gyakran a zongorán jelennek meg először, s ez rendkívül fordulatossá, drámaivá teszi a folyamatot.

Sol Gabetta és Alekszej Vologyin

Sol Gabetta és Alekszej Vologyin (Fotó/Forrás: Tuba Zoltán / Zeneakadémia)

Gabetta és Vologyin közös muzsikálásának ez a fordulatgazdagság és drámaiság vált vezérelvévé. Zenélésük tele volt jelentőségteljes gesztusokkal, minden hangnak megtalálták a tartalmát, súlyát, értelmét. Megszólították egymást és válaszoltak egymásnak, figyeltek egymásra és együtt lélegeztek. Mennyi markáns ritmus, mennyi erőteljes hangsúly és dinamikai kontraszt sorjázott ezekben az előadásokban! Mindketten hangszeres tudásuk csúcsán állnak – Gabetta harmincnégy éves, az egykori zürichi Anda Géza-versenygyőztes Vologyin harmincnyolc.

Sol Gabetta

Sol Gabetta (Fotó/Forrás: Tuba Zoltán / Zeneakadémia)

Két pazar felkészültségű virtuóz, akik azonban egyszersmind érzékeny és intelligens művészek is, játékukban éppen ezért a hangszeres perfekció, bár nyomatékosan van jelen, sohasem hivalkodik, mindig a zenei tartalmat szolgálja. Líra és dráma, derű és harag, lágyság és erő – közös játékuk számtalan hangulatot, magatartásformát és lelkiállapotot megidézett. Zenei gondolkodásmódjuk eredetiségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a sokszor fanyar-groteszk arcát mutató Prokofjev lényét a C-dúr szonátában derűs-kiegyensúlyozott oldaláról világították meg.

És milyen intenzív hangzásigény jellemzi mindkettejük játékát! Vologyin billentése káprázatosan tiszta, csengőn plasztikus, s ez lehetővé teszi, hogy ujjai alatt a zongorafaktúra rácsszerkezetre emlékeztetőn transzparens (ahogy a zenészek mondják: áthallható) legyen. Pergő kristályfutamok sokaságával örvendeztetett meg bennünket ezen az estén. És Gabetta dús, dióbarna tónusa! Mesterhangszere, a híres Guadagnini (1759) a mély regiszterben úgy zengett vonója alatt, akár az orgona. S ha már a vonó került szóba: bizony, némi iróniával idéztem magamban koncert közben A vén cigány visszatérő sorát – mikor lesz a nyűtt vonóbul bot –, ezen az estén ugyanis oly sokszor kellett letépni az elszakadt szőrt a vonóról, hogy félni kezdtem, a műsor végére nem marad semmi.

Sol Gabetta és Alekszej Vologyin

Sol Gabetta és Alekszej Vologyin (Fotó/Forrás: Tuba Zoltán / Zeneakadémia)

Ezzel az odaadással játszanak a kamarazene legnagyobbjai: muzsikálásukban ott a párbeszéd demokráciája, az intellektus fénye – de ott a szenvedély is, amely felhevíti az előadást, emlékezetessé téve a pillanatot. A két adakozó kedvű művész egy Chopin- és egy Sosztakovics-ráadással búcsúzott.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.