Klasszikus

Egyszer lesz, hol nem lesz...

2003.06.06. 00:00
Ajánlom
Magyar zeneműkiadás az unió küszöbén

Egyszer volt, hol nem volt - a magyar zeneműkiadás. A másfél százada alapított Rózsavölgyi és Társa, majd nyomában a Rozsnyai, a Bárd és jó néhány kisebb. A XIX. és a XX. század fordulóján ezek látták el a magyar piacot kottával, akkor, amikor még dívott a házi muzsikálás, amikor a polgárság szinte kötelezően tartott otthon zongorát, s ha nem mindenki a klasszikusokon edzette is az ujjait, operettdalokat, később hangosfilmekből elhíresült slágereket kottából játszogatott. Volt később "a" Zeneműkiadó: az 1951-ben létrehozott állami vállalat, amelybe mint jogutódba beterelték a magántulajdonú múltat, az említett cégekén kívül például a Magyar Kórusét, amely Kodály, Bárdos, Kerényi új szellemével termékenyítette meg a hazai karéneklést és zeneszerzést. Korábban a különleges nemzetközi rangot kivívott zeneszerzők - főként Bartók és Kodály - természetes fejlődésük grádicsain lépkedve elhagyták a hazai kiadókat, s a térség fővárosa, Bécs legnagyobbjához, az Universalhoz szerződtek. Mai nyelven úgy mondanók: Európához tartoztunk, s a kultúra szabad áramlása - no meg az "Európához tartozó" Magyarország mégiscsak periferikus volta - ezt a lépést tette logikussá és lehetővé.

A tervgazdálkodás útvesztőiben

A Zeneműkiadó Vállalat létrehozása után a helyzet gyökeresen változott. A vasfüggönyön még a hazai kiadású mű is nehezen hatolt át, a kiadatlan külföldre juttatása pedig véteknek számított. Nem szűkölködött azonban a hazai szerzőtársadalom, hiszen a monopolhelyzetű kiadó vevő volt kompozícióira, sőt pedagógiai kiadványaihoz gyakorta még íratott is darabocskákat, melyek révén a "kis kezek" az élő magyar "nagy mesterekkel" kerülhettek eleven kapcsolatba. A vállalat komponistáink derékhadának előbb-utóbb csaknem minden fontos alkotását megjelentette, piaci korlátokat nem, legfeljebb papírhiányt ismerve, de azt a szocialista tervgazdálkodás útvesztőiben hősiesen leküzdve. A piac fogalma Sarlós László igazgatása alatt tűnt fel újra a magyar zeneműkiadás egén. Sikerét Sarlós annak köszönhette, hogy nagyon ómódi és nagyon újmódi volt egyszerre. Ómódi akképp, hogy tudta, mi a kereskedelem, nemcsak mert tán vérében is volt, hanem mert Angliában dolgozván látta a működő piacot. Újmódi pedig azért, mert felismerte, hogy az ország fejlődése - rendszerfüggetlenül - a piaci körülmények kialakulása felé vezet. Ő indította útjára a promóciót is, aminek révén az Editio Musica Budapest (EMB) néven valóban ismertté váló kiadó által gondozott művek mind gyakrabban és szélesebb körben jutottak külföldi közönség elé. Egyik évről a másikra kiderült, hogy a zene átjárja a vasfüggönyt, s lehet úgy is "Európához tartozni", hogy a zeneszerző a Vörösmarty téren szerződik és korrigálja a kottagrafikát. Még közös kiadások is létrejöttek, a Nyugat által legelfogadottabb alkotóink egyes művei az angol Boosey and Hawkes, illetve Chester vagy épp az Universal kezelésében kerültek a világ elé, míg az EMB a szocialista országokban terjesztette ugyanezeket.

Béklyózó belföldi piac

Az EMB meghallotta az új idők szavát a hetvenes években, és válaszolt e szóra. Balassa, Durkó, Kurtág, Szőllősy az élbolyban, s mögöttük még mintegy tíz zeneszerző munkássága és játszottsága volt e válasz, nem egy olyan kompozíciót is beleértve, amelyet Európa és Amerika jelentős intézményei - alapítványok, zenekarok - rendeltek tőlük. S az EMB a nyolcvanas években is meghallotta az idők szavát. Ez a szó azonban nem a megtermékenyítő Nyugatról jött, hanem a béklyózó belföldről. Nem ösztönzött, hanem korlátozott. Nem politikailag, hanem gazdaságilag. A nyolcvanas évek recessziója egyre nehezebb anyagi helyzetbe sodorta a Zeneműkiadót. Már kevesebb szerző kevesebb művét nyomtatták ki, később inkább csak sokszorosították, de már gyakorta a kiskereskedelemig el sem jutva. És eljött a rendszerváltozás. A monopolhelyzet megtört, létrejöttek új magánkiadók - némelyikükről már ilyen rövid idő után is azt sóhajthatjuk: hol nem voltak -, s végül privatizálták az Editio Musica Zeneműkiadó Kft.-t is. A Ricordi kezébe került, de szinte csak egy pillanatra, mert Verdi és Puccini operáinak patinás kiadóját megvette a Bertelsmann Music Group, amely azóta neves francia márkákkal (Durand, Salabert) is gyarapodott. Az EMB ma is híres Liszt-összkiadásáról, igényes pedagógiai kottáiról, de mai szerzőknek már csak szűk körére telhet erejéből, s egykor jelentős zenei könyvkiadását is rég levetette.

Kottamásolás felsőfokon

Siránkozást vár az olvasó? Oktalan volna mindig panaszkodni. Hiszen idén kezdte meg működését az a nyolcvanmillió forintos pénzalap, amelynek éves kamatára a hazai zeneműkiadók mai magyar szerzők műveinek kiadásával pályázhatnak. Ha minden megvalósul, az első kiosztásból harminchárom kompozíció kerülhet nyomtatásban az előadók elé. Ez a kiadványszám az EMB fénykorában félévnyinek felelt meg, ám az utóbbi időben kiadóink többéves termése volt. Persze a kis kiadók promóciós lehetőségei össze sem hasonlíthatók az egykori EMB-jével, de az alapfeltétel a művek elérhetősége. A magyar kiadók - noha némelyikük megelégszik a szűkös hazai piaccal - jelen vannak a világban. A magyar kotta jó hírű: ezért helyezte ígéretesen indult, de szomorú véget ért zeneműkiadói tevékenységét Budapestre a Könemann is. Számottevő exportot az Akkord Zenei Kiadó és az Editio Brassimum bonyolít jelenleg, de figyelmet keltettek a MusicTrade, a Neuma, a Polifon és legutóbb az újjáéledő Rózsavölgyi és Társa egyes kottái is.

Az utóbbi esztendők sorra lebontották a zeneműexport bürokratikus akadályait, s ezek maradéka is eltűnik az Európai Unióhoz való csatlakozással. A konkurenciaharc nem erősödik, hiszen eddig sem élveztünk előnyöket a külhoni piacon, míg a belföldi is egyre nehezebbé vált, amint a korábban devizagazdálkodási okokból részben távol tartott nyugatiak termékei elözönlötték boltjainkat.

Elözönlötték - de nem fogynak eléggé. Magyarország ugyanis alighanem élenjár a kották fénymásolásában. A zeneiskoláktól a Zeneakadémiáig szinte elfogadott módszer a kopírozás. Néhány kórusunk és zenekarunk megütötte már a bokáját, mert nem jogtiszta anyagból készült fel a fellépésére, így e téren talán pozitív a változás, de a szóló- és kamarazene kottapultjain gyakorta találhatunk másolatot, nemcsak azért, mert a megvett kottát - praktikusabb kezelés kedvéért - fotókópiázza a művész, hanem mert nem szán rá kiadványonként több ezer forintot. Sebaj, gondolhattunk nemrég, az Országgyűlés elfogadta a reprográfiai törvényt, amely az irodalmi alkotásokhoz és folyóiratokhoz hasonlóan a zeneművek magánmásolásáért is kompenzációt biztosítana a károsultaknak: szerzőknek és kiadóknak, amiként az üres hang- és képhordozók után is kapnak az alkotók, előadók és hanglemezkiadók. Ám jogharmonizáció címén egyesek célba vették ezt, arra hivatkozva, hogy az EU-ban ilyen jogszabály nincs érvényben. Inkább teljes tiltást iktatnának törvénybe. Csakhogy rabolni sem szabad, mégis rácsot, riasztót szereltetünk a lakásra! Ugyan kinek oly erős a képzelőtehetsége, hogy lássa a zenetanárt, aki egy kétoldalnyi darab megtanításáért a boltba zavarja diákját, mondván, tilos a másolás, vedd meg a gyűjteményt ezerötszáz forintért!?

S még előttünk áll az internetes kottaterjesztés: az üzletekkel konkuráló késztermékrendelés és a zeneműkiadást alapjaiban aláásni képes letöltés is. Szerzői honlapokról terjedhetnek a művek, de érdekelt kiadók nélkül a jogvédő társaságok csak lepkehálóval fogdoshatják a jogdíjakat. Már nem is az a kérdés, hogy Európába megyünk-e, hanem hogy ősközösségnek vagy kommunizmusnak nevezzük-e majd azt a rendetlenséget, amely így kialakulhat. Egyszer lesz, hol nem lesz (magyar) zeneműkiadás?

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.