Klasszikus

Egyszeri találkozás

2014.04.08. 07:00
Ajánlom
Két fiatal, ígéretes tehetség első találkozása, avagy a hegedűsdömping folytatódik. Így is össze lehet foglalni Patricia Kopatchinskaja és Madaras Gergely vendégszereplését. Meg úgy is, hogy egy koncert nem csinál tavaszt. KRITIKA

Patricia Kopatchinskaja szólója volt a hívószó az MR Szimfonikusok tavaszi fesztiváli fellépésén, noha a négy mű közül csak egyetlen egyben szerepelt. Igaz, alighanem ez volt az est legegyértelműbben pozitív műsorszáma, már ami az előadást illeti.

Előtte Haydn A szórakozott-szimfóniája hangzott el, ez a páratlan remekmű, melyet nem emlékszem, valaha hallottam-e élőben. Az est harmadik szereplője - a zenekar - sajnos már az első ütemekben csúnya hangzásával hívta fel magára a figyelmet, ilyen szintű együttestől ennyire szétszóló hegedűjáték elfogadhatatlan. A mű lassú tételeiben, a szólisztikus piano helyeken rendre zavart a vonós hangzás (igazi pianissimót nem is sokat hallhattunk), miközben azon gondolkoztam, hogy a fiatal fagottost a karmester a szórakozottság erősítéseként ültette-e a csellók közé. Az ötlet elsőre nem tűnik rossznak, hiszen a fagott szólama a csellóénak részhalmaza, vagyis ahol játszik, unisono játszik együtt a csellókkal. De épp emiatt erről a helyről alig hallható, jelenléte tehát szinte redundáns - holott a fafúvókkal összjátékban (hozzájuk alkalmazkodva intonációban, velük kamarázva stb.) elkél a basszus.

A62DD779-DB9E-460C-969B-0F4DFC3042D6

Patricia Kopatchinskaja 2011. 04. 11.

Ez azonban csak apróság. Az előadás egésze energikus volt, és külön erénye, hogy nem flörtölt a régizenével (ami Haydn esetében mostanában divat, gondoljunk Simon Rattle vagy Fischer Ádám - egyébként kiváló - felvételeire). Valami mégis hiányzott - leginkább az elegancia (pl. a második tétel kissé elhúzódó zárótémájából) és a humor. A mű első négy tétele után a „ráadás" meglehetősen függelékként fityegett, s nem derült ki, mi volt Haydn szándéka az egésszel. Mindezzel együtt jó élmény volt Haydnt hallgatni, és azt is jó látni, hogy Madaras Gergelynek a klasszikus zene is fontos.

A kortársban azonban szemmel láthatóan egyelőre otthonosabban mozog, noha az Eötvös-hegedűverseny előadásakor a közönség nem rá figyelt, hanem a szólistára, aki mindent meg is tett ezért. Fura mű ez az Eötvös, az az érzésem, könnyebb, mint amilyen nehéz, voltaképp igazi show-darab. Az mindenesetre üdvözlendő, ha egy kortárs mű ekkora tetszést arat, a pozitív fogadtatás aligha csak az előadók érdeme, de persze nagyon sok áll rajtuk. Patricia Kopatchinskaja (igen, így írja, Svájcban élve, ezért nincs okunk javítani) ezt a művet nagyon tudja, nagyon benne él, s erre nagyon rá is tesz színjátékkal - kezdve a „kifordított abroncsszoknyával" és a mezítlábbal. Ennél is feltűnőbb a mimikája: a felháborodottan dühöstől az elbájolóig mindent hozzátesz a zenéléséhez - és ettől hegedűjátéka nem lesz kevesebb, ami nagy szó. Az biztos, hogy a zenekar vevő rá, szívvel-lélekkel játszanak, s ahol kell, nagyszerűen kamaráznak vele. A karmester pedig korát meghazudtoló nyugalommal és pozitív távolságtartással állja a sarat. A produkció tehát lenyűgöző, de utána az embernek az az érzése, hogy icipicit azért átverték, nem volt ez ekkora zene, ekkora zenélés. Annyi biztos, hogy Patricia Kopatchinskaja nagyon technikás és szuggesztív játékos, de hogy mit tudna mondjuk Mozartban, az kérdés; ám ez az est (és ez a kritika) nem is erről szól.

A szünet után elhangzó két Kodály-mű előadása alapvetően kidolgozott és részletgazdag volt, szép egyéni (pl. angolkürt) és csoportos (ől. rézfúvók) megoldásokkal. A két darab elhangzási sorrendjét a műsorlap alapján sem értettem, hiszen a Páva-variációk kronológiailag is későbbi, mint a Marosszéki táncok, és nagyobbat is szól. Az előadás is előzetes aggályaimat igazolta, a második rész csúcspontja a Páva-variációk vége volt, a Marosszéki kissé laposabbra, unalmasabbra sikeredett. Ha azt mondom, Madaras Gergely interpretációja fiatalos volt, abban jócskán van dicséret, de kicsit sokalltam a csúcspontokat, a variációs szerkezet változatok egymásutánját hozta, de a nagyszerkezet némiképp rejtve maradt.

Ahogy Kopatchinskajáról, úgy Madaras Gergelyről is túlzás lenne egyetlen produkció alapján ítéletet mondani. Annyi ezúttal is kiderült, hogy rátermett, energikus és megnyerő zenész, de ahhoz még idő kell, hogy saját stílusa, saját arca alakuljon ki. Igaz, ez egy harmincas évei elején lévő zenésztől abnormális elvárás, még akkor is, ha a mai világban nem szokatlan.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.