Klasszikus

Egyszerre alanya és tárgya a zenének – Baráth Emőke a Kult50-ben

2020.11.09. 16:35
Ajánlom
Lehet, hogy a nagy operaénekesek, a rajongott primadonnák kora lejárt, de nagy operaénekeseink még vannak. Például Baráth Emőke, aki évről évre elmélyültebb és gazdagabb művész. Nem véletlen, hogy ő az első, aki két ízben is szerepel a Kult50 nevei között.

Kult50 kategória: Klasszikus zene

Védnök: Vashegyi György

Elismert teljesítmény: A Voglio cantar című albumért

Baráth Emőke néhány éve még ismertebb volt a franciák országában, ahol minden tíz falura akad egy régizenei fesztivál, mint itthon. Nagyon remélem, hogy azért ez ma már máshogy van. Sőt, egészen biztos vagyok benne, hogy változott a dolog: ezt mi sem tanúsítja jobban, mint hogy ő az első művész, akit második alkalommal is beválasztottunk a kultúra meghatározó 50 arca közé.

Akkor, két éve operacsillagként írtunk róla, aki mellékszereplőből főhősnővé vált: már nem a tehetséges kezdő, akinek eljön az ideje. Most van itt épp az ő ideje. Azóta ez a csillag még magasabbra szökött, és bátran kijelenthetjük, hogy évtizedek óta nem volt ilyen ragyogó nemzetközi karriert futó énekesünk, mint ő. Miután Baráth Emőke exkluzív szerződést kötött a Warner alá tartozó rangos Erato lemezkiadóval, 2018 végén megjelent első lemeze Voglio cantar címmel, az Il Pomo d’Oro együttessel. Rajta többek között egy olyan olasz zeneszerzőnő műveivel, akit ritkán hallunk.

Barbara Strozzi dalaival nem csupán a 17. századi Velence elevenedik meg, hanem egy olyan érzelmekben, örömben, fájdalomban, szerelemben gazdag világ, amelynek közvetítéséhez tényleg minden sejtjét be kell áldoznia egy művésznek.

Ilyenkor történik az, amire a klasszikus zene értő közönségének vágynia kell: hogy a zene törje szét az edzett üveget, szökjön ki a múzeumból. Ne több száz éves antikvitás legyen, hanem szabaduljon ki a kotta öt vonala közül. Baráth Emőkének ez megy. Neki ez az élete. A tavalyi év a Voglio cantar a diadalútjáról szólt: a díjeső legfontosabb cseppje kétségkívül a legbecsesebb német lemezdíj, az Opus Klassik.

Razvaljajeva Anasztázia hárfaművésszel közös vállalkozásuk volt, hogy Schubert férfihangra írt Téli utazását megszólaltassák. Az pedig nem lehetett kérdés Fischer Iván előtt, hogy a Fesztiválzenekar alternatív befejezéssel színpadra állított Orfeo produkciójában Baráth Emőke énekeljen Eurüdiké szerepében.

Énekelheti-e nő a férfihangra írt Schubert-dalciklust?

Kapcsolódó

Énekelheti-e nő a férfihangra írt Schubert-dalciklust?

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia a Téli utazást adták elő a Zeneakadémián: tenor helyett egy szopránt, zongora helyett a hárfa hangját hallottuk. Jól jártunk vele.

BarathEmokefotoRaffayZsofi-164139.jpg

Baráth Emőke (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

Közben pedig ugyanaz a nyitottság, közvetlenség és nagy munkabírás jellemzi, ami az első sikerekhez kellett. Nem primadonna alkat, nem mutatja annak magát.

Az énekeseknek le kellene lépni arról a piedesztálról, ahová sokszor saját magukat helyezik. Ennek már lejárt az ideje. Egyszerűségre kellene törekedni, és keresni azokat az alkalmakat, amikor közel tudunk kerülni a közönséghez

nyilatkozta. De ha színpadra lép, lehetetlen kitérni a hatása elől.

A zene érdekli, és az, miként lehet egyszerre alanya és tárgya a zenének. Magával ragad, ahogy énekel, mert érzem, hogy rá is hat, nem csöpögteti a kultúrát, nem is egyszerűen közvetíti a zenét, hanem eggyé válik vele. Ehhez persze kell, hogy mindenestül birtokolja a szakmai eszköztárat, de a hidegrázós élményhez nem elég. Kell a szöveg, a jelentés, a lényeg, és az énekesnő, aki mindennek utána akar menni. Baráth Emőke többnyire francia, német és olasz nyelven énekel, folyamatosan tanul idegen nyelveket. Úgy véli, ahhoz, hogy megfelelően interpretáljon egy áriát, minden szó jelentésével tisztában kell lennie. Talán éppen ezért van, hogy a hallgató akkor is tudja, érzi, miről énekel Emőke, ha nem ismeri a szöveget.

 

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Sorozatunkban bemutatjuk az Ötvenet.

A Kult50 idei díjazottjainak névsorát itt olvashatja.

 

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

Kapcsolódó

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

A Kult50 idei kiadásában helyet érdemlő Baráth Emőke a 17-18. századi énekesrepertoár specialistája. Tőlünk nyugatabbra többen ismerik, mint itthon, a váci Régi Zenei Napokon arról kérdeztük, hogy miként szerelmesedett bele ennek a kornak a muzsikájába.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Itt a lista, közülük kerülnek ki a 2024-es Prima Primissimák

Rekordszámú, több mint 900 jelölés érkezett az immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre. Közülük választotta ki a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető díjat.
Színház

Kulka János: Tényleg más lettem

A közelmúltban hosszú idő után először lépett egyedüli szereplőként színpadra Kulka János. A Halál Velencében című előadást a Jurányi Házban mutatták be, a színművészt ennek apropóján kérdezte az RTL.
Színház

Sajgál Erika: A legtöbb ötven fölötti nő most ébred rá a saját erejére

A Rózsavölgyi Szalonban csaknem két éve fut sikerrel a Szívhang, Hárs Anna darabja. A történet három ötvenes barátnőről szól, akik az egyetemen évfolyamtársak voltak, és azóta is összetartanak. A Hédit alakító Sajgál Erikával beszélgettünk.
Zenés színház

A Valuska lett az International Opera Awards legjobb ősbemutatója

Tíz előadás közül a legjobb ősbemutatónak választották a rangos International Opera Awardson Eötvös Péter utolsó operájának premierjét, a Magyar Állami Operaház Valuska-produkcióját.
Színház

Felkavaró vízió a modern nőkről – Alföldi Róbert legújabb rendezése a Pesti Színházban

Október 5-én tartják Wéber Kata Egy nő anatómiája című darabjának magyarországi ősbemutatóját a Pesti Színházban, amelynek alapján Mundruczó Kornél nagy sikerű filmje, a Pieces of a Woman készült.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Gabriela Scherer: „Bensőséges pillanatokban az ember nem lehet túl hangos”

Első alkalommal jár Budapesten az utóbbi években egyre több nagy operaházban feltűnő svájci szoprán, Gabriela Scherer. Számos német és olasz hősnő után most a földöntúli Szent Erzsébet szerepében hallhatjuk, október 9-én, a Liszt Ünnep nyitókoncertjén.
Klasszikus ajánló

Válogatott vonósnégyeseket hoz Magyarországra a MERITA projekt

A MERITA – Európai Kamarazenei Együttműködés keretében érkezik Magyarországra két izgalmas műsor-összeállítású vonósnégyes: a Skazka Kwartet a Fonóban ad koncertet október 12-én, a PuraCorda a BMC színpadán látható október 21-én.
Klasszikus hír

Neves internetes médiadíjért versenyez a Concerto Budapest közvetítése

Magyar komolyzenei, filmes és internetes világsiker: a Concerto Budapest 2024-es Mozart-napjának élő közvetítését beválasztották a 14. Lovie Awards döntőjébe.
Klasszikus ajánló

Christoph Eschenbach lép fel a MÁV Szimfonikus Zenekarral

Az együttes hatalmas megtiszteltetésnek tekinti, hogy a zenei élet egyik legizgalmasabb karmester-egyéniségének vezényletével két hangversenyt is adhat Budapesten, október 26-án, a Zeneakadémián, 27-én pedig a Pesti Vigadóban.
Klasszikus videó

„A zene öröm veled” – rendhagyó helyszínen forgatott kisfilmet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Október 1-jén, a zene világnapján tette közzé új imázsfilmjét a Liszt Ferenc Kamarazenekar, amelyet az elhagyatott kelenföldi erőműben vettek fel. A történetben fontos szerep jut a Csuja Imre által megformált portásnak is.