Klasszikus

"Egyszerre látta az erdő végét, amely addig végtelennek tűnt"

2017.04.01. 12:08
Ajánlom
Novemberben elveszítettük Kocsis Zoltánt, és hamarosan végzetszerűen „emlékké, emlékművé, legendává” válik az alakja. Éppen ezért kell beszélnünk róla, véli Fáy Miklós, aki a Nemzeti Filharmonikusok volt főigazgatójával, Kovács Gézával beszélgetett.

Kovács Géza szakmai okok miatt eljött a zenekartól, és a Rádió zenei együtteseinél folytatja. Annak idején ő volt az, aki egy merész húzással Kocsis Zoltánnak kínálta fel a Filharmonikusok zeneigazgatói pozícióját. A zenészek között sem aratott osztatlan sikert az elképzelés: „Nem is karmester. Kobayashi meg Ferencsik után, akik hihetetlenül kifejező gesztusrepertoárral dolgoztak évtizedekig, a zenekarnál egy ilyen meglehetősen szűkös mozdulatkészletű karmester legyen? A másik oldalon: (...)

Zoli tekintélye kritikán fölüli volt. Szeretik vagy nem szeretik, nem mondhatják rá, hogy nem zseniális muzsikus.”

Kocsis Zoltán - részlet a Kocsis – Intim megvilágításban című filmből

Kocsis Zoltán - részlet a Kocsis – Intim megvilágításban című filmből (Fotó/Forrás: MMA)

Kocsis feladata nehéz volt: „a szakmailag és morálisan széthulló” Állami Hangversenyzenekarból kellett jó együttest formálnia. „Így hívtam föl őt egy vasárnap délben” – meséli Kovács Géza. Ferencsik egykori zenekarát vezényelni hatalmas dolog, „száz karmester közül kilencvenkilenc boldogan mondta volna egy ezüsttálcán fölkínált zenekarra, hogy igen, igen, gyorsan, gyorsan. Zoli azt mondta: majd meggondolom, visszahívlak.”

Nem tudom, volt-e neki barátja Pilinszky óta – mondja főigazgató, és a beszélgetés Kocsis Zoltánra, az emberre terelődik.

Nagyon magányos ember volt,

a sors azzal a zsenialitással sújtotta, amely mindenképpen elmagányosít.” Kurtággal és Jeneyvel igazán meghitt kapcsolatban volt, de előttük sem tárulkozott ki igazán. „Mindig fenntartással és viszolygással olvastam azokat a nyilatkozatokat, amelyekben azzal hivalkodtak valakik, hogy Zoli barátai voltak. Tudom, hogy nem.”

A zenekar irányítása nem volt zökkenőmentes, Zolinak „mérhetetlen volt a maximalizmusa”, és már az első próbán a tökéleteset akarta hallani. Vagy sutba dobta a bevált karmesteri technikákat, vagy el sem sajátította őket, egyszerűen „kisajtolta a zenekarból azt, amit hallani akart”.

Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és a Nemzeti Filharmonikusok

Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és a Nemzeti Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia / Müpa)

Elitcsapatot akart létrehozni a Filharmonikusokból, és az évezred utolsó éveiben meg is kezdődött a töretlen ívelés felfelé. A próbák még mindig elképesztőek voltak: gyakran „nem is zene- hanem szellemtörténeti előadásba [bonyolódott], amelyet a Columbia Egyetemtől a Zeneakadémiáig mindenütt ittak volna az emberek, vagy egy jobb világban a televízió nézői, mint annak idején Bernsteint.” A zenekar tagjai viszont azt várták, hogy vége legyen a próbának. Nehéz természet volt, és nem volt konfliktusmentes vele dolgozni: „nem fukarkodott a becsmérlő jelzőkkel, és itt felnőtt családapák, anyák, főiskolai, egyetemi tanárok muzsikálnak”.

Mindig is vágyott a külföldi karrierre, „de ő erre alkalmatlan volt”. Kocsis produkciói az általános próbaszám három-négyszeresével jöttek létre,

az utolsó, tökéletesnek érzett hangig gyötörte a zenekart.

A legtöbb zenekar, legyen akár élvonalbeli, egy Mahler-szimfónia előtt tart egy próbát és egy főpróbát, ennélfogva nem süllyednek egy bizonyos szint alá, de nem emelkednek túl egy meghatározott nívón sem. „Az a mód, ahogy vezényelt, kevés volt ahhoz, hogy a zene mélyére juttasson egy finn vagy egy belga zenekart. Ezért nem volt neki nagy nemzetközi karrierje - pedig szerette volna.” "Kovács János mondta a rá jellemező öniróniával: Zoli azért lett karmester, mert rájött, hogy mi [a többi karmester] milyen keveset tudunk a zenéről.”

Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok volt főigazgatója búcsúbeszédet mond Kocsis Zoltán ravatalánál

Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok volt főigazgatója búcsúbeszédet mond Kocsis Zoltán ravatalánál (Fotó/Forrás: Koszticsák Szilárd / MTI)

A zongoraművész-karmester betegségéről is beszél Kovács Géza. Halála előtt négy évvel súlyos aortarepedést diagnosztizáltak nála. „És akkor egyszer csak Bartók zongoraversenye közben, egy fortissimónál... Amire azt mondta nekem másnap, hogy biztos rosszul vette a levegőt. Valami elkezdett neki fájni, és a rá jellemző nagyvonalúsággal elkezdte egy fájdalomcsillapító reumakrémmel kenegetni a mellkasát.” Napok múlva műtétre került a sor, és 12 órás operáció mentette meg az életét.

Azelőtt Kocsis úgy élte az életét, mint aki sérthetetlen,

„addig Pilinszky szavai voltak érvényesek rá, aki simfelte és dicsérte is azzal, hogy ilyen turidanis”. (Turi Dani a Sárarany c. Móricz-regény főhőse.) „Akkor Zoli fejében valami megfordult, és egyszerre csak látta az erdő végét. Ami addig sűrű volt és végtelennek tűnt.”

A nagy nyilvánosság előtt sokáig titkolta a betegségét, ugyanakkor egyre fontosabb lett neki a család. Elkezdett zongoraművész fiával, Krisztiánnal foglalkozni. Foglalkoztatták transzcendentális kérdések is, de nem élt egy vallás elvei szerint sem. Alternatív és hagyományos gyógymóddal is próbálkoztam a betegség ellen, sikertelenül. „Akkor már meg akart halni, és ezt ki is mondta. Ez a halála előtt néhány héttel volt.”

A Kékszakállút és a Mandarint úgy vitte a Nemzeti Filharmonikusok Sanghajba, hogy Kocsis itthon marad. „Volt abban valami misztikus (...), hogy amikor Sanghajban a Mandarin meghalt a színpadon, itt Budapesten akkor halt meg Zoli.” Sokan még a halála után sem értik, kit veszítettünk el. „Pilinszky mondta, hogy Zolival sokan úgy vannak,

mint a kapirgáló tyúk az égő csipkebokorral. Nem tudják, hogy mi ez. Nem értik. Most sem.”

A teljes beszélgetés elolvasható Fáy Miklós blogján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.
Vizuál

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.
Tánc

Yakovleva Maria lett A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja

A Magyar Nemzeti Balett principálját A bajadér június 15-i előadásának tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház balettegyüttese legrangosabb címének birtokosa.
Könyv

Fiatalok hangok, megdöbbentő írások – kihirdették az első élet.történet. pályázat győzteseit

Kihirdették a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány által indított első élet.történet pályázat díjnyertes írásait. Volt, aki novellában, más esszében vagy versben írta meg fiatal életének tapasztalatait. A nyertes írásokból részlet is olvasható cikkünkben.
Vizuál

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Rajna Martin: „Fischer Ádámmal rendkívül inspirálóak a beszélgetéseink”

Konzis kora óta jár a Wagner-napokra, valósággal rajong a zeneszerzőért. Rajna Martin előbb korrepetitorként és Fischer Ádám asszisztenseként csatlakozott a Müpa neves fesztiváljának csapatához. Rajna Martin-interjú.
Klasszikus ajánló

A kilencvenéves Sári Józsefet köszöntik a BMC-ben

Június 14-én szombaton különleges koncerttel tisztelegnek Sári József zeneszerző előtt a Budapest Music Centerben, aki idén tölti be 90. életévét. Az est műsorát a komponista sokszínű életművéből válogatott kamarazenei és szólókompozíciók alkotják.
Klasszikus ajánló

Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer és Mácsai Pál a Fesztivál Akadémia vendégei között

Világsztárokat, pezsgő fesztiváléletet hoz július 18-27. között a fővárosba a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nevével fémjelzett 10. Fesztivál Akadémia Budapest, amelynek olyan nagyságok lesznek idén a vendégei, mint Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer és Mácsai Pál. A gyerekeknek Molnár Piroska és Csákányi Eszter mesél majd.
Klasszikus ajánló

Régi kedvencek és új vendégek érkeznek az idei Kaposfestre

Augusztus 10–14. között immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a KaposFest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivált Kaposváron. A rangos esemény a Szivárvány Kultúrpalota falai között kínál változatos programot a komolyzene szerelmeseinek.
Klasszikus hír

Rangos párizsi zongoraversenyen ért el dobogós helyezést a Zeneakadémia hallgatója

Nanami Takewa az Île-de-France Nemzetközi Zongoraversenyen harmadik helyezést ért el. Falvai Katalin és Farkas Gábor növendéke a Concert Pianist kategóriában nyújtott kiemelkedő teljesítményt.