Klasszikus

„Együtt élni az élőkkel” – Jordi Savall-interjú

2020.03.04. 18:20
Ajánlom
Egy régizenész, aki a mában él: minden jel szerint tudja, mit szeretne átadni a reneszánsz és barokk művekkel, és sosem fél felszólalni egy jobb világért. A Fesztiválzenekar meghívására hazánkban jár Jordi Savall gambaművész és zenekarvezető. Vele beszélgettem.

Egy tanár azt mondta, Jordi, miért csellón játszod ezeket a zenéket? Nem lenne rossz, ha viola da gambán játszanál inkább.

Így kezdődött Jordi Savall felfedezőútja a régizene világában. A 78 éves gambista, akinek nevét először a Minden áldott reggel című film kapcsán ismerte meg a világ, a hétvégén a Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttesét vezényli a Zeneakadémián.

Press_Photo3-171107.jpg

Jordi Savall (Fotó/Forrás: David Ignaszewski)

„Amikor kezembe vettem a gambát, rögtön megragadott a hangja. Jó csellista voltam, a bal kézzel nem is volt semmi problémám, de a jobb kézzel meg kellett tanulni a másfajta vonófogást.

Olyan volt, mint megérkezni.”

Jordi Savall 1941-ben született Barcelonában, első zenei élményei kórustagként érték. Tizenöt évesen kezdett csellózni, és élete második feleszmélésének nevezte, amikor először kezébe vette a hangszert. 1965 nyarán viszont elkezdett gambázni, és tíz éven keresztül mást sem csinált, mint gyakorolt. Azt mondja, a régizenét megtanulni olyan, mint egy idegen nyelvet elsajátítani. „Játszottak néhányan gambán, köztük a tanárom, August Wenzinger, vagy Nikolaus Harnoncourt, de nem volt olyan specialista, akitől mindent meg lehetett volna tanulni. Elkezdtem tanulmányozni a régi kottákat, Párizsban eredeti kéziratokat és korabeli kiadásokat könyvtáraztam, és elbűvölt, milyen kincseket rejt a 16-17. század.”

Ma, több mint fél évszázaddal később a viola da gamba már ismert hangszer, sokakat a Sainte-Colombe és Marin Marais életéről szóló, 1991-es Minden áldott reggel című film inspirált arra, hogy a kezükbe vegyék. A film zenéjét, amely megjelenésekor Franciaországban a sikerlistán maga mögé utasította Michael Jacksont is, Savallnak köszönhetjük.

A hatvanas-hetvenes évek régizenei mozgalma utólag nézve valóságos forradalomnak tűnik.

„Azt hiszem, a helyes kifejezés a reneszánsz, a reneszánsz reneszánsza, az újjászületés, amelynek forradalminak kellett lennie. Hiszen számos dolgot meg kellett változtatni, ez a zene új mentalitást kívánt. Ha arra szánod el magad, hogy 16-17. századi zenét fogsz játszani, ahhoz nem elég jó zenésznek lenni. Tudományos kutatást igényel… Milyen volt a hangolás, milyen húrt használtak a korban, mi volt a zene helye, mi volt a célja, mire használták. Egy modern előadónak, aki Brahms vagy Csajkovszkij műveit játssza, könnyebb dolga van, de ha letűnt korok zenéit szólaltatjuk meg, ahhoz az intuíció nem elég.”

Beszélgetésünk hamar Beethovenre terelődik, pedig őt nem kifejezetten tartjuk régizenének. Savall szerint, aki lemezeket készített a műveiből, mégis érdemes elgondolkodni a kérdésen. „A kor zenekarának hangzása határozta meg, miként képzelte el Beethoven a saját szimfóniáit. Más volt Beethoven korának zenekara, más volt a frazeálás, a tempó, a hangszín. Ezek mind megváltoztak, ahogy megjelentek a nagy szimfonikus zenekarok, és amit ma Beethoven zenéjeként játszanak, annak semmi köze az eredetihez.” (Savall és a Le Concert de Nations Eroica-felvételében itt lehet belehallgatni.)

Jordi Savall három együttest alapított: a Hespèrion XXI középkori és reneszánsz repertoárra épülő hangszeres együttes, a La Capella Reial de Catalunya kórus, a Le Concert des Nations pedig barokk, klasszicista, néha romantikus műveket is megszólaltató zenekar. Hosszú karrierje során Savall mélyreható felfedezőutakat tett a spanyol, a katalán, a kelta, a balkáni, a mór, az arab, a zsidó és az afrikai zenében. Jerusalem című lemezén azt kívánta bemutatni, mennyiféle kultúra él és élt a világnak eme szegletében, újabb kiadása, a The Routes of Slavery a fekete rabszolgaságot dolgozza fel. Három éve menekültekből alakított zenekart.

„A zene talán nem teszi jobbá a világot, de jobbá teszi az embereket.

Ha a szépség elér, ha alámerülünk a zene világában, érzékenyebbek, tudatosabbak leszünk, tisztába kerülünk a valósággal. Sok szempontból egyre rosszabbul mennek a dolgok, de az egyetlen módja, hogy megmentsük a világot, ha megváltoztatjuk az embereket.”

jordi-montserrat-182142.jpg

Jordi Savall és Montserrat Figueras (Fotó/Forrás: David Ignaszewski)

Savall 2011-ben veszítette el alkotótársát és feleségét, Montserrat Figueras énekesnőt. Több mint ötven évig zenéltek együtt: 1968-ban házasodtak meg, és 1974-ben együtt alapították a Hespèrion együttest. Két gyermekük, Arianna és Ferran szintén zenészek. Öt éve Savall úgy nyilatkozott, feleségével együtt repertoárjuk egy részétől is elbúcsúzott.

Most, kilenc év után már láthatóan feldolgozta a veszteséget. „Hosszú életünk volt Montserrattal, de az életnek egyszer vége lesz. Muszáj a mában élni, azt hiszem ez a lényeg. Menni kell előre, együtt élni az élőkkel. Montserratnak megvan az élete talán – mondja tétován az égre mutatva –, és megvan nekem is. De nem tudok azzal élni, aki nincs már köztünk. Nagyon szerettem őt, de már nincs itt.”

Három éve újraházasodott, második felesége Maria Bartels holland filozófus. „Az életem újabb irányt vett, és találtam egy fantasztikus embert.”

Boldog életem van

– mondja, és valóban annak tűnik.

Az előbb az égre mutatott, megkérdezem hát, hogy hisz-e egyfajta túlvilági életben. „Nem tudom. Amikor megszülettem, megkereszteltek, de aztán elvesztettem a hitemet” – felel a kérdésre. „Nem a vallás az egyetlen módja, hogy jó ember legyél. Mindegyik azt tanítja, hogy náluk van az igazság, de ez lehetetlen. Senkinek sincs olyan hatalma, hogy ezt kimondja. De hiszek a jóban, az egymás iránti tiszteletben, az élet tiszteletében. Azt hiszem, ez a legfontosabb, és ehhez kell hűnek lenni.”

 

20190405_jordi_savall_mudra_laszlo_32_-181948.jpg

Jordi Savall a Zeneakadémián (2019 áprilisa) (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Jordi Savall és a Budapesti Fesztiválzenekar március 6-án, 7-én és 8-án lép fel a Zeneakadémián. Matthew Locke, Jean-Féry Rebel, Marin Marais, Vivaldi és Telemann műveit adják elő, a hegedűszólista a zenekar tagja, Lesták-Bedő Eszter.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Jazz/World

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Klasszikus

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Könyv

Egy nem várt kudarc története

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Még mindig a karanténból, Budapest, Magyarország. Ezúttal Benedek Szabolcs legújabb könyvéről ír.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Klasszikus hír

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Klasszikus hír

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Klasszikus ajánló

Fesztivál egy nappali szobában – Kezdődik az Altalena Zenei Fesztivál

Szerdától hamisítatlan szalonhangulattal és a klasszikus zenei élet legkiválóbb előadóival várja közönségét az Altalena Zenei Fesztivál. A kamarazenéé és a szólóhangszereké a főszerep, de a programban néptáncos-népzenés est és zenés beszélgetések is helyet kapnak.
Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.