Klasszikus

„Együtt élni az élőkkel” – Jordi Savall-interjú

2020.03.04. 18:20
Ajánlom
Egy régizenész, aki a mában él: minden jel szerint tudja, mit szeretne átadni a reneszánsz és barokk művekkel, és sosem fél felszólalni egy jobb világért. A Fesztiválzenekar meghívására hazánkban jár Jordi Savall gambaművész és zenekarvezető. Vele beszélgettem.

Egy tanár azt mondta, Jordi, miért csellón játszod ezeket a zenéket? Nem lenne rossz, ha viola da gambán játszanál inkább.

Így kezdődött Jordi Savall felfedezőútja a régizene világában. A 78 éves gambista, akinek nevét először a Minden áldott reggel című film kapcsán ismerte meg a világ, a hétvégén a Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttesét vezényli a Zeneakadémián.

Press_Photo3-171107.jpg

Jordi Savall (Fotó/Forrás: David Ignaszewski)

„Amikor kezembe vettem a gambát, rögtön megragadott a hangja. Jó csellista voltam, a bal kézzel nem is volt semmi problémám, de a jobb kézzel meg kellett tanulni a másfajta vonófogást.

Olyan volt, mint megérkezni.”

Jordi Savall 1941-ben született Barcelonában, első zenei élményei kórustagként érték. Tizenöt évesen kezdett csellózni, és élete második feleszmélésének nevezte, amikor először kezébe vette a hangszert. 1965 nyarán viszont elkezdett gambázni, és tíz éven keresztül mást sem csinált, mint gyakorolt. Azt mondja, a régizenét megtanulni olyan, mint egy idegen nyelvet elsajátítani. „Játszottak néhányan gambán, köztük a tanárom, August Wenzinger, vagy Nikolaus Harnoncourt, de nem volt olyan specialista, akitől mindent meg lehetett volna tanulni. Elkezdtem tanulmányozni a régi kottákat, Párizsban eredeti kéziratokat és korabeli kiadásokat könyvtáraztam, és elbűvölt, milyen kincseket rejt a 16-17. század.”

Ma, több mint fél évszázaddal később a viola da gamba már ismert hangszer, sokakat a Sainte-Colombe és Marin Marais életéről szóló, 1991-es Minden áldott reggel című film inspirált arra, hogy a kezükbe vegyék. A film zenéjét, amely megjelenésekor Franciaországban a sikerlistán maga mögé utasította Michael Jacksont is, Savallnak köszönhetjük.

A hatvanas-hetvenes évek régizenei mozgalma utólag nézve valóságos forradalomnak tűnik.

„Azt hiszem, a helyes kifejezés a reneszánsz, a reneszánsz reneszánsza, az újjászületés, amelynek forradalminak kellett lennie. Hiszen számos dolgot meg kellett változtatni, ez a zene új mentalitást kívánt. Ha arra szánod el magad, hogy 16-17. századi zenét fogsz játszani, ahhoz nem elég jó zenésznek lenni. Tudományos kutatást igényel… Milyen volt a hangolás, milyen húrt használtak a korban, mi volt a zene helye, mi volt a célja, mire használták. Egy modern előadónak, aki Brahms vagy Csajkovszkij műveit játssza, könnyebb dolga van, de ha letűnt korok zenéit szólaltatjuk meg, ahhoz az intuíció nem elég.”

Beszélgetésünk hamar Beethovenre terelődik, pedig őt nem kifejezetten tartjuk régizenének. Savall szerint, aki lemezeket készített a műveiből, mégis érdemes elgondolkodni a kérdésen. „A kor zenekarának hangzása határozta meg, miként képzelte el Beethoven a saját szimfóniáit. Más volt Beethoven korának zenekara, más volt a frazeálás, a tempó, a hangszín. Ezek mind megváltoztak, ahogy megjelentek a nagy szimfonikus zenekarok, és amit ma Beethoven zenéjeként játszanak, annak semmi köze az eredetihez.” (Savall és a Le Concert de Nations Eroica-felvételében itt lehet belehallgatni.)

Jordi Savall három együttest alapított: a Hespèrion XXI középkori és reneszánsz repertoárra épülő hangszeres együttes, a La Capella Reial de Catalunya kórus, a Le Concert des Nations pedig barokk, klasszicista, néha romantikus műveket is megszólaltató zenekar. Hosszú karrierje során Savall mélyreható felfedezőutakat tett a spanyol, a katalán, a kelta, a balkáni, a mór, az arab, a zsidó és az afrikai zenében. Jerusalem című lemezén azt kívánta bemutatni, mennyiféle kultúra él és élt a világnak eme szegletében, újabb kiadása, a The Routes of Slavery a fekete rabszolgaságot dolgozza fel. Három éve menekültekből alakított zenekart.

„A zene talán nem teszi jobbá a világot, de jobbá teszi az embereket.

Ha a szépség elér, ha alámerülünk a zene világában, érzékenyebbek, tudatosabbak leszünk, tisztába kerülünk a valósággal. Sok szempontból egyre rosszabbul mennek a dolgok, de az egyetlen módja, hogy megmentsük a világot, ha megváltoztatjuk az embereket.”

jordi-montserrat-182142.jpg

Jordi Savall és Montserrat Figueras (Fotó/Forrás: David Ignaszewski)

Savall 2011-ben veszítette el alkotótársát és feleségét, Montserrat Figueras énekesnőt. Több mint ötven évig zenéltek együtt: 1968-ban házasodtak meg, és 1974-ben együtt alapították a Hespèrion együttest. Két gyermekük, Arianna és Ferran szintén zenészek. Öt éve Savall úgy nyilatkozott, feleségével együtt repertoárjuk egy részétől is elbúcsúzott.

Most, kilenc év után már láthatóan feldolgozta a veszteséget. „Hosszú életünk volt Montserrattal, de az életnek egyszer vége lesz. Muszáj a mában élni, azt hiszem ez a lényeg. Menni kell előre, együtt élni az élőkkel. Montserratnak megvan az élete talán – mondja tétován az égre mutatva –, és megvan nekem is. De nem tudok azzal élni, aki nincs már köztünk. Nagyon szerettem őt, de már nincs itt.”

Három éve újraházasodott, második felesége Maria Bartels holland filozófus. „Az életem újabb irányt vett, és találtam egy fantasztikus embert.”

Boldog életem van

– mondja, és valóban annak tűnik.

Az előbb az égre mutatott, megkérdezem hát, hogy hisz-e egyfajta túlvilági életben. „Nem tudom. Amikor megszülettem, megkereszteltek, de aztán elvesztettem a hitemet” – felel a kérdésre. „Nem a vallás az egyetlen módja, hogy jó ember legyél. Mindegyik azt tanítja, hogy náluk van az igazság, de ez lehetetlen. Senkinek sincs olyan hatalma, hogy ezt kimondja. De hiszek a jóban, az egymás iránti tiszteletben, az élet tiszteletében. Azt hiszem, ez a legfontosabb, és ehhez kell hűnek lenni.”

 

20190405_jordi_savall_mudra_laszlo_32_-181948.jpg

Jordi Savall a Zeneakadémián (2019 áprilisa) (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Jordi Savall és a Budapesti Fesztiválzenekar március 6-án, 7-én és 8-án lép fel a Zeneakadémián. Matthew Locke, Jean-Féry Rebel, Marin Marais, Vivaldi és Telemann műveit adják elő, a hegedűszólista a zenekar tagja, Lesták-Bedő Eszter.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

Elhunyt Kovács Zsuzsa

A művészt hosszas betegség után pénteken érte a halál, temetéséről később intézkednek.
Klasszikus

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.
Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Vizuál

A rokokó sztárfestője még a gipszstukkókat is belekomponálta freskóiba

Giovanni Battista Tiepolo a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta. Kétszázötven éve, 1770. március 27-én halt meg a 18. századi dekoratív festészet legnagyobb alakja, "Velence legjobb festője". 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

26 fiatal nyert állami zenei ösztöndíjat

Három állami zenei ösztöndíj biztosít szakmai előrelépési lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A rendszeres pénzbeli támogatáson és a fellépési lehetőségeken túl az ösztöndíjak segítik a tehetséges fiatalokat pályájuk elindításában.
Klasszikus ajánló

Orvosok, rendőrök, pedagógusok tiszteletére koncertezik a járvány után a Concerto Budapest

A zenekar reméli, hogy a nyár végén, az ősz elején már múlt időben beszélhetünk a járványról. Koncertjeikre meghívják az egészségügyi dolgozókat, a rendőröket, mentősöket, pedagógusokat.
Klasszikus interjú

Balázs János: Ez a kényszerleállás segít utat találni önmagunkhoz

A Fidelio „Művészi szabadság” című sorozatában ismert művészeket kérdezünk arról, mivel töltik az önkéntes izoláció napjait. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész életében is változott néhány dolog: például több ideje jut ráérős beszélgetésekre, de nem érzi úgy, be lenne zárva.
Klasszikus gyász

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Klasszikus playlist

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.