Klasszikus

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

2019.08.22. 09:30
Ajánlom
A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.

A Kaposfest az augusztus 17-i esti koncerttel folytatódott számomra; ez 17 órakor, mondjuk így: igen kora este kezdődött, hogy elkerülje az ütközést az esti – igazi esti – Boney M-koncert által keltett, s valószínűleg a Szivárvány Kultúrpalota falain is áthatolni képes hanghullámokkal. (Akiknek nem esete a sokadvirágzását élő és osztódással szaporodó popegyüttes, annak másfajta, gyertyafénnyel megvilágított hullámokat ajánlottak a szervezők a Virág fürdő gyógyvizes részlegén; sajnos ez a konkurens program technikai okokból elmaradt.)

barati-092934.jpg

Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Kaposfest)

A délutáni esti koncerten azért így is szép számmal jelent meg a közönség, s igaz, ami igaz, igen sokféle zenének lehetett tanúja. Legelőször is Brahms négykezes 16 keringőjét hallgathattuk meg Julien Quentin és Berecz Mihály előadásában. Ha Brahms keringőt – vagy akár magyar táncot – ír, akkor az általában jól eladja magát, ahogy az ezúttal is történt. Annál is inkább, mert a két művész ritmikailag mindvégig dicséretesen együtt volt. Az is szembeszökő volt azonban, hogy ezen belül az idei fesztivál talán legtöbbet foglalkoztatott zongoristája, a francia Julien Quentin – aki egyebekben sem bizonyult a kaposvári nagy zongorista-egyéniségek – Kocsis, Gallardo, Frankl és a többiek – vonulatához tartozónak, valahogy szárazon, sőt talán kissé hidegen játszotta a felső szólamot, s hogy Berecz érzékeny agogikai megmozdulásai, életteli, mégis karcsú basszusa jelentették az előadás igazi értékét.

Ezt követően azután egyre rövidebb darabok következtek: előbb az In Medias Brass rézfúvósötös adott elő – ragyogóan – egy sikerült Telemann-triószonáta-átiratot és egy jó kis ragtime-ot, majd két magyar darabot Tűzkő Csabától, illetve Dubrovay Lászlótól. Előbbi jól megírt balkáni stílustanulmány volt, utóbbi, a Boszorkány-galopp viszont izgalmas és leleményes hangszeres effektusokra épülő, egyszerre kísérletező és ellenállhatatlan lendületű, ráadásul a humort sem nélkülöző darab, amelyet előadói nem mindennapi virtuozitással vittek megérdemelt, hatalmas sikerre.

langer-092532.jpg

Langer Ágnes és Julien Quentin (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Kaposfest)

A szünet után előbb Langer Ágnes hegedűn, majd Anasztaszja Kobekina csellón adott elő két-két tételt Julien Quentin társasásában. Közülük Kobekina játéka valóságos revelációként hatott: a Rahmanyinov-tételben éneklő játékát és gyönyörű hangját csodálhattuk meg, Popper Dávid Tündértáncában pedig makulátlan virtuozitását. A következő percekben Rosanne Philippens hegedült el szólóban két román dallamot Enescu átiratában, a főszereplő azonban Lukács Miklós volt, aki mindkét dallamra improvizált, elképesztően újszerű hangokat csalva ki hangszeréből: jól érzékelhettük, hogy nemcsak a közönséget, hanem holland hegedűs partnerét is elbűvölte játékával.

Végül a fesztivál legegzotikusabb vendége, az argentin Juan Pablo Jofre bandoneon-játékos (ez hangszer a harmonika egyik Argentínában népszerű változata) adott elő két zeneszámot, egyet szólóban, egyet meg „felfedezőjével”, Várdai Istvánnal együtt.

jofre-101527.jpg

JP Jofre, Várdai István és Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Kaposfest)

Másféle hangokkal kezdődött a vasárnap délelőtt. Először Baráti Kristóf és a Hollandiában élő Würtz Klára zongoraművész, a fesztivál visszatérő vendége játszotta el Brahms op. 100-as A-dúr hegedűszonátáját,

az egész fesztivál egyik legmagasabbrendű zenei élményével ajándékozva meg a közönséget.

Ők a Beethoven-szonátákból készített lemezükkel tűntek elő jó néhány évvel ezelőtt, mint különlegesen összeillő és a zene legmélyebb rétegeiig lehatolni tudó kamarazenei páros; s a Brahms-szonáta is mindenben igazolta ezt a rangjukat. A szonátát Smetana op. 15-ös, gyászzenének íródott és végtelenül szenvedélyes g-moll triója követte, Langer Ágnes, Julien Quentin és Anasztaszja Kobekina tolmácsolásában. A három játékos meggyőzően érzékeltette a darab érzelmi hullámzását; Julien Quentin például lényegesebben izgalmasabban muzsikált, mint korábban. Langer Ágnesnek is voltak szép pillanatai, főleg az érzelmi tetőpontokon.

Ám az összképnek mégis Kobekina egyéniségének kisugárzása, hangi és technikai kvalitásai voltak a fő meghatározói.

A játékos fesztiválrendezők a háromrészes esti hangversenyen alaposan megmozgatták a közönséget: egy-egy félidőnyi hagyományos hangszeres zene egyszerre, ám két órával később ugyanígy még egyszer fölcsendült a Kultúrpalotában, illetve a református templomban; közte a közönség két fele egy harmadik helyszínen, a múzeum udvarán („Vigasságok tere”) találkozott, majd helycserével hallgatta meg az a félidőt, amelyet korábban nem hallott. A templomban tartott hangszeres program Mendelssohn op. 87-es B-dúr vonósötöse volt egy igen ígéretes összetételű alkalmi együttes előadásában: Rosanne Philippens és Josef Špaček hegedült, Lars Anders Tomter és Razvan Popovici brácsázott és Anasztaszja Kobekina csellózott. Az egész előadást átszellemült szépség, a zárótételt elementáris lendület jellemezte, s ezúttal Kobekina is csupa méltó partnerrel zenélt együtt.

karolyi-wurtz-092533.jpg

Würtz Klára (zongora) és Károlyi Katalin (ének) (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Kaposfest)

Nem kevésbé jelentett felemelő élményt a Zenepalotában Károlyi Katalin és Würtz Klára Bartók, Kodály és Ligeti magyarnépdal-feldolgozásaiból összeállított műsora. Bartók Nyolc magyar népdala közül négyet, Kodály Magyar népzene sorozatából kettőt adtak elő, végül pedig Ligeti korai Öt Arany-dalát, amelyek ugyancsak népdalfeldolgozás értékűek, hiszen az Arany-szövegek imitált népdalok, A két művésznő meglehetősen jól ismeri egymást, hiszen már a Rádió Gyermekkórusában együtt énekeltek – s ez csodálatosan összeforrott, egymás legapróbb rezdüléseire is reagáló előadásukban is jól érzékelhető volt. Károlyi nem mindennapi azonosuló és megjelenítő képessége ebben a műfajban is meghatározó szerepet játszott: szinte azt mondhatjuk, hogy tizenegy mini-dráma tanúi lehettünk. Hadd emeljem ki itt Bartók Istenem, istenem-dalának fenséges egyszerűségű tolmácsolását, Kodály debussysen gyönyörű Csillagom, révészem balladájának szívszorító előadását, vagy Arany-Ligeti dalát, Az ördög elvitte a fináncot címűt, ami hátborzongatóan-félelmetesen volt ördögi, s akár Stravinskyt, akár a Le grand macabre Ligetijét is belehallhattuk.

lukacs-m-092532.jpg

Lukács Miklós (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Kaposfest)

A „közös nevező”, a Cimbiózis Trió, azaz a Lukács Miklós, a dobos Baló István és a nagybőgős Orbán György alkotta formáció a legmagasabbrendű dzsesszt játszotta egy voltaképp egzotikus összeállításban, amely mégis a lehető legtermészetesebbnek hatott. S ráadásul Lukács Miklósnak a hangszer lehetőségeit megint csak a végtelenbe tágító, igen szuggesztív szólóira két partnere is hasonlóan izgalmas improvizációkkal tudott válaszolni.

barati-berecz-093020.jpg

Baráti Kristóf – hegedű, Berecz Mihály – zongora (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Kaposfest)

A hétfői zárónap délelőttjén került sor az utolsó „hagyományos” fesztiválkoncertre. Ezen előbb Alekszej Vologyin és Edith Peña négykezesezett: Schubert D 608-as D-dúr rondóját és Mozart K 521-es C-dúr szonátáját játszották, közben helyet cserélve a billentyűsor előtt. Játékuk pergő és tetszetős volt, bár Edith Peña mintha nem egészen állt volna Vologyin zenei színvonalán, s így az előadás egésze nem bizonyult igazán elmélyültnek. Bőven kárpótolt azonban ezért Beethoven op. 30 no. 1-es A-dúr hegedűszonátája, amelyet Baráti Kristóf és Berecz Mihály játszott nagyszerűen, egyszersmind méltó módon koronázva meg a fesztivál komoly részét. Ez az előadás annyi izgalmas pillanatot, olyan tiszta és erőteljes megoldásokat, világosan megrajzolt nüanszokat tartalmazott, hogy nemcsak lezárásként volt ideális, hanem a jövőre, a fesztivál következő évtizedére nézve is biztatást jelentett. Számomra ugyanis a rajzos karcsúsággal és áttetszőséggel, mégis rugalmas erővel játszó, igen egyéni billentésű Berecz e szonáta révén érett felnőtt művésszé, ígéretnél máris sokkal többet nyújtó, jelentős tehetséggé.

bolyki-soul-093543.jpg

Bolyki Soul and Gospel Kórus (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Kaposfest)

A zárónap mindezek után a fesztivállal párhuzamosan megrendezett kamarazenei kurzus igen magas színvonalú zárókoncertjével, a Bolyki Soul and Gospel Kórus szokásos székesegyházbeli hangversenyével és az oldott hangulatú fesztiválzáró koncerttel engedte ki a gőzt művészekből, szervezőkből, kurzushallgatókból és a közönségből – mindazokból tehát, akiknek bonyolult összjátékából egy ilyen fesztivál lüktetése, atmoszférája megszületik.

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

Kapcsolódó

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

A Kaposfest harmadik napján egy különleges Martinů-kvartett, egy Sosztakovics-szonáta, illetve Schumann, Brahms és Dietrich közös alkotása örvendeztette meg a fesztivál közönségét. Kritikai beszámoló.

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.

„Az évad utolsó fellángolása” – Kaposvár kócos fesztiválja tíz éves

„Az évad utolsó fellángolása” – Kaposvár kócos fesztiválja tíz éves

Kócos fesztiválnak indult, az is maradt, hiszen ebben rejlik a szépsége. A jubiláló Kaposfest részben visszatekint az elmúlt évtizedre, az biztos, hogy itt idén nagyon jól érezheti magát az ember. Már ha szereti a kamarazenét. És miért ne szeretné?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szász Júlia társulati tag lesz a Vígben, Brasch Bence elszerződik

Megtartotta évadzáróját a Vígszínház. A 2025/26-os évadtól Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás csatlakozik a társulathoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban.
Színház

Székely Kriszta vezetésével folytatja a Katona – jövőre Hamletet rendez ifj. Vidnyánszky Attila

15 év után utolsó teljes évadát zárta a Katona igazgatójaként Máté Gábor. Székely Kriszta igazgatói pozíciójáról június 25-én szavaz a Fővárosi Közgyűlés. A jövő évadban rendez ifj. Vidnyánszky Attila mellett Bodó Viktor, Ascher Tamás és Tarnóczi Jakab is.
Színház

Bagossy Júlia Bergmant, Szikszai Rémusz Parasztoperát rendez a Radnótiban

Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház. Hat bemutató lesz jövőre, Bagossy Júlia, Szikszai Rémusz és Nagy Péter István is rendez. A következő évadtól kezdve Krisztik Csaba és Katona Péter Dániel csatlakozik a társulathoz.
Színház

Kolovratnik Krisztián: „Színházamra találtam a Játékszínben”

A nézők 2024/25-ben is szavazhattak kedvenceikre a Játékszínben. Az Évad színésznője Gubik Petra, az Évad színésze pedig Kolovratnik Krisztián lett, aki lapunknak arról is beszélt: a színházban jobbnál jobb szerepek találják meg egymás után.
Zenés színház

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Homolya István

Június 17-én elhunyt Homolya István zenetörténész, az Editio Musica Budapest korábbi igazgatója. Palestrináról, Lassusról és Bakfark Bálintról írt könyveivel a magyar zenetudományban és zenei ismeretterjesztésben is fontos szerepet vállalt. A szakember 85 éves volt.
Klasszikus hír

Vezető karnagyot keres a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) nyílt pályázatot hirdetett a Magyar Rádió Énekkara vezető karnagyi pozíciójának betöltésére. A jelentkezés határideje július 30. 
Klasszikus ajánló

Jótékonysági koncerttel segítik a székelyföldi árvízkárosultakat

Június 22-én, vasárnap 16 órától Budapesten, a Kálvin téri református templomban jótékonysági koncertet hallhat a közönség. Az eseményre a belépés díjtalan, a helyszíni adományok teljes összegé a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel.
Klasszikus ajánló

Bach nyomában – nyáron is elhozza a barokk zenét a Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Július 5. és 13. között ismét időutazásra hív Erdély egyik legjelentősebb zenei eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A 42. alkalommal megszervezett eseménysorozat középpontjában idén a német barokk géniusz, Johann Sebastian Bach áll.
Klasszikus interjú

José Carreras: „Sose vitatkozz egy szopránnal!”

A világhírű katalán tenor, José Carreras először zsűrizett a Virtuózok nemzetközi tehetségkutatójában – a fiatalok indulásáról is kérdeztük. José Carreras-interjú.