Klasszikus

Élet-halál kérdés

2015.11.20. 13:26
Ajánlom
„A Requiem a legvakmerőbb elvárásainkat is felülmúlta. Ilyen kaliberű alkotásról csakis szuperlatívuszokban lehet beszélni. (...) Csak ő, aki számára a zene lehetővé tette, hogy megpillantsa a szív legbelső labirintusait, és akit ösztönösen, tudattalanul is a gyönyörű és az értékes létrehozására való vágya vezet – csak ő beszélheti a zene nyelvét ilyen hittel és meggyőződéssel.” Dvořák Requiemjének prágai bemutatóját követően jelentek meg a sajtóban ezek a sorok, melyek érzékletesen világítanak rá a cseh zeneszerző gyászmiséjének érzelmi erejére és zenei nagyságára.

Csak különleges alkalmakkor hallható, egyedülálló kompozícióról van szó, mely – nemcsak zenetörténeti szempontból, de a Müpa ünnepi hagyományait tekintve is – méltán illeszkedik a romantika Verdi és Brahms neve által fémjelzett gyászmiséinek sorába. Bár a nagy requiemek keletkezéstörténetéhez gyakran kapcsolódnak a zeneszerző ajtaján kopogtató halálról vagy az utolsó tollvonásokról szóló emlékek és mítoszok, Dvořák gyászmiséjéhez nem köthetők efféle legendák, a mű sokkal prózaibb okból született.

A Birminghami Zenei Fesztivál nagyszabású művet rendelt a zeneszerzőtől, akit a felkérést követően a londoni Novello zeneműkiadó vezetője, Alfred Littleton ösztönzött a gyászmise megírására. Az ötvenedik évéhez közeledő, pályája csúcsán álló alkotó számára a kompozícióval kapcsolatos munka kiváló lehetőség volt addigi karrierjének, zeneszerzői és emberi eredményeinek átgondolására és összegzésére. Dvořák 1890 újévétől közel tíz hónapon át dolgozott a művön, melyet 1891. október 9-én az ő vezényletével mutattak be Birminghamben. A 19. század nagy requiemjeihez hasonlóan a négy szólistát, hatalmas kórust és nagy szimfonikus zenekart felvonultató Dvořák-mű is magától értődően koncertpódiumra készült. Szimbolikus alkalomnak számított, hogy néhány évvel ezelőtt egy történelmi jelentőségű gyászszertartáshoz kapcsolódva, Václav Havel temetésén hangzottak el belőle részletek.

Tomáš Netopil  

Tomáš Netopil   (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

A misztikus motívumok, rejtélyes összefüggések szinte kötelező elemei a gyászzenéknek: a két nagy részből és tizenhárom önálló tételből felépülő Dvořák-mű komplex struktúrájában egy négy hangból álló, rendkívül jelentőségteljes motívum kap főszerepet, amely átszőve a darabot, állandóan felettünk lebegő kérdőjelként emlékeztet az emberi lét élettel és halállal összefüggő kérdéseire. Richter János, aki karmesterként maga is sokat tett Dvořák zenéjének a nemzetközi zeneéletben való népszerűsítéséért, a gyászmisét így jellemezte: „tele van olyan pillanatokkal, amelyeket hallva egyszerre kell sírnunk a fájdalomtól és az örömtől.”

A művet a Müpa mindenszentek ünnepének alkalmából meghirdetett hangversenyén rangos muzsikusok szólaltatják meg: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát a cseh zene kimagasló képviselőjeként ismert, operák és szimfonikus művek karmestereként egyaránt jelentős nemzetközi sikereket elért Tomáš Netopil vezényli. Szólistaként négy kiváló énekest hallhat a közönség: a kivételes legatóiért és bensőséges interpretációiért dicsért Simona Šaturová, a cseh operaszínpadok állandó szólistája, Veronika Hajnová, a nemzetközi operaéletbe a belgiumi Erzsébet királynő verseny megnyerésével berobbanó Brickner Szabolcs és a New York-i Metropolitan Operában nemrég debütált Sebestyén Miklós lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ünnepi pódiumára.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.