Klasszikus

Élet-halál kérdés

2015.11.20. 13:26
Ajánlom
„A Requiem a legvakmerőbb elvárásainkat is felülmúlta. Ilyen kaliberű alkotásról csakis szuperlatívuszokban lehet beszélni. (...) Csak ő, aki számára a zene lehetővé tette, hogy megpillantsa a szív legbelső labirintusait, és akit ösztönösen, tudattalanul is a gyönyörű és az értékes létrehozására való vágya vezet – csak ő beszélheti a zene nyelvét ilyen hittel és meggyőződéssel.” Dvořák Requiemjének prágai bemutatóját követően jelentek meg a sajtóban ezek a sorok, melyek érzékletesen világítanak rá a cseh zeneszerző gyászmiséjének érzelmi erejére és zenei nagyságára.

Csak különleges alkalmakkor hallható, egyedülálló kompozícióról van szó, mely – nemcsak zenetörténeti szempontból, de a Müpa ünnepi hagyományait tekintve is – méltán illeszkedik a romantika Verdi és Brahms neve által fémjelzett gyászmiséinek sorába. Bár a nagy requiemek keletkezéstörténetéhez gyakran kapcsolódnak a zeneszerző ajtaján kopogtató halálról vagy az utolsó tollvonásokról szóló emlékek és mítoszok, Dvořák gyászmiséjéhez nem köthetők efféle legendák, a mű sokkal prózaibb okból született.

A Birminghami Zenei Fesztivál nagyszabású művet rendelt a zeneszerzőtől, akit a felkérést követően a londoni Novello zeneműkiadó vezetője, Alfred Littleton ösztönzött a gyászmise megírására. Az ötvenedik évéhez közeledő, pályája csúcsán álló alkotó számára a kompozícióval kapcsolatos munka kiváló lehetőség volt addigi karrierjének, zeneszerzői és emberi eredményeinek átgondolására és összegzésére. Dvořák 1890 újévétől közel tíz hónapon át dolgozott a művön, melyet 1891. október 9-én az ő vezényletével mutattak be Birminghamben. A 19. század nagy requiemjeihez hasonlóan a négy szólistát, hatalmas kórust és nagy szimfonikus zenekart felvonultató Dvořák-mű is magától értődően koncertpódiumra készült. Szimbolikus alkalomnak számított, hogy néhány évvel ezelőtt egy történelmi jelentőségű gyászszertartáshoz kapcsolódva, Václav Havel temetésén hangzottak el belőle részletek.

Tomáš Netopil  

Tomáš Netopil   (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

A misztikus motívumok, rejtélyes összefüggések szinte kötelező elemei a gyászzenéknek: a két nagy részből és tizenhárom önálló tételből felépülő Dvořák-mű komplex struktúrájában egy négy hangból álló, rendkívül jelentőségteljes motívum kap főszerepet, amely átszőve a darabot, állandóan felettünk lebegő kérdőjelként emlékeztet az emberi lét élettel és halállal összefüggő kérdéseire. Richter János, aki karmesterként maga is sokat tett Dvořák zenéjének a nemzetközi zeneéletben való népszerűsítéséért, a gyászmisét így jellemezte: „tele van olyan pillanatokkal, amelyeket hallva egyszerre kell sírnunk a fájdalomtól és az örömtől.”

A művet a Müpa mindenszentek ünnepének alkalmából meghirdetett hangversenyén rangos muzsikusok szólaltatják meg: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát a cseh zene kimagasló képviselőjeként ismert, operák és szimfonikus művek karmestereként egyaránt jelentős nemzetközi sikereket elért Tomáš Netopil vezényli. Szólistaként négy kiváló énekest hallhat a közönség: a kivételes legatóiért és bensőséges interpretációiért dicsért Simona Šaturová, a cseh operaszínpadok állandó szólistája, Veronika Hajnová, a nemzetközi operaéletbe a belgiumi Erzsébet királynő verseny megnyerésével berobbanó Brickner Szabolcs és a New York-i Metropolitan Operában nemrég debütált Sebestyén Miklós lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ünnepi pódiumára.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.