Klasszikus

Életigenlés mesterfokon

2021.12.13. 17:00
Ajánlom
A Verbier Fesztivál Kamarazenekara Maria João Pires közreműködésével adott felejthetetlen Mozart-estet a Zeneakadémia Nagytermében december 10-én.

Édesanyámnak.

Amikor egy olyan zongorista fellépésének lehetünk szem- és fültanúi, főleg egy járványhelyzet kellős közepén, aki már évekkel ezelőtt bejelentette visszavonulását, az önmagában rendkívül fölvillanyozó. És ha az a valaki ráadásul Maria João Pires, akkor nehéz is érzékeltetni az esemény súlyát és jelentőségét. Évek óta napi szinten hallgatom a lemezeit, Mozart- és Schubert-interpretációit – főleg az utóbb említett szerző műveinek tolmácsolásával bűvölt el igazán –, és a 2017-es bejelentése után már letettem arról, hogy valaha is élőben hallhatom játszani, szerencsére elhamarkodottan. A művész a Verbier Fesztivál Kamarazenekarával együtt érkezett Budapestre, amelynek karmestere a frissen Prima Primissima-díjjal kitüntetett Takács-Nagy Gábor, s akinek nyilvánvalóan nem kis szerepe van abban, hogy

a visszavonulását már nem csak fontolgató zseniális Mozart-előadó még elvállalta ezt a turnét, s így eljuthatott – talán utoljára – a Zeneakadémiára is.

_AND9557_p-164607.jpeg

Takács-Nagy Gábor dirigál Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertjén 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

Bizonyára az irodalomhoz való szoros kötődésemből fakad, hogy nem feltétlenül igénylem egy adott mű befogadása előtt vagy közben, hogy megtudjak bármit is annak szerzőjéről, a keletkezés körülményeiről. Szeretek a maga tisztaságában szembenézni egy-egy alkotással, de a zene esetében, s főleg, ha erre a koncertre gondolok – illetve arra a helyzetre, amiben lassan két éve kompletten benne vagyunk –, már egy kicsit másként van ez. Takács-Nagy Gábor még azelőtt megszólította a közönséget, nagyon is tudatos módon, hogy fölcsendült volna Mozart D-dúr „Haffner” szimfóniája.

Miután bemutatta zenekarát, amely a legkülönfélébb nemzetiségű zenészekből áll össze, beszélt az 1782-ben keletkezett műről, amit Mozart közvetlenül a házasságkötése előtt komponált – tehát egy nagyon is sorsfordító pillanatban –, s annak alapvetően derűs, ünnepi jellegéről, életigenlő hangulatáról, ezzel is tágítva a látókört, előkészítve és egyben mélyítve a befogadói élményt. Hasonlóképpen tett a karmester a második részben is, Beethoven 2. (D-dúr) szimfóniája előtt, amikor pedig a zeneszerző egyik levelét olvasta föl, amelyet 1801. november 16-án írt – vagyis abban az időszakban, amikor a szimfónia is keletkezett –, és ami

arról árulkodik, hogy a sok nehézség ellenére Beethoven szerelmes, és kifejezetten pozitívan, hihetetlen energiával felvértezve tekint a jövő felé.

_AND9689_p-164645.jpeg

Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertje 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

Beethoven ebben az időszakban már bőven tisztában volt vele, hogy beteg, s hogy a hallása idővel jelentősen romlani fog. Már jócskán megtapasztalta, hogy a betegség alapvetően alakítja át az életet, az emberekkel való kapcsolatot, a mindennapos érintkezést, a létezést magát. Mindkét szimfónia Dúr alaphangnemű, tele vannak energiával. A Mozart-mű záró, Presto tétele a Szöktetés a szerájból témáját előlegzi, a Beethoven-szimfónia pedig már egy olyan dimenzióba kalauzol, főleg abban is a záró tétel, ahol a szenvedély, az agitáló, az ártó külső hatásokat leküzdő természet nyilvánul meg a maga teljes valójában.

A két derűs szimfónia közé illeszkedett be a démoni erejű Mozart-koncert (no. 20. d-moll) Maria João Pires zongorajátékával. Azt hiszem, nemcsak számunkra, hallgatók számára, de több szempontból neki is nagyon érdekes és különleges lehetett ez az este, magának a darabnak a tolmácsolása. Bizonyára sokan ismerik a történetet, de nem lehet nem megemlíteni, ami még a kétezres évek közepén esett meg vele az amszterdami Concertgebouw-ban. A zenekar az említett zongoraversennyel készült, ő viszont egy másikkal, és ez érthető módon komoly zavart okozott Maria João Pires lelkében.

_AND9727_p-164644.jpeg

Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertje 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

A koncertről készült felvételen jól látszik, mennyire ledöbbent, kétségbeesett, és azt hiszem, alapvetően három tényező játszott közre abban, hogy nem fulladt kudarcba az az előadás. Elsőként Mozart kompozíciós elve, azaz hogy a d-moll zongoraverseny esetében hosszú ideig csak a zenekar játszik, így a szólistának van ideje fölkészülni a saját feladatára. A második, hogy Riccardo Chailly, a karmester – akárcsak Takács-Nagy Gábor – egy hihetetlenül pozitív, ösztönző személyiség, aki nemhogy kétségbeesett, amikor Maria odasúgta neki remegve, hogy nem erre készült, hanem még föl is dobta az eset, és folytatva a vezénylést, biztatni kezdte a szólistát, hogy képes rá, igenis meg tudja csinálni. A harmadik tényező pedig, amit azok is megtapasztalhattak, akik hallották a Verbier Fesztivál Kamarazenekarával együtt játszani őt,

Maria João Pires elképesztő profizmusa és koncentrációs képessége, alázata a hangszer és a zene iránt; egy olyan valakié, aki több interjúban is inkább a kudarcairól beszélt, a nehézségekről, fölvállalva mindent, ami igazán emberi.

A játéka közben többször is eszembe jutott Fischer Annie, és az a lehető legjobb értelemben vett egyszerűség, letisztultság, mely az ő játékát is jellemezte, azaz hogy mindenféle manír nélkül volt képes tolmácsolni például Mozart zenéjét.

_AND9754_p-164656.jpeg

Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertje 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

Mindig öröm, amikor a zenészek a koncert előrehaladtával érezhetően egyre inkább élvezik a zenélést, és egy olyan euforikus állapot alakul ki bennük-köztük, ami fokozatosan átterjed a közönségre is. Takács-Nagy Gábor mesterien összerakta zenekarát. A vonós szekció, teljesen érthetően, egészen fantasztikusan szólt, és egy olyan méretű zenekar, amely elsősorban a Mozart-mű megszólaltatásához ideális, egy Beethoven-szimfóniát is elképesztő energiával mutatott be ezen az estén. Takács-Nagynak hihetetlen érzéke van a hangulatteremtéshez, s hogy a zenészein keresztül igazán lázba hozza magát a hallgatóságot is: dinamizmusa, inspiráló személyisége, és a belőle áradó szeretet, ami nemcsak a zenének szól, hanem egyértelműen azoknak is, akik azt létrehozzák és hallgatják, tényleg csodákra képes.

A ráadásokról még szót kell ejtenem. Maria João Pires, miután a közönség teljesen jogosan kitombolta magát, visszaült a zongorához, és Beethoven Pathetique-szonátájának középső, Adagio cantabile tételével nyűgözött le mindenkit. Az teljesen érthető, hogy Beethovent játszott ráadásként – egyébként a zongoraverseny általa játszott cadenziája is Beethoventől származik –, utalva már a második részre, de mindezt olyan, egyszerre érzékien és lényegre törően tette, hogy nem is tudom, hallottam-e élőben ennél kifinomultabban ezt a tételt valaha is.

Miközben figyeltem a játékát, végig az járt a fejemben, hogy egyrészt hálás vagyok neki a sok élményért, másrészt, hogy remélem, mégsem hagyja abba a játékot még egy jó darabig.

_AND0040_p-164608.jpeg

Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertje 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

És aztán hallva a közönség újabb reakcióját, egyértelmű lett, hogy pont az ilyen pillanatok miatt kel útra, áll újra és újra színpadra mindig. Természetesen Takács-Nagy Gábor és a zenekar is készült a hivatalos programot követő részre, elsőként – ezt a darabot kétszer is meghallgathattuk – Johann Strauss Éljen a magyar! című polkáját játszották, majd Johannes Brahmstól az 1. magyar tánc hangzott föl végül.

 

A fényképekért külön köszönet Felvégi Andreának és a Filharmónia Magyarországnak.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Zeneszerző-pályázatot hirdet a Filharmónia Magyarország

A zeneszerzőknek az Orgonák Éjszakája programsorozat valamennyi koncertjén elhangzó nyitányt kell komponálniuk, melyet március végéig küldhetnek el a pályázatra.
Klasszikus hír

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Klasszikus hír

Pad Zoltán kapja idén a Lajtha László-díjat

A Magyar Rádió Énekkarának karnagya a január 18-i Lajtha-emlékesten veheti át az elismerést. A díjat azoknak ítélik oda, akik sokat tettek, hogy a zeneszerző életműve méltó helyére kerüljön a magyar kultúrában.
Klasszikus hír

Fiatal énekesek jelentkezését várják a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

Az ötödik Marton Éva Nemzetközi Énekverseny élő fordulói, az elő- és középdöntők, valamint a döntő 2022. szeptember 5-től 11-ig zajlik majd a Zeneakadémián, az internetes közvetítésnek köszönhetően pedig a világ minden pontjáról követhetik az érdeklődők.  
Klasszikus ajánló

Mahler hattyúdala – a Nemzeti Filharmonikusok koncertje

Mahler IX. szimfóniája nagy zenekari létszámot igényel, technikailag rendkívül nehéz mű. Talán épp ezért volt szíve vágya Kovács János karmesternek, hogy ezt a szimfóniát egyszer dirigálja. Álma teljesül 2022. január 13-án a Müpában, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral.