Klasszikus

Életigenlés mesterfokon

2021.12.13. 17:00
Ajánlom
A Verbier Fesztivál Kamarazenekara Maria João Pires közreműködésével adott felejthetetlen Mozart-estet a Zeneakadémia Nagytermében december 10-én.

Édesanyámnak.

Amikor egy olyan zongorista fellépésének lehetünk szem- és fültanúi, főleg egy járványhelyzet kellős közepén, aki már évekkel ezelőtt bejelentette visszavonulását, az önmagában rendkívül fölvillanyozó. És ha az a valaki ráadásul Maria João Pires, akkor nehéz is érzékeltetni az esemény súlyát és jelentőségét. Évek óta napi szinten hallgatom a lemezeit, Mozart- és Schubert-interpretációit – főleg az utóbb említett szerző műveinek tolmácsolásával bűvölt el igazán –, és a 2017-es bejelentése után már letettem arról, hogy valaha is élőben hallhatom játszani, szerencsére elhamarkodottan. A művész a Verbier Fesztivál Kamarazenekarával együtt érkezett Budapestre, amelynek karmestere a frissen Prima Primissima-díjjal kitüntetett Takács-Nagy Gábor, s akinek nyilvánvalóan nem kis szerepe van abban, hogy

a visszavonulását már nem csak fontolgató zseniális Mozart-előadó még elvállalta ezt a turnét, s így eljuthatott – talán utoljára – a Zeneakadémiára is.

_AND9557_p-164607.jpeg

Takács-Nagy Gábor dirigál Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertjén 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

Bizonyára az irodalomhoz való szoros kötődésemből fakad, hogy nem feltétlenül igénylem egy adott mű befogadása előtt vagy közben, hogy megtudjak bármit is annak szerzőjéről, a keletkezés körülményeiről. Szeretek a maga tisztaságában szembenézni egy-egy alkotással, de a zene esetében, s főleg, ha erre a koncertre gondolok – illetve arra a helyzetre, amiben lassan két éve kompletten benne vagyunk –, már egy kicsit másként van ez. Takács-Nagy Gábor még azelőtt megszólította a közönséget, nagyon is tudatos módon, hogy fölcsendült volna Mozart D-dúr „Haffner” szimfóniája.

Miután bemutatta zenekarát, amely a legkülönfélébb nemzetiségű zenészekből áll össze, beszélt az 1782-ben keletkezett műről, amit Mozart közvetlenül a házasságkötése előtt komponált – tehát egy nagyon is sorsfordító pillanatban –, s annak alapvetően derűs, ünnepi jellegéről, életigenlő hangulatáról, ezzel is tágítva a látókört, előkészítve és egyben mélyítve a befogadói élményt. Hasonlóképpen tett a karmester a második részben is, Beethoven 2. (D-dúr) szimfóniája előtt, amikor pedig a zeneszerző egyik levelét olvasta föl, amelyet 1801. november 16-án írt – vagyis abban az időszakban, amikor a szimfónia is keletkezett –, és ami

arról árulkodik, hogy a sok nehézség ellenére Beethoven szerelmes, és kifejezetten pozitívan, hihetetlen energiával felvértezve tekint a jövő felé.

_AND9689_p-164645.jpeg

Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertje 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

Beethoven ebben az időszakban már bőven tisztában volt vele, hogy beteg, s hogy a hallása idővel jelentősen romlani fog. Már jócskán megtapasztalta, hogy a betegség alapvetően alakítja át az életet, az emberekkel való kapcsolatot, a mindennapos érintkezést, a létezést magát. Mindkét szimfónia Dúr alaphangnemű, tele vannak energiával. A Mozart-mű záró, Presto tétele a Szöktetés a szerájból témáját előlegzi, a Beethoven-szimfónia pedig már egy olyan dimenzióba kalauzol, főleg abban is a záró tétel, ahol a szenvedély, az agitáló, az ártó külső hatásokat leküzdő természet nyilvánul meg a maga teljes valójában.

A két derűs szimfónia közé illeszkedett be a démoni erejű Mozart-koncert (no. 20. d-moll) Maria João Pires zongorajátékával. Azt hiszem, nemcsak számunkra, hallgatók számára, de több szempontból neki is nagyon érdekes és különleges lehetett ez az este, magának a darabnak a tolmácsolása. Bizonyára sokan ismerik a történetet, de nem lehet nem megemlíteni, ami még a kétezres évek közepén esett meg vele az amszterdami Concertgebouw-ban. A zenekar az említett zongoraversennyel készült, ő viszont egy másikkal, és ez érthető módon komoly zavart okozott Maria João Pires lelkében.

_AND9727_p-164644.jpeg

Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertje 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

A koncertről készült felvételen jól látszik, mennyire ledöbbent, kétségbeesett, és azt hiszem, alapvetően három tényező játszott közre abban, hogy nem fulladt kudarcba az az előadás. Elsőként Mozart kompozíciós elve, azaz hogy a d-moll zongoraverseny esetében hosszú ideig csak a zenekar játszik, így a szólistának van ideje fölkészülni a saját feladatára. A második, hogy Riccardo Chailly, a karmester – akárcsak Takács-Nagy Gábor – egy hihetetlenül pozitív, ösztönző személyiség, aki nemhogy kétségbeesett, amikor Maria odasúgta neki remegve, hogy nem erre készült, hanem még föl is dobta az eset, és folytatva a vezénylést, biztatni kezdte a szólistát, hogy képes rá, igenis meg tudja csinálni. A harmadik tényező pedig, amit azok is megtapasztalhattak, akik hallották a Verbier Fesztivál Kamarazenekarával együtt játszani őt,

Maria João Pires elképesztő profizmusa és koncentrációs képessége, alázata a hangszer és a zene iránt; egy olyan valakié, aki több interjúban is inkább a kudarcairól beszélt, a nehézségekről, fölvállalva mindent, ami igazán emberi.

A játéka közben többször is eszembe jutott Fischer Annie, és az a lehető legjobb értelemben vett egyszerűség, letisztultság, mely az ő játékát is jellemezte, azaz hogy mindenféle manír nélkül volt képes tolmácsolni például Mozart zenéjét.

_AND9754_p-164656.jpeg

Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertje 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

Mindig öröm, amikor a zenészek a koncert előrehaladtával érezhetően egyre inkább élvezik a zenélést, és egy olyan euforikus állapot alakul ki bennük-köztük, ami fokozatosan átterjed a közönségre is. Takács-Nagy Gábor mesterien összerakta zenekarát. A vonós szekció, teljesen érthetően, egészen fantasztikusan szólt, és egy olyan méretű zenekar, amely elsősorban a Mozart-mű megszólaltatásához ideális, egy Beethoven-szimfóniát is elképesztő energiával mutatott be ezen az estén. Takács-Nagynak hihetetlen érzéke van a hangulatteremtéshez, s hogy a zenészein keresztül igazán lázba hozza magát a hallgatóságot is: dinamizmusa, inspiráló személyisége, és a belőle áradó szeretet, ami nemcsak a zenének szól, hanem egyértelműen azoknak is, akik azt létrehozzák és hallgatják, tényleg csodákra képes.

A ráadásokról még szót kell ejtenem. Maria João Pires, miután a közönség teljesen jogosan kitombolta magát, visszaült a zongorához, és Beethoven Pathetique-szonátájának középső, Adagio cantabile tételével nyűgözött le mindenkit. Az teljesen érthető, hogy Beethovent játszott ráadásként – egyébként a zongoraverseny általa játszott cadenziája is Beethoventől származik –, utalva már a második részre, de mindezt olyan, egyszerre érzékien és lényegre törően tette, hogy nem is tudom, hallottam-e élőben ennél kifinomultabban ezt a tételt valaha is.

Miközben figyeltem a játékát, végig az járt a fejemben, hogy egyrészt hálás vagyok neki a sok élményért, másrészt, hogy remélem, mégsem hagyja abba a játékot még egy jó darabig.

_AND0040_p-164608.jpeg

Maria João Pires és a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának koncertje 2021. december 10-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Filharmónia Magyarország)

És aztán hallva a közönség újabb reakcióját, egyértelmű lett, hogy pont az ilyen pillanatok miatt kel útra, áll újra és újra színpadra mindig. Természetesen Takács-Nagy Gábor és a zenekar is készült a hivatalos programot követő részre, elsőként – ezt a darabot kétszer is meghallgathattuk – Johann Strauss Éljen a magyar! című polkáját játszották, majd Johannes Brahmstól az 1. magyar tánc hangzott föl végül.

 

A fényképekért külön köszönet Felvégi Andreának és a Filharmónia Magyarországnak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.