Klasszikus

Életre kelt építészet – száz éve született Iannis Xenakis zeneszerző

2022.05.26. 17:30
Ajánlom
Száz éve született a 20. század egyik legkülönlegesebben sokoldalú alakja, az építész-zeneszerző Iannis Xenakis. A matematikai struktúrákat zenére fordító komponista muzsikáját hallgatva mintha egy futurisztikus utazáson vennénk részt.

Maga majdnem harminc éves, van szerencséje görögnek lenni, ezenkívül építész is, és tanult matematikát. Fordítsa a javára őket! Használja fel a zenéjében!

– visszaemlékezései szerint ezekkel a szavakkal reagált Olivier Messiaen, mikor a Le Corbusier-nél dolgozó fiatal építész felkereste, hogy nála tanulhasson. Xenakis addigra már a korszak számos nagy zeneszerzőjénél próbálkozott, ám a legtöbben vagy visszautasították, vagy más módon vallott kudarcot az együttműködés. Így járt Nadia Boulanger-nál, míg Arthur Honegger az egyik darabját azzal a kritikával illette, hogy az valójában nem is zene. Ezután az ifjú komponista rövid ideig órákat vett Darius Milhaud-tól, és utána fordult Messiaenhoz. A francia mester, aki maga is jelentősen tágította korának zenéről való elképzeléseit, felismerte, hogy nem mindennapi alkotóval hozta össze a sors, aki rendkívüli intelligenciával rendelkezik. A megkeresést követően 1951-53 között tanította Xenakist.

Az 1922. május 29-én született Giannis Klearchou Xenakis, nevének később használt alakjával Iannis Xenakis már eddigre is igen fordulatos, traumatikus élményekkel is terhelt életutat tudhatott maga mögött. A romániai Brajlában született görög családban, édesapja ugyanis egy itt működő cég igazgatója volt. A gyermek Xenakist zongorista édesanyja nevelte először zenére,

a több nyelven beszélő, művelt és a kulturális életben otthonosan mozgó család korán meghatározta a későbbi zeneszerző sokszínű érdeklődését

(egyik öccse filozófiaprofesszor, a másik építész lett). Xenakis alig ötéves volt, mikor elvesztette az édesanyját, ez a veszteség jelentette élete első nagy sokkját.

A félárva kisfiú egy görögországi bentlakásos iskolába került, ahol a kórusban énekelt, és amellett, hogy megszerezte zenei alapismereteit, a görög kultúrában és irodalomban is elmerült. Matematikai és fizikai érdeklődése miatt a továbbtanulásnál a mérnöki pályát választotta, ám mellette továbbra is foglalkozott a zenével és az ógörög nyelvvel. Közbeszólt azonban a történelem, a II. világháború, a Görögország elleni olasz, majd német támadások.

Xenakis igen hamar csatlakozott az ellenálláshoz, később fegyverrel is harcolt a görög monarchia visszaállítására törekvő britek tankjaival.

Az egyik támadásnál súlyos sérülés érte, melyben fél szemét is elvesztette, visszaemlékezései alapján szinte csodával határos, hogy életben maradt.

Xenakis a háború után, 1947-ben tudta befejezni tanulmányait, ekkor szerzett mérnöki diplomát. Ám a háború után megalakult görög kormány elkezdte letartóztatni az ellenállás korábbi résztvevőit, így a zeneszerző külföldre szökött, és végül Franciaországban telepedett le. Távollétében először halálra, majd tíz év börtönre ítélték, és csak 1974-ben, a katonai diktatúra bukása után térhetett haza.

Párizsban Xenakis Le Corbusier építészirodájában helyezkedett el, az asszisztensi munkakör után hamarosan komolyabb tervezési feladatokat is kapott. Legismertebb munkája az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült Philips Pavilon volt, ennek

parabolaformáit 1954-es műve, a Metastasis glissandói ihlették, melyeket a zeneszerző először milliméterpapíron rögzített.

Az építészpálya mellett tehát Xenakis zeneszerzői karrierje is fejlődött, a fiatalkori, görög népzenén alapuló művek után a Metastasisszal kezdődött érett korszaka (a műre 1968-ban Georges Balanchine koreografált balett-előadást). Xenakis zenéjében matematikai struktúrák jelennek meg, és bár munkásságára egyértelműen hatott a szerializmus, egyéni hangja jelentősen megkülönbözteti a korszak alkotóitól.

Le Corbusier

Charles-Edouard Jeanneret (1887-1965) a 20. századi francia építészet egyik legmeghatározóbb alakja, aki jelentős képző- és iparművészeti munkássággal is rendelkezett. Elméleti írásaiban öt pontban foglalta össze az építészet megújításának alapelveit. A támasztófalakat pillérekre cserélte, így nagyobb, egybefüggő belső teret lehetett szabadon alakítani, az ablakok pedig összefüggő sávban húzódtak végig az épület külső falán, és mindenhová egyenletesen bocsátották be a fényt. A hagyományos, ferde tetőt laposra cserélte, mely így teraszként vagy kertként is funkcionálhatott. Nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Villa Savoye Poissyban, a Notre-Dame-du-Haut kápolna Ronchamps-ban, a Lyon melletti Sainte Marie de La Tourette kolostor (melynek tervezésében Xenakis is közreműködött), a tokiói Nyugati Művészet Múzeuma és a zürichi Le Corbusier Központ.

Expo58_building_Philips-152305.jpg

Philips Pavilon (Fotó/Forrás: Wouter Hagens / Wikipedia)

A Xenakis zenéinek megalkotásához alkalmazott matematikai modellek különböző módon érvényesültek a zenében, a komponista például lejegyzésre alkalmazta a derékszögű koordináta-rendszert, ennek vízszintes tengelye jelöli az időt, a függőleges pedig a hangmagasságot.

A statisztika és a valószínűségszámítás módszereivel is gyakran élt, alkotásaira a görög sztokhosz ‛szándék’ szó alapján a sztochasztikus zene kifejezést használatos.

Matematikai megközelítésének köszönhetően Xenakis igen hamar kezdett számítógépet és elektronikus hangszereket használni a műveiben, megalapította egy matematikai és automatikus zenét kutató intézményt, a CEMAMut, és kifejlesztett egy UPIC (Unité Polyagogique Informatique CEMAMu) nevű eszközt, mely rajzolt ábrákat alakít muzsikává.

A görög kultúra iránti érdeklődése is végigkísérte életét, számos műve viseli görög fogalmak, helyek nevét. Művei között kamara- és nagyzenekari kompozíciókat is találni, sőt vokális zenét is alkotott, ahogy a fentebb szereplő Nuits című kórusdarab is mutatja.

Az alkotások komplex struktúrája általában igen összetett feladatot ró az előadókra, a Metastasis hatvanegy hangszerese mind különböző szólamot játszik.

Az alább meghallgatható Jonchaies egy a gamelán zenében skálára épül, az indonéz muzsika hatása ütőhangszeres műveiben is megjelenik.

Xenakis összművészeti érdeklődése nyilvánult meg a politópjaiban is, ezek a hang-fényinstallációk is a zene és a látható struktúrák között létrehozható összefüggéseket mutatják meg. Emellett elméletíróként is jelentőset alkotott,

legfontosabb tanulmánya a később könyvvé bővített Formalized Music, melyben módszereit és komponálási alapelveit fejtette ki.

Bár a kortárs komponisták egy része is idegenkedett Xenakis művészetétől, az ötvenes évek végétől kezdve egyre több elismerést vívott ki zenei munkásságával, 1957-ben az Európai Kulturális Alap díját nyerte el, 1983-ban pedig a Francia Akadémia tagjává választották. Alkotói pályáját 1997-ben, megromló egészsége miatt fejezte be, de 1999-ben még megkapta a svéd Polar zenei díjat. 2001-ben hunyt el Párizsban, emlékét a Xenakis Barátai egyesület őrzi.

Xenakis-nap
május 28., Magyar Zene Háza

16:15-17:15 Urbanum Kerekasztal-beszélgetés: Xenakis és a görög szellem struktúra és ráció az építészetben és a zenében (Könyvtár)
17:30-19:30 Mark Fell workshop-bemutató (Előadóterem)
20:00- UMZE: Xenakis – Phlegra, majd Mark Fell & Okkyung Lee (Koncertterem)

A programokról további információ ide kattintva érhető el.

Fejléckép: Iannis Xenakis (Les Amis de Xenakis / Wikipedia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kihirdették a Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny győzteseit

Hat fiatal vonós hangszeres művész jutott a június 17-26. között Debrecenben megrendezett Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny döntőjébe, akik gálakoncerten mutatkozhattak be a közönség előtt.
Klasszikus hír

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Klasszikus beszámoló

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus hír

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Klasszikus ajánló

Újabb fellépőket jelentett be a Liszt Ünnep – jön az első Isolation Budapest 

Elton John kedvenc előadóját, a berlini Berghaint is meghódító, sötét, intim hangulatú balladáiról ismert torontói énekesnőt, és a brit The Times 2021-es favoritját is elhozza Budapestre a Liszt Ünnep és az Akvárium Klub vadonatúj zenei minifesztiválja, amelyre június 24-én kezdődik meg a jegyértékesítés.