Klasszikus

Életre kelt kastély

2007.09.10. 00:00
Ajánlom
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy meseszép kastély. A kastélyban lakott egy herceg, akinek volt egy csodálatos szobája, ahol arany rózsák nyíltak, ahol egyszerre volt tavasz, nyár, ősz és tél, és ahol négy szembefordított tükör nézett farkasszemet a mindig változó végtelennel. Hogy hol volt ez a kastély? Nem az Óperencián túl, nem is ott, ahol a kismalac túr, hanem Eszterházán.

Esterházy Antal herceg csakúgy, mint elődei nagyon szereti a muzsikát, ezért (is) májustól szeptember közepéig szinte minden este zene szól az aranyrózsás, tükrös teremben. Amikor ott jártam, éppen négy nyelven nyitotta meg azt a vonósnégyes fesztivált, amely záróakkordja a tavasszal indult fertődi (régi nevén Eszterháza) Kastélykoncerteknek, és amelynek első hangversenyét a Microcosmos Vonósnégyes adta.

A Takács-Nagy Gábor (I. hegedű), Tuska Zoltán (II. hegedű), Papp Sándor (brácsa) és Perényi Miklós (cselló) alkotta együttes stílusosan a kastély építtetőjének, Esterházy "Pompakedvelő" Miklósnak egykori udvari karmesterének és zeneszerzőjének, Joseph Haydnnak op. 64-es B-dúr vonósnégyesével indította a programot. Látszott az együttes tagjain, és aztán hallatszott is a játékukon, hogy nagyon idegesek, hiszen bár mindannyian gyakorló muzsikusok (Takács-Nagy Gábor a hegedülés mellett vezényelni is szokott), és évek óta játszanak együtt, sűrű elfoglaltságuk miatt nincs sok alkalmuk vonósnégyesként koncertet adni (legutoljára 2006. decemberében hallhatta őket a közönség). Hozzájárult a kezdeti nehézségekhez, hogy rettenetesen hideg volt a teremben és bár volt külön gyakorlótermük, mivel az a zeneteremből nyílt, és a herceg megnyitó beszéde alatt minden hang behallatszott volna, bejátszásra nem volt lehetőség: szerintem jéghideg kézzel ültek le játszani.

Így elég meredten nézték a kottát, alig kommunikáltak egymással, a szemkontaktus csak ritkán jött létre közöttük. Takács-Nagy Gábor vonótechnikája szögletes, hangja pedig karcos volt: merev volt a keze, túl nagy erővel nyomta a vonót, így a vonózaj igencsak felerősödött. Tuska Zoltán lágy, bársonyos hangon, de bátortalanul domborította ki szólóit, Perény Miklós kiegyensúlyozottan, de túlságosan háttérbe vonulva játszott, Papp Sándor pedig már-már elkülönülve, az együttes szélén, az első hegedűssel szemben ülve játszotta a magáét. Nyilvánvaló volt, hogy bár a zenei kidolgozás, a koncepció és az összhang megvan közöttük, a megvalósítás elé a közös színpadi rutin hiánya és a kedvezőtlen körülmények akadályokat gördítettek. A második darabként játszott Beethoven-vonósnégyesnél a dermedtség oldódni kezdett: a IV. tétel végén csak úgy füstöltek a vonók és ropogtak a tizenhatodok.

Az igazi fordulat a szünet után következett be, amikor is a húrok közé csapva Brahms op. 67-es B-dúr vonósnégyesének első hangjai robbantak. Sokkal bátrabban, kiegyensúlyozottabban, profi módon játszottak: Takács-Nagy Gábor kezéből eltűnt a merevség, zavaró zajoknak nyoma sem volt, a második hegedűs életre kelt, aktívabban vett részt a játékban, Perényi Miklós gömbölyű hangja átsütött az egész hangzáson, és a brácsás is felébredt. A második tétel úgy szólalt meg, ahogy annak kell: a Brahms-i lassú tételekre jellemző meleg, barna, bölcsességet sugárzó hangon. Takács-Nagy az utolsó, kitartott hangon úgy időzött, hogy az volt az érzésem, hogy még vagy fél óráig tudná tartani azt: végtelen vonója lett. A hang kicsengése után másodpercekig lehetett hallani az ámulattól dermedt csöndet. A harmadik tétel a brácsára épül, a többiek con sordino kísérték. Immár a negyedik tag is felnőtt a feladathoz: meglepően szépen és összeszedetten oldotta meg a rábízott vezető szerepet. A IV. tétel nyolc variációja igazi hangkavalkád volt, ami után megérdemelték a hosszú perceken át tartó tapsot.

Másnap folytatódott a vonósnégyes fesztivál, a messzeföldről, még pontosabban Franciaországból érkezett Psophos Quartettel. Az együttes 1997-ben alakult (tagjai: Lisa Schatzman, Bleuenn Le Maitre/hegedű, Cécile Grassi/brácsa, Eve-Marie Caravassilis/cselló), és nem sokkal később díjak sokaságát zsebelték be Londonban, Oszakában, Firenzében és Salzburgban. 2001-ben kiérdemelték a Bordeaux-i vonósnégyesversenyen a Premier Grand Prix és a Nemzetközi Sajtónagydíjat. Ennek köszönhetően a kvartettet az összes rangos fesztiválra meghívást kapott. 2003-ban Mendelssohn két vonósnégyesét rögzítették, amely a kritikusok körében osztatlan elismerést aratott. Az együttes újabb felvételei (Ohana vonósnégyesek 2004-ből) számos francia elismerést kaptak: Le Monde de la Musique, Diapason, Classical Répertoire. 2006-ban a Nocture jelentette meg újabb lemezüket, amelyen Marc Monnet zenéjét szólaltatták meg, és 2005 januárjában az együttes megkapta a Victoires de la Musique Classique zenei eseményen a legjobb együttesnek járó díj egyikét, a Meilleur ensemble de l’année-t. Ezenkívül a londoni BBC rádió beválsztotta őket "az új nemzedék művészei" közé; a 12 tag közül egyedül ők képviselik a francia nemzetet.

Róluk csak legekben tudok beszélni. Amikor leültek és megszólalt az első akkord, azonnal minden szem rájuk szegeződött. Persze nem azért, mert rendkívül csinosak voltak, hanem azért, mert olyan lendülettel, bátorsággal, vehemenciával játszottak, hogy képtelenség volt mással foglalkozni. Nemrég primáriust cseréltek, így Ayako Tanaka helyett Lisa Schatzman irányította őket. Két Haydn (op. 1 No. 2, op. 64 No. 2) és Ravel F-dúr vonósnégyesét játszották. Ilyen érzékenységet, maximális jelenlétet az együttes minden tagja részéről, ilyen kiegyensúlyozott hangzást, ahol senki se lóg ki a sorból, ilyen technikai és lelki felkészültséget még nem hallottam. Nem mesélek többet – őket hallani kell!

A két este után Esterházy Antal herceg elégedetten engedte el a zenészeket és "udvarát" és tért nyugovóra a kastély egyik, számára kialakított szárnyában. A koncertek befejeztével nem csaptunk világra szóló lakodalmat és harangkongatás se volt, de a két este mégis meseszerű volt: az egyik azért, mert egy izgulósnak ígérkező koncertből végül valóban gyönyörű hangverseny kerekedett, a másik pedig ritka zenei élménnyel ajándékozta meg a jelenlevők maroknyi csapatát. A hercegi kastélyt tényleg királyi muzsika töltötte be. Aki nem hiszi, járjon utána!

(2007. szeptember 7. 19:30 Esterházy-kastély (Fertőd) - A Microcosmos Vonósnégyes koncertje; Haydn: B-dúr vonósnégyes, op. 64 No. 3; Beethoven: B-dúr vonósnégyes, op. 18 No. 6; Brahms: B-dúr vonósnégyes, op. 67; tagjai: Takács-Nagy Gábor, Tuska Zoltán (hegedű), Papp Sándor (brácsa), Perényi Miklós (cselló) - II. Haydn Vonósnégyes Fesztivál

2007. szeptember 8. 19:30 Esterházy-kastély (Fertőd) - A Psophos Quartet koncertje; Haydn: H-dúr vonósnégyes, op. 1 No. 1; h-moll vonósnégyes, op. 64 No. 2; Ravel: F-dúr vonósnégyes; tagjai: Lisa Schatzman, Bleuenn Le Maitre (hegedű), Cecile Grassi (brácsa), Eve-Marie Caravassilis (cselló) - II. Haydn Vonósnégyes Fesztivál)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Klasszikus

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

„A klasszikus zene a feleségem, a jazz a szeretőm” - Gyenyisz Macujev a Müpa Home műsorán

Április 22-én a kivételes tehetségű orosz zongorista Gyenyisz Macujev ad online koncertet a Müpa Home közönségének, de ezúttal nem a klasszikus zenei repertoárjának darabjai lesznek hallhatók, hanem megvillantva könnyedebb oldalát, exkluzív jazz-koncerttel jelentkezik.
Klasszikus ajánló

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus nekrológ

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.